Amikor három évvel ezelőtt, egy ponyvás kamion-utánfutóban néztünk meg néhány ókori leletet 
Halotti máglya tüze egy kamionban 2012. January 26. 15:01 , nem gondoltuk, hogy majd egyszer az Iseum elegáns és mutatós kiállítótermében is a 86-os főútról fognak megemlékezni. Ugyanis mindkét régészeti lelőhely a 86-os főút felújítását megelőző, kötelező régészeti feltáráskor került elő.
50 évig voltak itt a langobárdok
Akkor a 86-os főút vépi bekötőútja mellett talált római kori, K. u. 1. és 2. századi sírokról beszéltek a régészek, most viszont ugrottunk párszáz évet előre az időben. A Római Birodalom bukása után vagyunk, az 5. században. Ekkor Európa északi és nyugati részét a germánok uralták, akik időnként egymás között is háborúztak egy kicsit, de a rómaiak ellen mindig harcoltak.
A germán itt egy gyűjtőfogalom, és nem sok köze van a mai németekhez. Északon a skandinávok, nyugaton a bajorok, szászok, gótok, keleten a gepidák, vandálok. A germánok fokozatosan szorították vissza a rómaiakat, a birodalom bukása, a hunok be- és kivonulása (akikkel időnkét szövetkeztek, időnként hadakoztak) után Európa nagy része az uralmuk alá került. Sőt, egy gibraltári átkelést követően Afrikában, az egykori Karthágó területén is alapítottak kolóniát.
A 6. században jelentek meg a langobárdok Pannónia területén, és 50 évre uralmuk alá hajtották a provinciát. Ebből a korból származnak a most bemutatott leletek. A langobárdok egyébként 568-ban felkerekedtek és Itáliában telepedtek le, maguk mögött hagyva az avarokat.
Zsugorított koponya, eltemetett harci kutya
Mindezt dr. Tomka Péter régész előadásából tudtuk meg, ő nyitotta meg a Savaria Múzeum Germánok című kiállítását. Érdekességként, a szomszédos teremben a Mithras-kultusz emlékeiről szól egy tárlat, középpontban egy hatalmas bikaszoborral, a kultusz szerint a katonaisten egy bika képében tér vissza a Földre, hogy megvívjon a sötétség erőivel. De itt és most szépen elfért egymás mellett a harcos római isten és a germánok életéből származó tárgyak és maradványok.
Igen, maradványok is, hiszen koponyák is kerültek elő a 112 feltárt sírból, köztük egy fiatal nőé, amelyen látszik a koponyaszugorítás nyoma. Mert a germánok körében - hasonlóan több, egymástól távol élt néphez - is alkalmazták a koponya alakját megváltoztató módszereket. De más érdekességeket is mutat a tárlat, köztük kutyákra, harci és őrzőkutyákra utaló leleteket, őket gazdájukkal együtt temették el.
De láthatóak a mindennapi élet emlékei, edények, ruhatűk (fibulák), szerszámok, fegyverek is. Tomka Péter kiemelte, hogy a temető feltárása után két évre volt szükség, hogy a leleteket bemutatható állapotba hozzák, és ez nagy munka volt.
Mi pedig mindenkinek ajánljuk a Savaria Múzeum Iseumban látható kiállítását, főleg azoknak, akiket érdekel, hogy a Római Birodalom és a magyar honfoglalás közti területen milyen emberek éltek hazánk földjén.
