Ajándék egy ilyen nap, amikor kedvünkre nézelődhetünk Szombathely első könyvtárában, az egyházmegyeiben. Ráadásként két remek tárlatvezetőt is kapunk, dr. Perger Gyula atyát, az Egyházmegyei Gyűjtemények igazgatóját és Rónainé Magyar Krisztina gyűjteményvezetőt. Annyit kértünk tőlük, hogy a gyűjteményből mutassák meg nekünk a legérdekesebbeket.
Kezdjük az alapítással: ez lett az ország harmadik nyilvános könyvtára
képzeljük el az akkori, 240 évvel ezelőtti Szombathelyt, egy 2400 fős mezőváros. Milyen erős akaratú, és nagy szervezőkészséggel megáldott püspöknek kellett lennie Szily Jánosnak ahhoz, hogy ideálmodjon egy püspöki palotát, egy papi szemináriumot, és egy akkora székesegyházat, amibe egyszerre két szombathelynyi városlakó is befért volna.
Ő hozta létre 1791. decemberében az egyházmegyei könyvtárat is, ez lett az ország harmadik nyilvános könyvtára.
Szily püspök nemcsak a könyvtár alapításáról, de a működtetéséről is gondoskodott, saját vagyonából 1000 rajnai aranyforintot adományozott, amit könyvek vásárlására és a könyvtáros díjazására fordítottak. Már a kezdet kezdetén nem csak a szeminárium hallgatói, hanem a szombathelyi civilek is bejárhattak. Kis szépséghiba, hogy a nők kivételével, lévén az épületben kispapokat oktattak. Akkor és most is helyben lehetett használni a könyvtárat.
3000 kötettel indult az első Szily-könyvtár, főként teológiai, egyházjogi művekkel és különböző tudományok legfontosabb munkáival. Az eredeti terem nem az első emeleti, csigalépcsős, kazettás mennyezetes teremkönyvtár volt, ahol mi is kezdtük a tárlatlátogatást, hanem a második emeleti, ahol pár éve a Herzan különgyűjtemény kapott helyet.
Következzék 10 érdekesség, amit a szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban őriznek:
1. A legnagyobb kódex a legrégebbi, a 13. századi Antiphonale
Már a kezdeti könyvállomány tartalmazta azt a tizenhat középkori kódexet, amely mindmáig a könyvtár legértékesebb része. Közülük a legnagyobb és a legrégebbi ez a 13. századból származó Antiphonale (zsolozsmáskönyv). Súlya sem egy átlagos könyvé, méretéből adódóan úgy használták, hogy középre kitették, a papok körbeállták, úgy imádkoztak, énekeltek belőle.
A hártyára másolt zsolozsmáskönyv adventtől pünkösdig tartalmazza az antiphonákat és himnuszokat, amelyek dallamait neumák, a sorok feletti apró jelzések mutatják. Gyönyörűek ma is a kézzel megfestett vörös-kék iniciálék, azaz kezdőbetűk. A kötése is értékes, 15. századi kolostori munka. Fatáblás, fehér pergemen, vaknyomással, négy nagy sarok- és egy középverettel, liliomos bélyegzőkkel, ötszirmú rózsával díszítve. A középcsat feliratából a Mária szó olvasható ki.
2. Kihagyhatatlanok az ősnyomtatványok, közülük is IX. Gergely decretumai
Szily püspök 96 ősnyomtatványt vásárolt (1791-93-95-ös években), ezekből a tárlaton is látható egy válogatás. (Ősnyomtatvány olyan nyomtatvány, amely Európában a könyvnyomtatás feltalálásától az 1450-es évektől kezdve 1500. december 31-éig szedésnyomással vagyis összerakható és szétszedhető betűkkel készült.)
Közöttük egy unikum, három igen ritka. Gratiani decretáliuma, amelyet Petrus Schoffer nyomtatott Mainzban 1472-ben, egyike a legritkább könyveknek. Ugyancsak itt nyomtatták 1473-ban IX. Gergely decretumait. Az ősnyomtatvány legfőbb érdekessége hogy az utolsó lapra a nyomdászatot és annak feltalálóit dicsőítő verseket nyomtattak, s a könyvvásárlást főleg a papságnak ajánlották.
A legszebb glosszáriumokat azonban Nicolaus Jenson velencei nyomdász készítette. Az ő munkája a könyvtárban lévő 96. ősnyomtatvány.
