A mezőgazdasági területeken, külterületeken, az égetés (pl. kukoricatarló, nád, learatott gabonatábla, szalma égetése a területet megtisztítása céljából) bejelentési kötelezettség alá esik. Ezen tűzveszélyes tevékenység végzése azonban tűzgyújtási tilalom esetén tilos.
Településeken az önkormányzat szava dönt
Ha az önkormányzat rendeleti szabályozásban meghatározza az égetés szabályait, az az adott településre vonatkozik. Ebben az esetben a településen növényi hulladékot elégetni csak a rendeletben meghatározott időszakban szabad. A kihirdetett tűzgyújtási tilalom ezen önkormányzati rendeleti szabályozás alá eső területekre nem vonatkozik.
Ezzel együtt is ajánlott azonban betartani, hogy erős szélben - mikor a pernyét, szikrát, parazsat elviheti a szél - nem égetünk. Esőben szintén ne tegyük, várjuk meg azt az időszakot, amikor engedélyezett és az időjárási feltételek is megfelelőek - jelezte lapunkban Balogh Nikoletta, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.
Aki a bejelentési kötelezettséget elmulasztja, tűzvédelmi bírsággal sújtható, abban az esetben pedig, ha a tűzokozás szándékos, a tűz okozója köteles a vonulási költség megtérítésére is. Emellett a hatóság ellenőrzéseket is végez a tűzesetek megelőzése érdekében.
Ellenőrzések
Április 24-én is közös ellenőrzést tartott a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Mezőgazdasági Termelők Vas Megyei Szövetsége, a Szombathelyi Járási Földhivatal, valamint a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága.
Az ellenőrzésen vizsgálták a földművelési területeken, különösen a termőföldek hasznosított és mellékhasznosított területein a termőföld védelméről szóló törvényben előírt szabályok betartását. Kiemelt figyelmet fordítottak a parlagon levő területek karbantartására, gondozására, valamint az illegális hulladéklerakásra.
A törvény előírásai szerint a terület gondozásáért a tulajdonos vagy használó a felelős, aki köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni.
Az ellenőrzés során fás-bokros, használaton kívüli területek és illegális hulladéklerakó helyek kerültek felderítésre Szombathely külterületén. A Szombathelyi Járási Földhivatal és a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatósági felhívás keretében a terület gondozására szólítja fel a földtulajdonost. Amennyiben a felhívásnak a tulajdonos nem tesz eleget, a földhivatal földvédelmi, a katasztrófavédelmi igazgatóság tűzvédelmi bírságot szab ki vele szemben.
28/2011. (IX.6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
239. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai
606. § (1)157 Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés – amennyiben jogszabály e tevékenység végzését megengedi – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül.
(2)158 A tervezett – az (1) bekezdés szerinti tarló-, nád-, gyep- – égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni.
(3) A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
(4) Kukoricatarló-égetésnél a (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5)159 Az (1) bekezdés szerinti égetés célját szolgáló tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
(6)160 Az (1) bekezdés szerinti tarlóégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében
a) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
b) tarlóégetés 15 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
(7)161 Az (1) bekezdés szerinti égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
