A szombathelyi utcákhoz, szórakozóhelyekhez, üzletekhez most már hozzátartoznak a Fülöp-szigetekiek is. Általában csoportosan járnak, nincsenek nagy zajjal, csak a megjelenésükön látszik, hogy távolabbról érkeztek. A szombathelyiek az elmúlt néhány hónap alatt megszokták jelenlétüket.
Lapunk számolt be először arról, hogy két szombathelyi nagyvállalat is úgy döntött, hogy ázsiai munkavállalókkal orvosolja a munkaerőproblémát.
Elsőként légzsákokat gyártó ISI jelezte 
Fülöp-szigeteki vendégmunkások érkeznek Szombathelyre, a bezárt Hotel Pelikánba 2022. September 13. 15:06 , hogy Fülöp-szigeteki vendégmunkások érkeznek hozzájuk, majd az elektronikai alkatrész óriás TDK-ról derült ki Megszólalt a szombathelyi TDK a gyárba érkező Fülöp-szigeteki munkások ügyében 2022. October 07. 16:26 ugyanez.
Közben az elegánsnak számító Hotel Pelikánból a filippínók munkásszállója lett Fülöp-szigeteki vendégmunkások érkeznek Szombathelyre, a bezárt Hotel Pelikánba 2022. September 13. 15:06 , amit sokan szimbolikusnak tartanak.
De hány Fülöp-szigeteki vendégmunkás van az országban? Hogyan és miért jönnek ide? Jelenlétük okoz-e konfliktusokat?
Kérdéseinkre a Prohuman 2004 Kft. EU-n kívüli munkavállalókért felelős igazgatója, Kovács Endre válaszolt.
Körülbelül hány Fülöp-szigeteki munkás dolgozik most Magyarországon?
Néhány ezer Fülöp-szigeteki munkavállaló dolgozik hazánkban.
Ebből mennyi érkezik az Önök cégének szervezésében?
Jelenleg Magyarországon valószínűleg nálunk dolgoznak a legjelentősebb számban Fülöp-szigeteki munkavállalók. Ez részint annak köszönhető, hogy a Prohuman hazánkban és régiós szinten is piacvezető HR szolgáltató a munkaerő-kölcsönzés terén, részint pedig annak, hogy nagyon szoros szakmai kapcsolatban vagyunk a Fülöp-szigeteki kormányhivatalokkal és helyi szervekkel. Ez abban is sokat segít, hogy a legmegfelelőbb háttérrel rendelkező munkavállalók kerülhessenek hazánkba meghatározott időre dolgozni.
Magyarország melyik városaiban dolgoznak Fülöp-szigeteki munkások? Hol, mennyi és milyen cégeknél?
Fülöp-szigeteki munkavállalóink
az ország összes régiójában dolgoznak, de legnagyobb számban Nyugat-Magyarországon,
Sopron, Mosonmagyaróvár, Győr és Tatabánya vonzáskörzetében, valamint Közép-Magyarországon, Budapesten és térségében. Az igény elsősorban a termelő szektorban, így például az autóiparban jelentkezik, de a kereskedelem, logisztika, élelmiszeripar vagy éppen a turizmus, vendéglátóipar területén is, azaz elsősorban olyan szektorokban, amelyek nagyon komoly munkaerőhiánnyal küzdenek.Miért van szükség Fülöp-szigeteki munkavállalókra?
Évek óta munkaerőhiány van Magyarországon, és ez nem csak itthon, hanem az egész régióban probléma. Ezért is érkezetek nagyobb számban korábban a környező országokból hozzánk vendégmunkások, például Szerbiából vagy Ukrajnából.
Ezt a folyamatot az tette lehetővé, hogy a kormány néhány éve felismerte: a munkaerőhiány komoly gazdasági gondokat okozhat, ezért megkönnyítették a szomszédos, de unióin kívüli országokból a munkavállalást hazánkban. Azonban már az ukrajnai háború előtti időszakban is azt láttuk, hogy a környező országokban - így Ukrajnában vagy Szerbiában is - kezd elfogyni a hazai munkaerőpiacra bevonható dolgozók száma. Emiatt a kormány még tovább változtatott az unión kívüli munkavállalók foglalkoztatásának feltételein: a minősített munkaerőkölcsönző cégek 30-40 napra redukálhatták a hiányszakmákban az ázsiai országokból érkező munkavállalók foglalkoztatásának adminisztrációs folyamatát is.
Fontos lépés volt ez, mert hazánknak voltak már olyan régiói, ahol a termelési folyamatok helyben maradását is veszélyeztette a kritikus munkaerőhiány. Mindez a magyar dolgozók munkahelyeinek megtartásáról is szól, hiszen, ha egy vállalat hosszabb távon képtelen megoldani a munkaerő problémáit, könnyen dönthet úgy, hogy áttelepíti a termelést egy másik országba, ahol egyszerűbben talál munkaerőt. Ezzel magyar munkahelyek is megszűnhetnek, beszállítói láncok omolhatnak össze, magyar vállalkozások maradhatnak megrendelés nélkül, miközben a települések és az államkassza adóbevétele is csökkenne. Ebben a kontextusban, számításaink szerint
minden egyes vendégmunkás 3 magyar munkahelyét menti meg.
Ez a rendkívüli helyzet vezetett oda, hogy ma már kontrollált előszűrésen átesett Fülöp-szigeteki munkavállalók is érkezhetnek hazánkba, ellenőrzött módon, határozott időre munkát vállalni. Jól képzett, dolgozni szerető és könnyen beilleszkedő emberekről beszélünk, akik szerződésük lejárta után haza szeretnének térni hazájukba, munkavállalási és nem letelepedési céllal érkeznek hozzánk.
Miért rájuk esett a választás?
A Fülöp-szigeteki gazdaságpolitika már évtizedek óta aktívan épít a kontrollált „munkaerőexportra”, egy bejáratott, jól működő rendszert alakítottak ki. Ennek révén angolul jól beszélő, megfelelően képzett dolgozók segíthetnek a hazai cégek helyzetén. Ki kell emeljük, hogy a jelenlegi Fülöp-szigeteki kormány komoly hangsúlyt fektet a szakmai képzésre, és a filippínó munkaerő nemzetközi versenyképességének növelésére. Ezzel párhuzamosan szigorú kormányzati szabályozási és felügyeleti rendszer is kialakult a munkavállalók külföldi elhelyezésére, amely egyrészről megakadályozza a hosszú távú és végleges migrációt, másrészről erősen kontrollálják és szűrik a jelentkezőket.
Hogyan történik a munkaerő toborzása, ideutaztatása?
Már az anyaországban vizsgálják a képzettségüket, a hátterüket és több szempontnak is meg kell felelniük, hogy megkaphassák a munkavállalási engedélyt Magyarországra. A folyamat-szabályozás része, hogy a munkavállalók elhelyezése kizárólag akkreditált, erre jogosult munkaerő közvetítőkön keresztül történhet. A Fülöp-szigetekiek külföldi munkavállalását felügyelő Fülöp-szigeteki hivatal (POLO) nemcsak a kiközvetített munkások jólétét figyeli, hanem azt is, hogy ne történjen illegális toborzás. Vendégmunkásokat csak rajtuk keresztül lehet legálisan foglalkoztatni, ebben az esetben garanciát vállalnak például a fluktuációra.
Mi pedig vállaljuk a további kiválasztást, a megfelelő munkahely biztosítását, adminisztrációs munkát, a szállással, utaztatással járó feladatokat és segítünk a kulturális beilleszkedésben is, akár tréningekkel támogatva a folyamatot.
A foglalkoztató vállalatoknak azt érdemes lehet tisztázniuk, hogy például a filippínó munkavállalók közvetítésével foglalkozó HR partner, munkaerőközvető vállalat pontosan milyen garanciákat vállal a munkavállalóért. Hiszen lehetnek váratlan helyzetek, amikre fel kell készülni: például ha egy dolgozó előre nem egyeztetett módon szeretne felmondani. A legmegbízhatóbb HR közvetítő cégek komoly garanciákat is vállalnak az ilyen váratlan esetekre is, amivel segíthetnek a foglalkoztatást még tervezettebbé, stabilabbá tenni.
Mik az eddigi tapasztalatok?
A tapasztalatok kimondottan jók mind munkavállalói, mind munkaadói oldalról. A fluktuáció nem jellemző: van olyan magyar vállalat, ahol az ott dolgozó 300 filippínó munkavállaló közül az utóbbi évben csupán egyetlen ember tért haza. Alapvetően jó kedélyűek, érdeklődnek az új dolgok iránt, szívesen ismerkednek a helyi kultúrával és szokásokkal, azokat maximálisan tiszteletben tartják. Már felmerült igény arra is, hogy a munkavállalók bizonyos szinten megtanuljanak magyarul is. Egyáltalán
nem jellemző, hogy konfliktusba keverednének, vagy probléma lenne akár a hozzáállásukkal, akár az elvégzett munkájukkal.
