Kiengedtük a nadrágszíjakat, újra előkerültek a műanyag kanalak, és gondosan megterveztük az útvonalat: újfent magunkra vettük ezen nehéz feladat terhét, hogy önöknek ne kelljen! A kérdés még mindig ugyanaz: hol nyalható a legjobb fagyi a városban?
A módszerünk, amit hosszú évek fagyi fogyasztásával tettünk tökéletessé, a következő: minden helyen, ahol jártunk, háromféle fagylaltot rendeltünk. Egy klasszikust, a vaníliát, egy hűsítő gyümölcsöset, és egy extra ízt harmadiknak.
Mészáros cukrászda
Ha van olyan hely, amit egy Szombathelyinek sem kell bemutatni, akkor ez az. Szinte biztosan van minden itt lakónak legalább egy gyerekkori sütis emléke. De mi most nem a cukrászremekek miatt tértünk be a Mészáros ajtaján (bár meg kell hagyni, nagy volt a csábítás), hanem a fagylaltjukért. Egy gombóc itt 170 forint, és szerencsére nem huzigálják le az adagolót a tál szélén, hogy kimérjék a pontos mennyiséget. A kért vanília finom, bár kicsit tejizű, a sportszeletből pedig hiányoljuk a rumot. Az eper viszont remek, érezni rajta, hogy valódi eperből készült, és vannak benne gyümidarabok is.
Carpigiani Italia fagylaltozó
A Rumi úton található „biciklis” csavart fagyizó sokak kedvence a városban. Nem lehet úgy elmenni mellette, hogy ne állna előtte a járdán legalább párfős sor fagyira várakozva. Egy „mini” adag 140 forint, és két ízt is kérhetünk bele. A vaníliát csokival csavarták, és nagyon finom volt. A citrom kissé limonádé ízű volt, a zöldalma pedig nagyon zöld, de ízre remek. Az itteni sportszeletből nem spórolták ki a rumot, nagyon finom, bátran ajánljuk mindenkinek! Lehullt a lepel arról is, miért járnak ide olyan sokan: a „mini” adaggal is alig bírtunk, az ennél nagyobbak jókora bendőt igényelhetnek!
Maci fagyizó
Utunk következő állomása a Szelestey utcában található fagylaltozó, ahol a nap talán legvidámabb kínálatával találkoztunk. A fantáziadús nevekre keresztelt fagylaltok közül rögtön megakadt a szemünk a Pókember nevűn, nem hagyhattuk ki. Mint kiderült, a vibrálóan piros és kék színű fagyi valójában meggy, áfonya és citrom keveréke, igazán frissítően savanykás. A vanília decens, a brutál csoki pedig tényleg nagyon csokis, ugyanis extra sötét csokoládéból készítik, ez volt a nap egyik kedvence. Ott jártunkkor ingyen voltak a „szóratok”, úgyhogy mi is színes cukorral, grillázzsal, és csokireszelékkel kértük a fagyinkat. A végeredmény színes, vidám, és nagyon finom, egy gombóc 160 forint.
Csoki - Málna fagyizó
A Szűrcsapó úton található áramvonalasan piros fagylaltozó volt a következő célpontunk. Szép kínálat és barátságos árfekvés: egy adag fagyi 150 forintba kerül. A vanília nagyon finom, a sima csokoládéban pedig meg van minden, ami egy csokifagyitól elvárható. A legfinomabb a mézes körte volt, ami egy zamatos, érett vilmoskörte ízét idézte. Akinek nem esik ki az útból, ugorjon be ide!
Fagyizó a Domus lépcsőjén
A Domus lépcsőjére települt fagyizó küldetésünk utolsó megállója. Nagyon jó kínálata van, és a gombóc ár itt is 150 forint. Talán itt kóstoltuk a legjobb vaníliát, amiben még igazi vanília darabok is figyeltek. A Rákóczi túrós is nagyon finom, sűrű és krémes, de nem túl édes. A velencei álom fedőnevű csokoládés-grépfrútos-madártejes fagylalt kissé kifog rajtunk: nem nagyon tudja eldönteni, milyen ízű is szeretne lenni, ha felnő. De az összbenyomás nagyon pozitív, nyugodtan nézzen be minden erre járó.
Szent küldetésünk végeztével teli hassal és boldog, megelégedett szívvel, valamint jó néhány dekával nehezebben tértünk haza: a város fagyihelyzete kifejezetten remek, nem kell aggódni, hogy bárki fogára való nélkül maradna!