“Nagyon örülök hogy ennyien itt vagytok, hiszen az oktatás a jövő! Amilyen a ma oktatása, olyan a holnap Magyarországa” - ezekkel a lelkes szavakkal kezdődött a tüntetés a Kossuth-téren. A tömegben ott van kollégánk is, találkozott egy ilyen transzparenssel is:
Néhány perce még arról beszélt az aktuális szónok, hogy "Ma a pajkosságot ölik ki a gyerekből, a tudásszomjat pedig magolással akarjak betömni."
Nem így kéne működnie minden iskolának Magyarországon?”
5 órára elállt az eső, a diákparlament két képviselője a színpadon. A magyar oktatási rendszert szellemesen a Tyrannosaurus Rexhez hasonlítják, amit ugyanúgy egy kis agy irányít, mint ahogy itthon is a mamut struktúrát egy kis vezetői mag. Ami mindenkire ugyanazt erőlteti rá, “márpedig ha egy halat fára mászni tanítunk, akkor egész életében azt fogja hinni, hogy idióta.”
Az emberminisztert is elhívták a tüntetésre, de vajon itt van? “Ki nem ugrál, Balog Zoltán, hej!” - zendül fel, ugrálással együtt persze, amire megállapítják a színpadról, hogy hát mindenki ugrált, tehát Balogh Zoltán nincs itt.
Üzennek a médiumoknak, amik azt mondjak róluk, hogy ők csak lusta bukott diákok, akiket nem érdekel más csak a bulizás: őket mindig minősítik, de ők mikor minősíthetik a rendszert? Bélés Gáspár azt mondja, évek óta javaslatcsomagokat juttatnak el a minisztériumba, amire vagy nem válaszolnak, vagy ha igen, maximum annyit mondanak: ők Soros bábszínháza.
Ők megpróbáltak konstruktív javaslatokkal élni, de mivel meg sem hallgattak őket, eljött a sztrájk és a demonstrációk ideje.
Szülő a színpadon: azért vagyunk, hogy terelgessünk titeket? Nem vagytok ti birkák! Majd elhangzik a lényeg, aminek a jutalma azonnali pozitív töltetű felzúdulás:
Álljatok ki magatokért, mert ti vagytok a jövő szavazói!
A tüntetés végül őszintén lelkes hangulatban zárult, és bár az Alkotmány utcán végig álló tömegek nem voltak, amikor párezer diák zengi teli torokból, hogy SZABADSÁG, az valami ígéretesnek lehet a kezdete egy olyan országban, amit az előző rendszerből átmentett őskövületek igazgatnak.
