Mindenkit, aki abban a tévhitben él, hogy egy zenei fesztivál hét közepére eső nyitónapja kevés ember ritkás lézengéséről szól, szeretnénk tájékoztatni: ha a VOLT szerdáján emberrobbanás nem is volt - az majd két nap múlva -, azért a húszezres nézőszám minden, csak nem kudarcélmény. Sőt, ha igazat adhatunk az egyik jól tájékozott soproni sátrazónak, a sátorhelyek már most, az első nap csont nélkül elfogytak.
Attól azért persze így sem kellett tartani, hogy nem marad elég hely a tánchoz. A nagyszínpadtól 200-300 méterre már egészen szellős négyzetmétereket foglalhatunk magunknak, ahol még a lépőnknek is akad külön hely. Persze könnyen lehet, hogy a Pendulum vagy a Quimby fellépésére változik a helyzet.
Egy fesztiváldélután általában az előző napi alkoholterhek leküzdéséről szól, szerdán ez a helyzet egyelőre ugye nem állhatott elő. Jól megnéztük magunknak a szokatlanul sok tiszta tekintetet, mert ilyet valószínűleg most láttunk utoljára.
Sőt, ilyenkor még az extrém sport számít extrém sportnak, és nem az, hogy az ember egyenes vonalban eljusson egyik söntéstől a másikig.
Egyesek még labdarúgásba is bonyolódtak.
Ilyenkor még mindenki kicsattan az energiától, de lesz ez még így se.
A nagyon friss emberek további frissítést is kaptak nyakba, erről az emberbarát fesztiválslag gondoskodott, amit csak díjazni tudunk. Persze üdítés ügyében a sör maradt a slágertermék, az egyik ilyen központi csapolóhelynél arról is kifaggattuk a csapost, mi a különbség Soproni és Soproni, azaz a hagyományos dobozos és az 1895-ös jelzésű között, amire a válasz az volt, hogy ezt csak a szakértők tudják. Megállapodtunk abban, hogy mi nem tartozunk közéjük.
Mindeközben fennmaradtak a klasszikus folyadékbevitel formái is.
Szükség is volt mindezekre, hiszen az évenkénti szokásos Lővér-esőzés egyelőre elmaradt, a nap tombolt, a NEO gitárosának, Kővárynak az arcára volt írva minden.
Az autentikus cigányzenéről is szólt ez a nap, a Szilvási Gipsy Folk Band, a Parno Graszt, a Romano Drom és a bukaresti Mahala Rai Banda így tovább forrósította a talajt, pattogtak is azon sokan.
Fellépett még a kilencvenes évek egyik legfontosabb etno-politikai-ragga zenekara, az Asian Dub Foundation, de nem voltak annyira érdekesek, hogy közelről is adjunk nekik egy esélyt. De abban is biztosak vagyunk, hogy 1998-ban egészen más lett volna a helyzet.
Réz András is csak tisztes távolból, a Hilltop borozójánál figyelte a történéseket.
Mások meg bementek a sűrűjébe.
Ez a nyájas szlovák fiatalember viszont már hat órára kiugrálta magát, éppen óngyógyító üldögélés közben kaptuk el.
Őket nem közelről kaptuk el, ki tudja, milyen ménesből valók.
Az ilyen neoliberális szélsőségek mellett azonban elmondható, hogy a VOLT még mindig viszonylagos konszolidáltságáról ismerszik meg, illetve arról, hogy a hazai fesztek közül itt az egyik legalacsonyabb az átlagéletkor - mi olyan 23 körülre saccolnánk. Egy In-Kalos biztonságival szóba elegyedve az is kiderült, hogy a bűnözői rétegek sem nagyon tűnnek fel itt a soproni dombok tövében, szerinte azért, mert ide nem a legpénzesebb réteg jár, ezért nemigen lehetne tőlük mit elemelni. Ha csak nem a diákigazolványukat.
Emberi léptékű vonulás a VOLT egyik fő útvonalán.
Vannak, akik blogban emlékeznek meg kedvenc fesztiváljaikról, mások megelégednek a fotókkal, elég sokan a karszalagokat hagyják a csuklójukon egy évig, de akadnak, akik szimplán csak fejben tárolják emlékeiket. És van, aki nem benne, hanem rajta.Van, aki nem törődik ilyesmivel, helyette ledől inkább.
Tövisházi Ambrus, az Erik Sumo alapítója éppen bemutatja, hogyan kell szólnia a popzenének 2011-ben.
A célközönség díjazza.
Örömmel mondható el, hogy végre a VOLT Fesztivált is elérte a kurrens elektronikus zenei műfajok szellője, és befújt egy komplett helyszínt, ami csak erről szól. Az Inmedio érdekes architektúrájú placcán az első éjszaka a dubstep műfajának egyik jelentős angol képviselője, a nagyon profi, de egyben nagyon barátságos N-Type rakta a lemezeket, szenvedélyesen, órákon át. Segítségére a magyar prominensek, DJ Madd és Matt-U voltak.
A passz is lekerült a nyakból, elősegítve a szabad pultakrobatikát.
Mesterséges fények gyúltak, és tapsok jelezték a basszusok kívánatos eljövetelét. Pedig még mindig hosszú volt az éjszaka.