Egy gazdag család reggeltől késő estig dolgoztatta a Fülöp-szigeteki nőt, miután elvették útlevelét

Sokféle módon érkeznek a Fülöp-szigetiek Európába.

Lapunk a közelmúltban foglalkozott Miért dolgozik már több ezer Fülöp-szigeteki vendégmunkás Nyugat-Magyarországon? 2023. February 03. 07:19 a Fülöp-szigeteki munkaerő magyarországi megjelenésével. Akkor egy munkaerő-kölcsönző vállalkozás vezetője válaszolt kérdéseinkre, és megtudtuk, hogy hogyan néz ki ez a kérdés a munkaadók és a munkaerőkölcsönzők szemszögéből.

Nemrég bukkantunk rá a szerb VOICE tényfeltáró írására, amely egy Fülöp-szigeteki lány történetét meséli el, és arra világít rá, hogy az ázsiai munkaerő nem mindig úgy érkezik Európába, ahogy az a nagykönyvben - vagy a jogszabályokban - meg van írva.

"Sokféle nemzetiségű embernek dolgoztam, de ez a család nagyon más volt” – kezdi a történetét Samanta*, és hamar kiderül, hogy nemcsak a család volt más, de a lány munkavégzésének körülményei is eltértek az Európában megszokottól.

Kezdjük az elején. A lány nővérétől értesült, hogy Szerbiában létezik egy cég, amely jogilag elrendezi az ottani munkavégzését. Kapcsolatba is lépett egy ügyvéddel, Manuela Armićcsal, aki arról értesítette, hogy egy szerb család szeretné alkalmazni.

Beszélt is a családdal. Nem mondták el, hogy mekkora a ház, csak azt, hogy négy gyerekük és egy nevelőnőjük van, és hogy segítségre van szükségük. Semmi egyéb részletet nem tudott meg. „Mégis elvállaltam, mert már volt tapasztalatom a gyerekekkel való munkában" - magyarázza Samanta, aki 2021 májusában megkapta a vízumot.

Ahhoz, hogy beutazhasson az országba, igazolnia kellett, hogy egy szerbiai munkáltató alkalmazza majd. A belgrádi Digital 4 Global tanácsadó ügynökséggel kötött szerződést, amely arról szólt, hogy marketing koordinátorként dolgozik majd havi 800 eurós fizetéssel.

A szerződés azonban fiktív volt, csak egy papír, semmi több, soha nem dolgozott marketing koordinátorként.

Amikor a VOICE újságírói rákérdeztek, miért nem dolgozott Samanta a Digital 4 Global ügynökségnél, miután megérkezett Szerbiába, az ügyvédnő azzal válaszolt, hogy az ilyen szerződés csak a szükséges engedélyek megszerzése után lép életbe. Az ideiglenes tartózkodási engedély megszerzése akár egy hónapig is eltarthat, míg a munkavállalási engedélyé 15 nap is lehet.

Ehhez képest Samanta közel két hónapig dolgozott a belgrádi családnak.

"Napi 14-16 órát dolgoztam. Reggel 6-kor kezdtem a háztartási munkát, és este 8 körül fejeztem be. Ezután masszázst követeltek tőlem, így este 11-ig tartott a nap. Egyszer megkérdeztem őket, hogy tanulhatok-e vagy csinálhatok-e mást a munka után, amire azt válaszolták, hogy nem napozni jöttem ide, hanem dolgozni" - mondta Samanta, aki állandó megfigyelés alatt állt, és szigorúan ellenőrizték a házon kívüli mozgását is.

"Ha el akartam menni valahová, a sofőrjük mindig velem tartott. Ha a nővéremhez akartam menni (aki szintén családoknak dolgozik Szerbiában), akkor ő vitt el, várt rám egy órát a parkban, míg beszéltem a nővéremmel egy padon, majd hazavitt" – magyarázta a lány.