3. Belelapozunk a francia Enciklopédia egy kötetébe
Mindig csak olvastam róla, de álmomban sem gondoltam, hogy itt Szombathelyen is belelapozhatok egy eredeti kötetébe. A francia felvilágosodás egyik leglátványosabb eredménye ez az Enciklopédia. A kor kiválóságai: filozófusok, tudósok és művészek társultak, hogy megírják. A szerzők (köztük Voltaire és Diderot) a hasznosság elvét vallva összegyűjtötték a XVIII. század legmodernebb ismereteit.
A mesteri illusztrációkkal ellátott sokkötetes Enciklopédiát Szily János vásárolta meg. 1751 és 1772 közt jelent meg, és összesen 1500 példányt adtak ki belőle.
4. A teremkönyvtár csigalépcsője és galériája
Fent, a 2. emeleten 94 évig működött az első, Szily János alapította szombathelyi könyvtár. A püspök 3 ezres könyvállománya addigra 10 ezerre duzzadt. Új könyvtárra lett szükség. Hidasy Kornél püspök irányításával a meglévő épület déli oldalához egy új épületszárnyat emeltetett, amelyben két emeletet örökös használatra átengedett a bibliotékának. Ezért is nevezik őt a könyvtár második alapítójának. Ekkor épült meg az új épületrészben a 10x14 méteres teremkönyvtár, és benne az ominózus csigalépcső.
A teremkönyvtár galériáját Eiffel-féle acélszerkezettel építették. A konstrukció a maga korában technikai újdonságnak számított. A teremkönyvtár közepén díszes kovácsoltvas csigalépcső vezet fel a galériára. A lépcsőt alul négy korinthoszi oszlop öleli körbe, s négy ugyanilyen oszlop nyúlik fel a galériáról a mennyezetig. A csigalépcső és az oszlopok Bécsben, Otto Wagner (1841–1918) osztrák építész gyárában készültek.
5. Storno táblaképek
Az új teremkönyvtár mennyezetét 1885-ben festette ifj. Storno Ferenc neoreneszánsz stílusban. Storno számára ezek a megbízatások jelentették az első önálló, nagyobb munkákat. A termet a funkciójához legjobban illő egyházi személyek, szónokok, mint Szókratész, Szent Pál, Nagy Szent Gergely pápa, Mózes teszik még látványosabbá. Az egyetemi fakultások szimbólumait négy nőalak testesíti meg, kezükben a tudományokra jellemző jelképekkel: orvostudomány, teológia, filozófia, jog.
Külön érdekesség, hogy a teremkönyvtárban a könyvállomány topográfiai elhelyezés szerint rendszerezett, ami azt jelenti, hogy nem a megszokott könyvtári rendben (téma szerint), hanem leltári szám sorrendjében kerülnek a polcokra, ez állandó helyüket is jelöli.
6. Huszita biblia
Jelenleg a galériás teremkönyvtárban a
Biblia és hitújítás a XV-XVIII. századig
című kiállítás látható, mely válogatást tartalmaz az Egyházmegyei Könyvtár Szentírás-kiadásaiból.
Közülük is a legrégebbi bibliafordítás egy 1488-ból származó cseh nemzeti nyelvre fordított Biblia, mely a Herzan-könyvtár ősnyomtatványa, úgynevezett huszita biblia. Vannak a tárlókban Rotterdami Erasmus illetve Luther Márton által fordított bibliák is, főleg Luther szorgalmazta a Bibliák anyanyelvre fordítását.
7. Herzan bíborosi kalapja
A teremkönyvtárat elhagyva egy emelettel feljebb Herzan bíboros gyűjteményénél folytatjuk a látogatást. (Gróf Harrasi Herzan Ferenc 1735-1804 között élt, ő volt a szombathelyi Egyházmegye második püspöke.)
Az 5196 könyvből álló gyűjteményét (2025 mű) 2009. januárjától lehet látogatni és kutatni. Eredetileg ez volt az első Szily János könyvtár.
Könyvgyűjteményében elsősorban hit- és történettudományi, bölcsészeti munkák és a francia irodalom kapott helyet. 24 nyelven találhatóak itt dokumentumok. Herzan bíboros polihisztor volt, gyűjteménye inkább a bibliofil főpap egyéniségére enged következtetni, aki a könyvtára gyarapításakor legtöbbször a könyv szépségét illetve ritkaságát részesítette előnyben, s kevésbé annak tudományos jellegét.
