Az Orbán-kormányzat mai bombahíre, hogy nyilvánosságra hozták a nyolcadik nemzeti konzultáció kérdéseit, ami mi másról, mint a családok védelméről fog szólni. A tét: hogyan lehetne Magyarország bevándolóország helyett családbarát hely.
Múlt héten kollégánk írt egy cikket az alábbi plakát kapcsán.A kormány most arra kéri a tisztelt választópolgárokat, hogy mondják el véleményüket arról, mit tehetne értük a kormány családvédelmi ügyekben. A válaszokat december 21-ig várják postai úton és az interneten.
Magyar Időkben le is hozták a várva várt eldöntendő kérdéseket:
Azt tudta, hogy egyetlen konzultáció alsó hangon legalább 2 milliárd forintba kerül?
Egyetlen nemzeti konzultáció árából akár ezer országos, reprezentatív közvélemény-kutatást lehetne készíteni a 168óra.hu adatai szerint. A manipulatív kommunikációs fogás alkalmanként egy- és kétmilliárd forint közötti költséggel jár, ebben azonban még nincs benne a konzultációval járó plakát- és egyéb kampány ára.
Ráadásul a konzultációkra visszakapott válaszokat a kormány kezeli, mint korábban is egyértelművé vált, teljesen átláthatatlanul, vagyis a Fidesz azt hoz ki belőlük, amit csak akar. Viszont remekül szondázhatják vele a lakosság pártreferenciáit, frissíthetik a visszakapott adatokból szimpatizánsaik elérhetőségeit.
A nagyobb NEMZETI KONZULTÁCIÓK KRONOLÓGIÁJA 2010 ÓTA
1. Minden magyar választókorú állampolgárnak írt a kormányfő 2011 februárjában az új alaptörvényről 705 millió forintos költséggel.
2. A teljes választópolgárságnak szólt 2011 májusában az úgynevezett szociális konzultáció 789 millió forintért.
3. Minden magyar választókorú polgárral konzultált volna a kormány 2012. májusában az úgynevezett gazdasági konzultációban is, 890 millió forintos költséggel.
4. Munkahely-védelmi akciótervről szóló konzultáció 2012. szeptemberében 508 millió forintba került.
5. A túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülésről szóló tájékoztató 2013 júliusában minden magyar állampolgárnak, ki tudja miért (ez csak egy levél volt, az orbáni üzeneteket, levélküldéseket pedig nem számoltuk a listába) 755 millió forint.
6. 2015. februárjában indult az internetről szóló nemzeti konzultáció, eredetileg mintegy 12,7 millió forintos költséggel.
7. A bevándorlásról és terrorizmusról szóló, minden választókorú állampolgárt megcélzó nemzeti konzultáció 2015 májusában 960 millió forintos költséggel zajlott.
8. 2017. márciusában a kormány Állítsuk meg Brüsszelt címen is minden választót érintő nemzeti konzultációt indított, ennek ára pedig már 1200 millió forint volt az adófizetőknek.
9. 2017 szeptemberében a Soros-terv ügyében is kérdőíveket postáztak, amit a legsikeresebb konzultációnak neveztek, ám a kormány a mai napig nem számolt el a költségekkel.