Művelni pénz nélkül? – Bérleménnyé váltak a falusi kultúrházak

Emlékszünk még ugye arra az időre, amikor a süppedős piros forgófotelokban üldögéltünk a könyvtárban, haraptuk a vajas-parizeres-pirosaranyas kenyereket a farsangi bulin, adtuk a műsort karácsonyra meg húsvétra. Hétköznapokon meg koptattuk a pingpongasztalt, varrtuk a bábot, klimpíroztunk a zongorán és egymás lábát taposva táncoltuk a társast. A művelődési ház közösségi tér volt akkoriban. Ám kultikus szerepét kevés helyen tudta megőrizni

Távolt álljon tőlünk az elmúlt éra visszasírása, de gyerek és kamaszfejjel valóban szerettük a „művházat”. Hogy így éreztek-e a felnőttek is, az érdektelen volt számunkra. Visszanézve a dolgozóknak valószínűleg jó volt ez az akol meleg.

Valakire rámarad

A rendszerváltástól kezdve aztán ez az intézménytípus fokozatosan vesztett súlyából, a pénz kevesebb lett és a kínálat sem volt „versenyképes”. Sok művház jutott el odáig, hogy gyakorlatilag egy bérelhető helyként funkcionál.

Pénztelenség és szakember hiány, minél kisebb a település, annál nehezebb a helyzet – mondja a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatója Joós Tamás. Ahol nem tudják megfizetni a szakembert, ott „valakire rámarad a feladat’”. Így lett általános, hogy a művelődési házban falunapon, idősek napján és gyereknapon kívül nincs mozgás. Ott még szerencsésebb a helyzet, ahol működik valamilyen amatőr társulat.

Járda, sport vagy kultúra?

Persze sok múlik a település vezetésén is, azon, hogy a testület mennyire tudja, hogy egy művelődési ház, nem csupán egy közösségi tér. Mert a járdafelújítások valóban látványosabbak és a népszerűség a beruházásokkal könnyebben megszerezhető.

A megyei központ (MMIK)
Mészáros Zsolt

További probléma, hogy a normatívát – lakosságszám alapján osztják – néhány éve az igazgatási költségvetés keretében kapja a település. Csakúgy, mint a sportra fordítható támogatást. A falvak többségében pedig a sport az első. Így sokszor csak a fenntartásra ad pénzt az önkormányzat, a szakmai munkára pályázattal kell forrást szerezni. Ennek pedig a legtöbb helyen nincs felelőse.

Másra várva

Jákon van ugyan művelődési ház, az épület azonban csak nevében viseli ezt a titulust. Pályázati pénzből felújították, de funkcióját nem tölti be, csak helyszínt ad nagyobb rendezvényeknek. A polgármester, Szemes István azt mondja, náluk dolgozik ugyan szakember, ám ő most gyes-en van. A legnagyobb szükség pénzre van, pályázni pedig rendezvényekre alig lehet – véli.

Egy helyi lakos szerint elég lenne egy csocsóasztal betenni vagy teleházat kialakítani és a fiatalok nem a művelődési ház előtt bandáznának vagy rongálnák az oviudvar játékait. A polgármester szerint pingpongozni lehet a sportcsarnokban, és ha teleház nincs is, de e-pont van a művelődési házban, ám amióta minden iskolában és minden háztartásban van internet, nincs érdeklődés a lehetőség iránt. Mindig gondolkodunk az alternatívákon – szól a válasz, amikor a jövőről kérdezem a település vezetőjét.

Magára hagyva

Nicken szintén felújították a művelődési házat, ami itt is főként helyszínt ad a nagyobb ünnepségeknek. Szakembert ők sem tudnak fizetni, a testület irányítja a működést. Ebben a házban mégis több az élet, itt van az orvosi rendelő, a könyvtár, számítógépek a fiataloknak, itt dolgozik a pajtaszínház és a Szent Anna alapítvány is szervez ide előadásokat. Rövidesen pedig fotókiállítást nyitnak.

Nicken egy épületben művelődési ház és könyvtár
Unger Tamás

Mivel az önkormányzat csődbe ment, csak úgy tud segíteni, hogy a házat díjtalanul használhatják a helyi szervezetek. Mint Csorba József polgármester meséli, a csőd miatt pályázni sem tud a település, vagyis ez egy jó példa arra, hogy egy falu teljesen magára hagyva is életben tudja tartani az intézményt.

Hardver szoftver nélkül

Általánosságban a legnagyobb gond, hogy a pályázatoknak nincs felelőse - így látja Varga Albin a gencsi művelődési ház igazgatója. A pályázatot nem elég megírni, a projektet generálni kell – és a szakmai segítség nem jut el „végekre.”

A gencsiek sikeresek, titkuk a közösségre, az identitásra építés. A farsangfarkát, pünkösdi vígasságokat, szüretet már a szombathelyiek is ismerik, de rendeznek versenyeket, klubokat, foglalkozásokat, hívnak színtársulatokat. Itt bizonyosodik be, mit ér a szakember, akiknek a szervezés mellett szereznie is kell. Az igazgató bízik a kulturális törvény változásában, tisztességes normatívát és a szakmai programfejlesztést is segítő pályázatokat remél. Mert – ahogy fogalmaz - jelenleg hiába nyer a hardverre, ha a szoftverre nem futja.

Gencsapátiban a hagyomány a kulcsszó
Nyugat.hu

Ahogy Joós Tamás mondja, a túlélést jelentheti az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítása, melyre központi támogatást igényelhettek a művelődési házak – 17 pályázott is sikerrel. Az intézmény lényege, hogy egy tér ad otthont különböző funkcióknak, vagyis gyermekmegőrző, teleház, könyvtár, posta vagy bármi más működhet egymás mellett. A formabontó elképzelés talán furcsának tűnik, de elérhető vele, hogy ismét élet legyen a kongó művelődési házakba.

Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra