Ha az állami, önkormányzati és piaci döntéshozók nem tudnak alapelveket elfogadni, nem tudnak általános stratégiát megalkotni, abból csak kapkodás lesz és nem hosszútávú stratégiai gondolkodás - mondta lapunknak Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.
Az Egyensúly Intézet egy független agytröszt, ami politikai, szakpolitikai problémákra keres válaszokat, és ezt nem a pártpolitika, a politikai viták szintjén teszi, hanem a közös nemzeti, stratégiai tervezésben.
Javaslatcsomag a kormánynak
Az Intézet nemrég indított konzultációsorozatot arról, hogy milyen lenne az ideális munkamegosztás Magyarországon az önkormányzatok, az állam és a piaci szereplők között. A sorozat részeként az Intézet előadói és szakértői 15 vidéki város több mint 300 politikai és gazdasági döntéshozójával tartanak közös kerekasztal-beszélgetéseket. Ennek egyik állomása volt Szombathely csütörtök délelőtt.
A konzultáció után Filippov Gábor lapunknak elmondta, a konzultációk tapasztalatai alapján kidolgoznak egy, a politika nyelvére lefordított javaslatcsomagot, amit eljuttatnak a döntéshozókhoz. Eddig azt tapasztalták, hogy erre van nyitottság a politika részéről.
Példaként említette, hogy az eddigi konzultációk alapján közoktatás a jelenlegi túlcentralizált formájában nem lesz hatékony és korszerű, miközben az önkormányzati és piaci szereplők is értik, hogy az állam miért gondolkodik sokszor központosításban, és hogy miért akarja az állami forrásokat saját kézben tartani és jobban ellenőrizni.
Túl sok feladatot vállal magára az állam
De a beszélgetések egyik fontos tanulsága, hogy az állam olykor túl sok feladatot vállal magára, számra is pluszterheket jelent. Amiket felesleges lenne ellátnia, ha az államnak, ha az önkormányzatokkal harmonikusabb lenen az együttműködés.
Hozzátette, arról volt szó főként, hogy milyen alapelvek mentén kellene újragondolni az állam, az önkormányzat és a piac közti feladatmegosztást. Látszott például, hogy a piaci szereplők nagyobb részvételével számos közfeladatot jobban meg lehet szervezni. Akkor, ha az állam, a közösség és a magáncégek érdekei találkoznak.
Mint mondta, a tapasztalatok szerint Szombathelyen korábban jól működött a közoktatás szervezése, amíg az önkormányzat feladata volt. Amióta átvette az állam, csak romlott a hatékonysága. Filippov Gábor hozzátette, ez nagyon speciális helyzet, mert nem minden önkormányzatól hallják ugyanezt.
A holnapról és a holnaputánról is beszélni kell
Megkérdeztük Nemény András polgármestert is, aki elmondta, áttekintették a jelenlegi helyzetet is, most a magas infláció olyan helyzet elé állítja az önkormányzatokat, aminek szinte lehetetlen megfelelni. Példaként említette a közétkeztetést, ahol a 40 százalékos élelmiszerár-infláció mellett egyszerűen nem lehet ugyanabból a forrásból finanszírozni, mint korábban.
A mostani energiahelyzet mellett, külső támogatás nélkül nem lehet elvárni az önkormányzattól, hogy ugyanolyan szinten tudjon szolgáltatni, mint a válság előtt.
A polgármester kijelentette, normális esetben nem is a máról, hanem a holnapról és a holnaputánról kellene beszélni. Azt látja, hogy a következő tíz évben nagyon sok álláshely szűnik meg a technológia fejlődése miatt. Erről is kellene beszélni, és arról is, hogy közben a társadalom idősödik, és hogyan lehetne megfelelő szolgáltatásokat nyújtani az időseknek. Beszélni kellene a tudásalapú társadalomról, aminek kihívásaira tervezetten kell felkészülni.
Megkérdeztük, mekkora esélyt lát arra, hogy a konzultációsorozat alapján készült jelentést figyelembe veszi majd a kormány. Nemény azt mondta, a megyejogú városok szövetségében sokszor fogalmaznak meg közös javaslatokat az ellenzéki és kormánypárti polgármesterek. Ezeket megköszönik a kormány emberei, de a döntésig nagyon hosszú idő telik el.
A polgármester szerint a kormány mindig késésben van, ezért is kellene több jogkört adni az önkormányzatoknak, főként az ilyen helyzetekben, mint a mostani energiaválság. Azért, hogy az önkormányzatok a saját felelősségükre tudjanak döntéseket hozni.
