Távolt álljon tőlünk az elmúlt éra visszasírása, de gyerek és kamaszfejjel valóban szerettük a „művházat”. Hogy így éreztek-e a felnőttek is, az érdektelen volt számunkra. Visszanézve a dolgozóknak valószínűleg jó volt ez az akol meleg.
Valakire rámarad
A rendszerváltástól kezdve aztán ez az intézménytípus fokozatosan vesztett súlyából, a pénz kevesebb lett és a kínálat sem volt „versenyképes”. Sok művház jutott el odáig, hogy gyakorlatilag egy bérelhető helyként funkcionál.
Pénztelenség és szakember hiány, minél kisebb a település, annál nehezebb a helyzet – mondja a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatója Joós Tamás. Ahol nem tudják megfizetni a szakembert, ott „valakire rámarad a feladat’”. Így lett általános, hogy a művelődési házban falunapon, idősek napján és gyereknapon kívül nincs mozgás. Ott még szerencsésebb a helyzet, ahol működik valamilyen amatőr társulat.
Járda, sport vagy kultúra?
Persze sok múlik a település vezetésén is, azon, hogy a testület mennyire tudja, hogy egy művelődési ház, nem csupán egy közösségi tér. Mert a járdafelújítások valóban látványosabbak és a népszerűség a beruházásokkal könnyebben megszerezhető.
További probléma, hogy a normatívát – lakosságszám alapján osztják – néhány éve az igazgatási költségvetés keretében kapja a település. Csakúgy, mint a sportra fordítható támogatást. A falvak többségében pedig a sport az első. Így sokszor csak a fenntartásra ad pénzt az önkormányzat, a szakmai munkára pályázattal kell forrást szerezni. Ennek pedig a legtöbb helyen nincs felelőse.
Másra várva
Jákon van ugyan művelődési ház, az épület azonban csak nevében viseli ezt a titulust. Pályázati pénzből felújították, de funkcióját nem tölti be, csak helyszínt ad nagyobb rendezvényeknek. A polgármester, Szemes István azt mondja, náluk dolgozik ugyan szakember, ám ő most gyes-en van. A legnagyobb szükség pénzre van, pályázni pedig rendezvényekre alig lehet – véli.Egy helyi lakos szerint elég lenne egy csocsóasztal betenni vagy teleházat kialakítani és a fiatalok nem a művelődési ház előtt bandáznának vagy rongálnák az oviudvar játékait. A polgármester szerint pingpongozni lehet a sportcsarnokban, és ha teleház nincs is, de e-pont van a művelődési házban, ám amióta minden iskolában és minden háztartásban van internet, nincs érdeklődés a lehetőség iránt. Mindig gondolkodunk az alternatívákon – szól a válasz, amikor a jövőről kérdezem a település vezetőjét.
Magára hagyva
Nicken szintén felújították a művelődési házat, ami itt is főként helyszínt ad a nagyobb ünnepségeknek. Szakembert ők sem tudnak fizetni, a testület irányítja a működést. Ebben a házban mégis több az élet, itt van az orvosi rendelő, a könyvtár, számítógépek a fiataloknak, itt dolgozik a pajtaszínház és a Szent Anna alapítvány is szervez ide előadásokat. Rövidesen pedig fotókiállítást nyitnak.
Mivel az önkormányzat csődbe ment, csak úgy tud segíteni, hogy a házat díjtalanul használhatják a helyi szervezetek. Mint Csorba József polgármester meséli, a csőd miatt pályázni sem tud a település, vagyis ez egy jó példa arra, hogy egy falu teljesen magára hagyva is életben tudja tartani az intézményt.
Hardver szoftver nélkül
Általánosságban a legnagyobb gond, hogy a pályázatoknak nincs felelőse - így látja Varga Albin a gencsi művelődési ház igazgatója. A pályázatot nem elég megírni, a projektet generálni kell – és a szakmai segítség nem jut el „végekre.”
A gencsiek sikeresek, titkuk a közösségre, az identitásra építés. A farsangfarkát, pünkösdi vígasságokat, szüretet már a szombathelyiek is ismerik, de rendeznek versenyeket, klubokat, foglalkozásokat, hívnak színtársulatokat. Itt bizonyosodik be, mit ér a szakember, akiknek a szervezés mellett szereznie is kell. Az igazgató bízik a kulturális törvény változásában, tisztességes normatívát és a szakmai programfejlesztést is segítő pályázatokat remél. Mert – ahogy fogalmaz - jelenleg hiába nyer a hardverre, ha a szoftverre nem futja.
Ahogy Joós Tamás mondja, a túlélést jelentheti az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítása, melyre központi támogatást igényelhettek a művelődési házak – 17 pályázott is sikerrel. Az intézmény lényege, hogy egy tér ad otthont különböző funkcióknak, vagyis gyermekmegőrző, teleház, könyvtár, posta vagy bármi más működhet egymás mellett. A formabontó elképzelés talán furcsának tűnik, de elérhető vele, hogy ismét élet legyen a kongó művelődési házakba.
