Az építőipar talpraállítása, több tízezer új munkahely, növekvő állami bevételek – a szakmai és piaci szereplők álláspontja szerint egy nagyszabású épületenergetikai felújítási program a magyarok életminőségét és hazánk energiafüggetlenségét is növelné. A hazai épületfelújítás felgyorsításáért dolgozó szakmai összefogást az Egyensúly Intézet kezdeményezte, és ahhoz több mint egy tucat piaci és szakmai szervezet csatlakozott.
A magyar lakóingatlan-állomány energetikai szempontból rendkívül elavult, ami hozzájárul a pazarló energiafelhasználáshoz, ezáltal pedig a károsanyag-kibocsátáshoz, a megélhetési költségek növekedéséhez és hazánk tartós energiafüggőségéhez. Ez egyszerre biztonsági, gazdasági-versenyképességi, környezetvédelmi és szociális kockázat, amelyet mielőbb mérsékelni kell. Régóta szakmai konszenzus övezi, hogy a hazai lakóépületek érdemi megújulásához évente legalább 100–150 ezer lakóingatlant kell korszerűsíteni.
Az átfogó felújítási program útjában álló kihívások megoldása érdekében Magyarország legnagyobb független szakpolitikai agytrösztje, az Egyensúly Intézet a legfontosabb szakmai szervezetekkel és iparági szereplőkkel fogott össze és folytatott több hónapon át tartó szakmai egyeztetéseket: a Daikin Hungary Kft.-vel, az Erste Bank Hungary Zrt.-vel, a Habitat for Humanity Magyarországgal, a Lehel Radiátorgyár cégcsoporttal, a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Energiahatékonysági Intézettel, a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetséggel, a Magyar Hőszivattyú Szövetséggel, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületével, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetséggel, a MANAP Iparági Egyesülettel, a Masterplast Hungary Kft.-vel, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal és az OTP Bank Nyrt.-vel.
A szakmai szervezetek szerint egy legalább 5 évre szóló, átfogó mélyfelújítást célzó program mind a magyar társadalom, mind a magyar állam szempontjából sokszorosan megtérülne: jelentős mértékben hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és a pangó építőipar talpra állásához, évente százmilliárdos nagyságrendű állami bevételt generálna, erősítené hazánk energiabiztonságát és -függetlenségét, segítené a klímaalkalmazkodást, csökkentené a levegőszennyezettséget, és jelentősen növelné a magyar állampolgárok hétköznapi életminőségét.
A felek példátlan szakmai összefogás keretében, közösen hangsúlyozzák az átfogó lakásfelújítási program mielőbbi megindításának szükségességét. Szakmai tudásuk és sokszínű ágazati tapasztalataik alapján, a magyar döntéshozók munkájának segítése céljából dolgoztak ki átfogó szakmai javaslatcsomagot. Néhány pont a legfontosabbak közül:
A szakmai szervezetek javasolják, hogy az állam két részből álló támogatási konstrukcióval ösztönözze a lakástulajdonosokat a korszerűsítési programban való részvételre: az egyik rész vissza nem térítendő támogatás, a másik támogatott hitel lenne. A két rész arányát érdemes jövedelem és energiamegtakarítási szint alapján is differenciálni, hogy a jómódú tulajdonosok is motiváltak legyenek, de az alacsonyabb jövedelműek is bele tudjanak vágni az energetikai felújításba.
Javasolják, hogy minél nagyobb a fajlagos energiamegtakarítás mértéke, annál nagyobb arányú legyen az állami támogatás. Vagyis a vissza nem térítendő támogatások és a támogatott hitelek esetében is a beavatkozás eredményeképpen elért energiamegtakarítás mértékéhez érdemes kötni a támogatás mértékét, sávos rendszerben.
Fontos, hogy a támogatási rendszer átfogó felújításra ösztönözze a felújítókat, még ha ezt lépésenként teszik is meg. Ennek érdekében a támogatásokat érdemes energiahatékonysági feltételekhez kötni. A szakmai szervezetek javasolják, hogy a támogatási forrástól függetlenül legalább 30 százalékos energiamegtakarítás legyen a kitűzött eredménycél.
A lakosság motiválása céljából a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait érdemes ÁFA-visszatérítéssel, kedvezményes ÁFA-kulccsal vagy egyéb adókedvezménnyel támogatni.
Minden támogatási konstrukció esetén differenciált, célzott támogatásokkal érdemes segíteni az energiaszegénységben élőket. A szervezetek javasolják, hogy az állam a következő években törekedjen a magasan és alacsonyan képzett építőipari dolgozók számának együttes növelésére, ezáltal csökkentve a munkaerőhiány okozta elakadást a lakásfelújítási piacon. A szakképzés megújítását mindeközben érdemes összekötni a felújítási program munkaerő-szükségleteinek kielégítésével.
Fontos garantálni a felújítási programhoz szükséges alapanyagok kiszámítható elérhetőségét, lehetőleg minél nagyobb arányban hazai forrásból. Ennek érdekében a hazai vállalkozások piaci részesedésének vagy az importnak a célzott növelésével érdemes szélesíteni az épületenergetikai beruházásokhoz szükséges
termékek kínálatát.
Az Egyensúly Intézet koordinálásával együttműködő szakmai szervezetek a közeljövőben a döntéshozókat is megkeresik a hazai épületállomány felújítását ösztönző javaslatcsomaggal.
