Márpedig nyílnak, szép számmal. Szombathelyen néhány patika bezárása után már bizonyára meghaladja a trafikok száma a gyógyszertárakét, de a pékségek és az optikák számát is, pedig egyiket sem könnyű felülmúlni.
Több is van, vagy egy sincs
S persze a patikákhoz hasonlóan itt is aránytalan a területi megoszlás. Egyes városrészekben egy sincs, máshol egymásra is nyithatnak a dohányboltok. A Fő téren például három trafik is nyílt (beleszámítva a Belsikátor főtér felőli végén lévőt), míg gyógyszertárból kettő van, klasszikus élelmiszerboltból (a nagy Csemege bezárása miatt) pedig egy sincs.
A kámoni városrészben egy négyzetkilométeren belül három trafik is nyílt, a városrész más területén egy sincs. A Szelestey utca vasútállomás felőli részén pedig egyenesen egymással szemben is kaptak működési engedélyt a trafikok üzemeltetői.
Nemcsak a benzinkutak, de a multinacionális üzletek is meglovagolták a trafiknyitási őrületet, kiszakítottak szuper- és hipermarketjeikből egy-egy trafiknyi helyiséget. Ha nem működtetik, hát bérbe adják. A balhét meg vigye el a trafikos alkalmazott. Már, aki elviszi.
Cigit nem, dohányboltot igen
Egy közelmúltban munkahelyet váltó lánnyal beszélgettem. Mint mondta, nem kis kockázatot vállalt azzal, hogy egy trafikba jelentkezett. Éjjel-nappal nyitva tartottak, és olyan környéken működött a dohánybolt, ahol állandóan attól rettegett, mikor rabolják ki.
Emellett több okból meg is büntethették volna. Egy nyitva hagyott ajtó (márpedig a levegőtlen helyiségben kellene szellőztetni), egy húszévesnek kinéző tizenhét éves kiszolgálása, egy a boltba betévedő tizennyolc éven aluli figyelmen kívül hagyása, s már nem is tudta volna kifizetni a büntetést. Többe kerülne a leves, mint a hús.
Azt pedig végleg nem tudja megértetni, egy speciális dohányboltban miért kell üdítőt, újságot és csokit is árusítani? Ha pedig már lehet, akkor miért nem mehet be a boltba tizennyolc éven aluli.
Más szempontból nézve egy középkorú hölgy arról beszélt, hogy egykor egy egészen jól menő hírlap-dohányboltot működtetett vállalkozásban. Jelenleg munkanélküli. A szerinte – és nemcsak szerinte – indokolatlanul és értelmetlenül bevezetett új trafikrendszer a padlóra küldte. Nemcsak a dohánytermékek árusításának megszűnése miatt, de a miatt is, hogy az új trafikokban is árusíthatják mindazt, amit ő korábban a hírlapboltban kínált. Pedig állítólag a nemzeti dohányboltokat kizárólag a dohánytermékek árusítására találták ki.
Amúgy ingyen átképzésben is részesülhetne, ha vállalná egy szociális munkás tanfolyam elvégzését. Egyelőre azonban nem tudja, hogy ha kereskedőként jó is volt, hogyan állná meg a helyét a szociális szférában. Úgy véli, hogy a mozdonnyal jó bánó mozdonyvezető nem biztos, hogy kereskedőként a vevőkkel is hasonló módon tudna bánni. Ennyit az átképzésről.
A trafiktörvény igazi gyöngyszeme azonban, amikor egy sok mindent megért ismerősöm azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy ha cigarettát nem lehet reklámozni, akkor hogyan lehet nemzeti dohányboltot. Passz! – válaszoltam rá. Aztán egy találó hasonlattal választ is adott a magyaros paradoxonra: ez olyan, mintha az örömlány nem hirdethetné magát, de a kupleráj igen.
