Pedig ez az összeg nem is olyan alacsony, lakásmérettől függően 200-400 ezer forint között kellett befizetnie egy lakásért, amelyhez ugyanekkora összeget tett hozzá az önkormányzat és az állam.
Akkor is mér, ha nincs fűtés…
Így jogosan várná el a lakó, hogy a felújítás utáni téli időszakra alacsonyabb legyen a fűtésszámlája, mint az előző évben, Vagy legalábbis – hiszen emelkednek a gázárak, van némi infláció is – ne emelkedjen. Olvasónk szerint viszont ez nem így van, neki magasabb volt a fűtésszámlája, mint a felújítás előtt.
Véleményét is megosztotta velünk, azt mondja, szerinte a költségmegosztó működésében van a hiba. A költségmegosztó készüléket a radiátorra szerelik fel, feladata, hogy mérje az elhasznált hő mennyiségét, és a mérési adatok alapján fizet a lakó. Olvasónk azt mondja, ez a készülék akkor is mér, amikor a radiátor nem fűt. Mivel a párolgás elvén működik, a szoba hőmérséklete is elég ahhoz, hogy a benne lévő folyadék párolgásnak induljon, ezt aztán úgy érzékeli, mintha fűtene a radiátor.
A másik, hogy az új ablakok olyan szorosan zárnak, hogy gyorsan elfogy a levegő a lakásban, sűrűbben kell szellőztetni, ilyenkor a radiátor az utcát fűti.
Osztozunk a költségeken
Először egy energetikushoz fordultunk, aki elmagyarázta, mit is jelent a költségmegosztás. A tömbházaknál a távfűtésre nincs mérőóra szerelve lakásonként, a fűtés mennyiségén csoportosan, lépcsőházanként, házanként mérik a fővezetéken. A Távhő így az egy csoportba tartozó 10-20 lakás és a közös helyiségek fogyasztását összesítve kapja meg. A költségmegosztók azért vannak, hogy a Távhő lakásonként tudja számlázni a fűtés árát.
A radiátorokra szerelt készülékek mérik a lakásonkénti fogyasztást, ám a fizetendő díj alapját nem az itt mért fogyasztás adja, hanem kiszámítják, az adott lakás által elhasznált fűtés hányad része a lépcsőház mért összes fogyasztásának. Az összes fogyasztásért fizetendő díj összegét pedig ebben az arányban számlázzák ki a lakónak.
A módszert ezért is hívják költségmegosztásnak, mert így a lakók a fogyasztás alapján osztoznak a költségen.
Gyorsan és intenzíven…
Az energetikus azt is elmondta, hogy a radiátorra szerelt készülékek alapjában véve megbízhatóak, az új típusú, digitális mérők biztosan nem mérnek, ha nincs fűtés. A szellőztetésnél pedig aranyszabály, hogy gyorsan és intenzíven kell szellőztetni, akár úgy, hogy minden ablakot egyszerre nyitnak ki egy-két percre. Ilyenkor a lakás levegője gyorsan cserélődik, a bútorok, falak viszont ilyen rövid idő alatt nem hűlnek ki, így a lakás levegője gyorsan felmelegszik az ablakok bezárása után.
Persze, megkerestük a távhőszolgáltatót is, ahol Kecskés-Kocsis Tóth Ildikó ügyfélszolgálati vezető volt a segítségünkre. Ő is azt mondta, hogy az új típusú, digitális műszerek megbízhatóak. Ezek ugyanis egyszerre mérik a radiátor és lakás levegőjének hőmérsékletét, és csak akkor kezdenek el mérni, ha a radiátor felülete melegebb, mint a levegő.
A régi, párologtatós rendszerű készülékeknél valóban volt rá lehetőség, hogy akkor is párologtak, ha a hőmérséklet emelkedése nem a radiátor miatt volt.
Hozzátette, a költségmegosztást nem a Távhő végzi, a szolgáltató csupán a kapott adatok alapján kiállítja a számlát. A költségmegosztással a közösképviseletek külsős cégeket bíztak meg, Szombathelyen hat cég is végez költségosztást, jó részük nem is szombathelyi székhelyű.
Csavargassuk a szelepet…
A gyakoribb szellőztetésről ugyanazt mondta, mint az energetikus, de megjegyezte a korszerű termoszelepek egy bizonyos hőmérséklet alatt automatikusan nyitnak. Vagyis, ha a nyitott ablakból fagypont alatti hőmérsékletű levegő éri a radiátort, akkor az automatikusan fűteni kezd, de néhány perc múlva, amikor a levegő felmelegszik, le is áll. De mindez nincs igazi hatással a költségmegosztásra, mert egyrészt jelentéktelen hőmennyiség kerül a szellőztetés alatt leadásra, másrészt minden lakásban ugyanígy történik szellőztetéskor.
Kecskés-Kocsis Tóth Ildikó megjegyezte, a tapasztalatok szerint három év alatt tanulnak meg takarékoskodni az új rendszerrel a lakók. Mivel korábban nem volt költségmegosztás, így nem figyeltek oda, hogy ha elmennek otthonról, akkor lejjebb csavarják a radiátor szelepét, amivel pedig tényleg lehet csökkenteni a költségeket. Azt mondja, az első évben ez még nem megy, a második évben már látható az igyekezet, és a harmadik évben sikerül elérni az átlagosan 25 százalékos megtakarítást.
És azért átlag ez a 25 százalék, mert ahol egész nap otthon vannak, ott természetesen alacsonyabb a megtakarítás, ahol csak este fűtenek, ott magasabb, egy-egy ingatlanban akár 40 százalék is lehet.
Hozzátette, félreértések vannak a számla értelmezésében Megoldásra váró a titokzatos távhőszámlák Szombatehelyen 2010. September 22. 13:34 is. A számla ugyanis tartalmazza a hődíjon kívül az alapdíjat, a közös helyiségek fűtésének költségeit és akár a melegvíz díját is. A fűtési időszak alatt havonta a hőközponti hőmennyiségmérőn mért hő kerül felosztásra a lakások között az ingatlanok fűtött terének arányában. A költségosztás évente egyszer történik, az egyéni megtakarítások ekkor mutatkoznak meg. A fűtési időszak alatt az által lesz kisebb a számlákban a hődíj, hogy mivel mindenki takarékoskodik, összességében az épület kevesebb hőt vételez, mint a korszerűsítés előtt.
Vagyis, panelprogramból és a költségmegosztásból származó megtakarítást a hődíjban kell keresni, azt kell összehasonlítani a korábbi adatokkal.