Mivel angolul jól beszélő munkavállalókról van szó, gyorsan beilleszkednek, és a magyar, valamint a más nemzetiségű kollégáikkal is hatékonyan dolgoznak együtt.Okoz-e feszültséget a külföldi munkavállalók megjelenése az érintett cégeknél?
Volt kezdeti bizonytalanság, de ez majdnem azonnal meg is szűnt. Bérfeszültségről egyáltalán nem beszélhetünk, hisz az egyenlő bánásmód elve szerint, azonos pozíciókban pontosan ugyanannyit kell egy külföldi vendégmunkásnak keresnie, mint egy magyar szakembernek. Mivel a Fülöp-szigetekiekre jellemző, hogy alapvetően vidám, jó természetű emberek, a jó hangulat a magyar alkalmazottakra is pozitívan hat. A munkamorál is más, ebben is tanulnak egymástól a dolgozók, növelve a termelékenységet is.
Mennyi ideig maradnak itt a munkavállalók?
Minden munkásunkkal fix 2 éves szerződést kötünk, ami adott esetben hosszabbítható.
Hazautaznak-e itt tartózkodásuk alatt?
Természetesen nekik is a jogszabályban biztosított szabadságkeret jár, de ezt jellemzően itthon, vagy Európában töltik el. Mivel jelentősen megnőttek az ázsiai repülőjegy árak, így nem volt még példa arra, hogy hazalátogattak volna a nálunk dolgozók. De azt hozzá kell tenni, hogy ez a filippínó társadalomban megszokott: az, hogy két évig csak videócseten látják a családjukat, nem számít számukra extrémnek.
Milyen jogi keretek között érkeznek a munkavállalók? Ki ad rá engedélyt?
Minden egyes kérelmet a szabályok értelmében az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) bírál el, ők adják meg a beutazási engedélyt.
Milyen gazdasági és társadalmi hatása van a távol-keleti (Fülöp-szigeteki) munkavállalók megjelenésének a magyar gazdaságra és az egyes városok életére?
Tapasztalataink szerint
fellendítik a vidéki városok gazdasági életét a vendégmunkások, hisz ott költik el a bérük egy részét
– boltba, moziba járnak, kirándulnak, vásárolnak. Hallottunk olyanról, hogy egy vidéki bolt kitűzte a filippínó zászlót, mert az eladók nagyon megszerették a Fülöp-szigetekieket: mindig mosolyognak, kedvesek és tisztelettudóak. Páran már magyarul köszönnek a helyieknek.Mi várható a jövőben?
Bár még csak találgatások és feltételezések vannak azzal kapcsolatban, hogy mit hoz a következő időszak gazdasági és energiaellátási bizonytalansága, mi úgy gondoljuk, gyors lehet utána a visszaállás is. Azaz a hidegebb, energiaéhesebb hónapok után nagy erővel és várhatóan gyorsan fognak újraindulni azok a vállalatok is, amelyek esetlegesen csökkenteni kényszerültek a termelést a tél folyamán. A gazdasági környezet kiszámíthatatlanabb, mint korábban, de a munkaerőhiány mértéke olyan jelentős, hogy a vendégmunkásokra még recessziós környezetben is szükség lehet, noha az is igaz, hogy még nagyobb kontroll mellett.
A szabályozási feltételeken a kormányzat mindig az éppen aktuális gazdasági és munkaerőpiaci helyzetnek megfelelő módon alakította, elősegítve a Magyarországon működő cégek munkaerőigényének biztosítását.
Ez a szabályozás egyben zsilipfunkciót is betölt: ha szükség van az adott szakmában külföldi munkásokra, akkor fel lehet húzni, ha pedig van elég magyar szakember, akkor le lehet azt engedni, megállítva a munkaerő bevándorlását. Eközben kizárólag a meghatározott hiányszakmákban van lehetőség vendégmunkások bevonására, és ha ezekben hirtelen sok magyar jelentkező tűnne fel, akkor őket és nem a külföldieket kell majd alkalmazni.
Értelemszerű, hogy változó körülmények mellett változik a szabályozás is, hiszen az, ami egy vagy két éve működött, átalakításra szorulhat. Erről a mindenkori kormányzat dönt, de nem lenne meglepő, ha a tapasztalatok alapján még tovább szigorítanák, még nagyobb kontrollt kérnének a vendégmunka kapcsán. A szigorítás azt jelentené, hogy nagyobb lesz a munkaerő-kölcsönzők felelőssége.
(Címlapképünk illusztráció)
