Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Nem a krétaporos oktatás a trendi – Élet a limericki egyetemen

Azt senki sem állítja, hogy kolbászból van a kerítés, de minden bizonnyal cukormázasabb útvonalat épített az ír oktatás a suliig, mint a magyar. Spanyol és magyar diákokat kérdeztünk, hogy miért választottak ír egyetemet.

Írország hatodik legnagyobb városa a Munster tartományában található Limerick. A Shannon folyó torkolatában épült város az Atlanti-óceán mélyen a szárazföldbe nyúló öblében helyezkedik el, a várost vikingek alapították. S ami miatt a legtöbb magyar már ismeri, az minden bizonnyal felsőoktatási intézménye, a Limerick-i Egyetem. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Limerick-i Egyetem az egyik legszebb felsőoktatási intézmény a világon. Csendes, zöld helyen fekszik, s minden feltétel adott a tanuláshoz. Nem afféle magyar krétaporos oktatás folyik itt, állítják hazánk erasmusos diákjaink.

Felnyitották a szemünket

Szeiler Mátyás és Gaál Attila 21 évesek. A TF-es srácok szeptemberben ragadtak hátizsákot s meg sem álltak Limerickig. Köszönhetően egy ösztöndíjnak (Erasmus program), melynek segítségével összesen négy hónapon keresztül élvezhetik az ír oktatás előnyeit. Merthogy élvezik.

- Tavaly májusban pályáztunk az Erasmus ösztöndíjra, három országot jelöltünk meg: Spanyolországot, Lengyelországot és Írországot – kezdi Attila.

A fiúk végül az Írországi Limerickbe kaptak zöld utat a pályázatot elbíráló bizottságtól.

- Mindenképpen olyan országba akartunk menni, ahol fejleszteni tudjuk az angol nyelvtudásunkat. Természetesen ez volt az egyik legfontosabb szempont. Mindketten középfokú nyelvvizsgával vágtunk neki ennek a kalandnak. Hangsúlyoznám, hogy egy ilyen helyzetben édes kevés, amit otthon megtanultunk angol órán, de napról napra fejlődik a nyelvtudásunk, s egyre jobban beszélünk – teszi hozzá Mátyás.

- Persze az ír akcentussal még küszködünk – fűzi hozzá Attila.

A két fiatal rekreáció, egészségfejlesztés szakon tanul. Amikor arra kérem őket, hogy hasonlítsák össze a magyar oktatást az írrel, belelkesednek. Mindketten hangsúlyozzák: az elmúlt két hónapban mintha felnyitották volna a szemüket.

A magyar oktatás színvonalasabb?

- Ami az oktatás színvonalát illeti: Jóval alacsonyabb elvárások vannak, mint nálunk. Elég csak annyi, hogy itt a ketteshez 25 százalékos teljesítményt kell nyújtani. Nálunk legalább 50 százalék az elvárás – mondja Mátyás.

- Mindent szájbarágósan tanulunk meg, a tanár egy dolgot legalább négyszer elmagyaráz. Az egyik órán például ki kellett húznom az egyik csoporttársamat a vízből, mert az életmentést gyakoroltuk, s úgy ugrott bele vízbe, hogy nem tudott úszni. Hát elég vicces volt. Bár elképzelhető, hogy ez csak azért történhetett meg, mert mindenki rögbizik. Mindenesetre látszik a tudásbeli különbség – ecseteli Attila.

Tényleg kolbászból van a kerítés

Amikor a fiúkat a tárgyi feltételekről kérdezem, teljes eksztázis következik. Milyenek a tárgyi feltételek? – hangzik a kérdés. Majd egyből jön is a válasz: Nézz csak körül. Olyan ez, mint nálunk a kollégium? És valóban. Mátyásék egy úgynevezett Student Village-ben laknak. Mindezt úgy kell elképzelni, mint egy lakóparkot, ahol emeletes házakban két szoba-konyhás, szobánként külön fürdős, jól felszerelt apartmanok vannak. Így ne lenne két huszonévesnek hawaii-dizsi az egyetem?

Szoba hátizsákkal
Szoba hátizsákkal
Nyugat.hu

- Az otthoni kollégiumban egy szobába bezsúfolnak legalább három - négy embert. Majd tíz szobánként használnak egy konyhát, meg fürdőt. Jó esetben. Ehhez képest mi egy hotelben vagyunk, és itt ez a normális. Az iskolához külön buszjárata is van a „kolinak”. Már, aki busszal jár, mert ugye parkolót is biztosítanak a szállás mellé, azoknak a diákoknak, akiknek autójuk van – meséli egyikük.

- De ha már az iskolai körülményekre gondolunk is hatalmasak a különbségek. Minden teremben internet, projektor és még sorolhatnám. Teljesen felszereltek a tantermek, a könyvtár, és ami a legfőképpen minket érint a sport pályák, uszoda minősége is kirívó a hazai egyetemekhez képest. Elgondolkodtató, hogy hogyan tovább. Jelenleg mindketten úgy gondoljuk, hogy nem akarunk hazamenni. Mert rájöttünk, hogy lehet így is. Jobb színvonalon élni és dolgozni – teszi hozzá másikuk.

Máshol is jobb?

Felmerül a kérdés, hogy csak a mi diákjaink látják így a helyzetet? A biztonság kedvéért megkérdeztünk egy spanyol ösztöndíjast is. Laura Dorado Martorell Palma városában él, Barcelonában jár egyetemre, ahol angol irodalmat tanul.

- Mindenképpen angol nyelvterületre szerettem volna utazni. Egyszer már jártam Angliában, de szerettem volna valami új országot megnézni. Mivel Dublinba is volt szerencsém ellátogatni és nagyon megtetszett Írország, ezért gondoltam ide pályázok. Összesen egy évre szól az ösztöndíjam – magyarázza lelkesen Laura.

Laura skypeon tartja a kapcsolatot a családjával. Bár hosszú időre elszakadt a szüleitől és a barátaitól, hangsúlyozza, hogy megéri itt lenni.

- Lényegében ugyanazokat a tantárgyakat tanulom mint Barcelonában, csak anyanyelvi szinten. Otthon is nagyon profi tanárok és professzorok vannak, de itt minden tanár kedves és segítőkész. Nincs olyan tantárgyam, amelyre ne járnék be szívesen. Bár magas szinten beszélem az angolt, azért az iskolában akadnak nehézségeim, de a csoporttársak és a tanárok nagyon segítőkészek. Ami a tárgyi feltételek illeti, hasonlóak mint az otthoniak, vagyis a barcelonaiak. A kollégium is hasonló, mint otthon. Én egy amolyan diákhotelben laktam Barcelonában. Az itteni szállást kicsit drágának tartom, s ahhoz képest amennyit fizetek, lehetne felszereltebb és modernebb is – fejti ki a lány véleményét.

Lehet, hogy a magyarok a több szellemi erőforrást, a spanyolok a jobb felszereltséget hiányolják, de összességében abban egyetértenek, hogy mindegyikük kap valamit Írországtól a barna-sörön, a whiskyn és lóherén kívül. Egy olyan tapasztalatot és tudást, amellyel a világ bármelyik országában megállják a helyüket.

Lehetőségek az Erasmusban

Az Erasmus az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programja, mely mostanáig több mint 2,3 millió egyetemi hallgató mobilitását segítette elő Európában. Az egykori Erasmus hallgatók szerint az Erasmus tapasztalat a végzés utáni munkakeresést is megkönnyítette számukra. Az Erasmus hallgatók 60 százaléka nő, a kiutazó hallgatók 80 százaléka a családban az első, aki külföldön is tanul.

Kedves Olvasó!
Kérjük, támogasd havonta rendszeresen a Nyugat.hu szerkesztőségének a munkáját! Mert veletek együtt tudjuk kideríteni, megírni, megmutatni, hogy mi történik körülöttünk.
Köszönjük!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Életmód

Tovább az oldalra