“Nem mehetett a kávézóba vagy a bevásárlóközpontba, nem mehetett sehova" – erősítette meg a sofőr is a VOICE-nak.

A nő saját útlevelével sem rendelkezhetett szabadon, azt mondták neki, hogy az a munkáltatójánál lesz, amíg nem kapja meg tartózkodási engedélyt.

De az igazi problémák akkor kezdődtek, amikor visszakérte az útlevelét.

Az ügyvéd kíséretében Samanta benyújtotta az ideiglenes tartózkodás engedélyhez szükséges dokumentumokat a belgrádi rendőrségen, ahol megállapították: a kérelem hiányos, a hiányzó dokumentumokat be kell hoznia, különben elutasítják.

Így Samanta másodszor is elment a rendőrségre, ismét az ügyvéddel, aki viszont azt állítja, hogy Samanta az ideiglenes tartózkodási engedély megszerzésére irányuló eljárás során felmondta a munkaszerződést, mivel nem rendelkezett az összes szükséges papírral.

Samanta mind a mai napig nem kapott arról értesítést, hogy a rendőrség elutasította vagy jóváhagyta a kérelmét. A VOICE is felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, de a megkereséseikre ők sem kaptak értelmezhető válaszokat.

"A család közölte, hogy hazaküldenek, mert gondot okozok nekik. Manuela vett nekem egy repülőjegyet, amit levontak a béremből, és azt mondta, hogy csak a becsekkolás előtt adja oda az útlevelemet, amikor már a sorban állok" - mondta.

Az útlevelét nem is kapta vissza addig, amíg meg nem érkezett a belgárdi repülőtérre. Itt viszont a család sofőrje segített neki. A helyzet feszült volt, mivel az ügyvéd felismerte a sofőrt, de aztán sikerült "elmenekülniük".

Egyből a rendőrségre mentek, ahol azt mondták neki, várjon a feljelentéssel addig, amíg megkapja az ideiglenes tartózkodási engedélyt.

Ezek után elmentek a Fülöp-szigeteki konzulátusra, ahol nem voltak igazán segítőkészek.

Samanta ügyét jelentették az Emberkereskedelem Áldozatainak Központjának, ahol meghallgatták, majd néhány nap múlva arról értesítették, hogy esete nem minősül emberkereskedelemnek.

Danijela Nikolić, egy emberkereskedelem ellen küzdő civil szervezet (ASTRA) képviselője más véleményen van.

"Samantha története egyértelműen arra utal, hogy munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem áldozata lett. Van egy érvénytelen munkaszerződés, a hazai jogszabályokkal ellentétes, túlságosan hosszú munkaidő, a mozgás korlátozása, a munkabér kifizetésének elmaradása és a munkáltató által előírt feltételek sora".

A belgrádi városi rendőrkapitányság és az Emberkereskedelem Áldozatainak Központja tájékoztatta az ügyről a belgrádi felsőbb ügyészséget. De mivel úgy döntöttek, hogy nincsenek emberkereskedelemre utaló elemek, az ügyet áttették a belgrádi alapfokú ügyészséghez.

Amikor a VOICE szerkesztősége kérte az utóbbitól a dokumentumokat, az ügyészség nem tudta azokat átadni, mert nem rendelkezett velük.

A hatóságok nem nyújtottak be kérelmet Samanta ideiglenes tartózkodásának szabályozására sem, ezért fenyegeti őt az országból való kitoloncolás.

"Itt szeretnék dolgozni, pénzt keresni és anyagilag támogatni Fülöp-szigeteki családomat. Szerbiában barátaim vannak. Vannak rossz és jó tapasztalataim, de az élet tele van kihívásokkal, én pedig optimista vagyok” – foglalta össze a helyzetet a nő, aki a történtek ellenére szeretne Szerbiában maradni.

Miloš Katic és Igor Išpanović

*Nem valódi név

Címlapképünk illusztráció

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet