„Nagyon gyakori az, hogy egy átlagos napi vásárlás van, és mellette 10 kilogramm cukor. Vagy vásárlás és mellette 5 olaj. Láthatóan minden alkalommal vesznek olajat, akkor is, amikor még nem fogyott el az előző 5" – mondta a tegnap esti RTL Híradónak a Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, aki szerint
felvásárlási hullám kezdődött Magyariországon.
Ezt erősítik meg egyébként munkatársaink tapasztalatai is, akik napi bevásárlásaik során többször láttak olyanokat, akik a napi-heti szükségletnél sokkal többet tettek a kocsiba bizonyos alapvető élelmiszerekből.
Mindez valószínűleg összefügg azzal, hogy a KSH adatai szerint az élelmiszerek ára az utóbbi egy év alatt 13 százalékkal emelkedett, de ezen belül is nagy szórások vannak: a margarin 33,6, a kenyér 27,9, a sajt 21,8, a baromfihús 21,4, a péksütemények 18,7, a tejtermékek 18,2, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,9, a büféáru 14,2 százalékkal drágult .
És egyelőre nem látni a drágulás végét, a szakemberek szerint az ukrán háború és az orosz embargó miatt tovább tart az élelmiszerek árának a növekedése.
Ráadásul van egy másik bizonytalanság a rendszerben.
Elvileg két hét múlva, május 1-én véget ér a hat élelmiszerre vonatkozó árstop, amit még januárban
jelentett be
Élelmiszerár-stopot jelentett be Orbán Viktor
January
12.
17:37
a magyar miniszterelnök.
Jelenleg ezek az élelmiszerek hatósági árasak Magyarországon:
Ahogy az RTL klub híradójából kiderül, részben ezekből spájzol be most a magyarok egy része, valószínűleg azzal kalkulálva, hogy május 1-től a termékek ismét szabadárasak lesznek, ami a becslések szerint valóban minimum 20-30 százalékos áremelkedést jelentene ezeknél a tételeknél.
Ugyanakkor kétséges, hogy menyi pénzt lehet a nagy „betárazásokkal” megspórolni, ráadásul közel sem biztos, hogy ez bekövetkezik a szabadáras forgatókönyv. Sőt.
Orbán Viktor az április 6-i
nemzetközi sajtótájékoztatón
Nemzetközi sajtótájékoztató - Orbán Viktort felhívta Putyin
April
06.
14:27
azt mondta, hogy hogy minden árstopnak megvan a határideje, amelyeket minden esetben be fog tartani a kormány, sőt,
a kormány arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben meghosszabbítsa azokat.
Igaz, utána nagy csend lett a témáról, ami valószínűleg közrejátszik abban, hogy elindult a felvásárlási hullám. De ha most tippelni kellene, akkor annak adnánk nagyobb esélyt, hogy az élelmiszerek árstopja valamilyen formában május 1. után is fennmarad.
Amúgy az ilyen nagybevásárlások mögött legalább annyi pszichológiai motiváció van, mint gazdasági, de ez másik történet.