A Habsburg birodalom egykori bíboros követe, kiváló diplomata és jogi szakértelemmel bíró bíboros Rómában élt, nem is mozdult volna ki palotájából, ha nem érkezik meg az Örök Városba a francia forradalom fegyveres fenyegetése. Rómából 1796-ban Grazba menekült, vagyonának és jövedelmeinek jó részét maga után hagyva aztán (Géfin Gyula monográfiája szerint) 1797-ben Szombathelyre érkezik. Itt egykori iskolatársa, Szily János püspök vendégszeretetét élvezte. Szily halála után Ő lett Szombathely második püspöke, de püspöki széket már meglehetősen megromlott egészségi állapotban foglalta el.
Mindmáig ő az első és utolsó olyan püspöke Szombathelynek (a 16 püspökünkből), akinek volt bíborosi címe. Miseruhája és bíborosi kalapja is a második emeleti teremben látható.
8. Pápaválasztó iratok
Herzan bíboros részt vett egy pápaválasztáson is, méghozzá a VII. Pius néven ismert Chiaramonti bíboros megválasztásán. Ami 1799-1800 között több hónapon át zajlott, mert nem tudtak a bíborosok egymás között megegyezni. Nem egyszerű politikai helyzetben kellett választaniuk, az előző pápa, VI. Pius Napóleon fogságában halt meg, de az új pápára sem várt jobb sors.
A Velencében tartott pápaválasztási konklávé szavazat összesítő irata közül néhányat Szombathelyen is meg lehet tekinteni.
Külön érdekesség, hogy az összesítő iratokon, a pápaválasztó bíborosok nevei között három magyar nevet is találunk: Batthyány József bíboros-prímásét és a váci püspökből bécsi bíboros-érsekké lett Migazzi Kristófét, akik azonban betegségük és öregségük miatt nem tudtak a pápaválasztáson részt venni. Honfitársaink közül egyedül Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök volt jelen, aki a 34 bíboroshoz csatlakozott.
9. Napóleon kézjegye
Nagy értéket képvisel fennmaradt kéziratgyűjteményéből többek között Napóleon levele, mely Herzan bíboroshoz írt. Gyakorlatilag egy karácsonyi jókívánságra megfogalmazott hivatalos válaszlevél, amelyet Napóleon saját kézjegyével látott el. Herzan egyébként diplomataként és kardinálisként szinte az összes katolikus uralkodóval folytatott hasonló levelezést.
Kardinális Úr,
Oly nagy örömmel vettem a november 25-i levelében kifejezett jókívánságait, mivel úgy gondoltam, hogy személyem iránt való ragaszkodásból fakad. Kérem, ne kételkedjen abban, hogy meg fogom ragadni az alkalmat, hogy biztosítsam Önt arról, hogy minden kívánságát mindenkor a legőszintébb bizalommal kezelem és a legnagyobb tisztelettel vagyok Ön iránt.
Párizs, dátum (le 20 Nivose, an 10)
A levél aláírói között Bonapartén túl még a vallásügyi tanácsos, Jean-Étienne-Marie Portalis, és az államtitkár Hugues Maret neve is szerepel.
10. Dorffmaister István legmívesebb freskói
Dorffmaister István talán egyik legjelentősebb alkotását csodálhatjuk meg itt, a Herzan terem mennyezetén. Valószínűleg átérezte a munka fontosságát, mert szerette volna az időközben épülő Székesegyház freskóira szóló megbízást elnyerni a püspöktől. (Élete fájó pontja lett, hogy mégsem kapta meg.) A központi freskón a négy nagy nyugati egyházatya, Nagy Szent Gergely pápa, Szent Ágoston püspök, Szent Ambrus püspök és Szent Jeromos alakja tűnik fel.
10+1 Piranesi-metszetsorozatok
Végezetül, de nem utolsósorban Magyarországon a Herzan könyvtár tulajdonában van a második legteljesebb Piranesi-metszetsorozat (a legteljesebb a képzőművészeti egyetemen van).
Giovanni Battista Piranesi (1720-1778) Velencében tanult építészetet. 1744-ben telepedett le Rómában. Rajzai, metszetei a római birodalom építészetével ismertették meg az akkori közönséget. Sok műemléket már csak az ő metszeteiből ismerhetünk.
Ezek a metszetek a gyűjtemény egyik legértékesebb műtárgy-együttesét képezik. 20 nagy fólió kötetből áll, egy-egy kötetben különböző számú képek: 20-40-50-60 darab.
Tárlatvezetések időpontjai a szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban a következők:
Csütörtök: 9.00, 11.00, 13.00, 15.00
Péntek: 9.00, 11.00, 13.00, 15.00
Kutatószolgálat:
Kedd: 10.00 – 18.00
Szerda: 10.00 – 18.00
