17 óra tárgyalás után a görögöknek felcsillant némi fénysugár az alagút végén, de ennek aligha fognak tiszta szívből örülni. Hétfő délelőttre a brüsszeli eurócsúcson 19 ország vezetői megállapodtak arról, hogy Görögország kaphat pénzt, de csak komoly felügyelet mellett.
A Németország vezette északi–keleti szövetség (Hollandia, Finnország, Szlovákia, Lettország, Észtország, Litvánia és Szlovénia) nagyon megkérte az újabb segítség árát, míg Franciaország, Spanyolország és Olaszország kevesebbel is beérte volna, addig Írország, Málta és Portugália ingadozott. Így a görögök megtarthatják az eurót, és nem kell drachmára (vagy egyéb más valutára) váltaniuk. Görög szempontból pedig az a rossz hír, hogy a görög kormány most kénytelen még annál is szigorúbb feltételeket elfogadni, mint amit két hete még visszadobtak, és amire a népszavazás oxizott egyet.
A rossz zsaru szerepében Angela Merkel
Hétfőre virradóra a
jó zsaru, rossz zsaru
módszerrel Merkelék megtörték Alexisz Ciprász ellenállását, mindezt úgy, hogy a jó zsaru szerepében tetszelgő Francois Hollande követelései is jóval durvábbak voltak az eddigieknél. Ciprász reggelre kapitulált, bár ezzel otthon kerülhet szorult helyzetbe, előfordulhat, hogy elveszti a parlamenti többségét is. Ezzel pedig döntési helyzetbe kényszerül, és vagy eddigi fő ellenfeleivel, a mérsékelt pártokkal lép nagykoalícióra, vagy előrehozott választások lehetnek Görögországban. Az első nyilatkozatok szerint elég kicsi az esélye annak, hogy a mostani Sziriza vezette radikális koalíció megmarad.
Ezzel a hetek óta húzódó görög válság egyértelmű győztese a német kormány, még akkor is, ha a mostani megállapodás nem arról szól, hogy Görögország pénzt kap, hanem csak arról, hogy milyen feltételekkel juthatnak nagyon gyorsan elegendő pénzhez. A görög bankok már két hete zárva tartanak, és a görög állampolgárok csak napi 60 eurót vehetnek ki a számlájukról. Elképzelhető, hogy a görög bankrendszer csak e hét második felében jut majd lélegzetvételnyi szünethez, de minden jel szerint addig mindenképpen maradnak a mostani korlátozások.
Az ezüst a közösbe, az ellenállás meg a levesbe ment
A mostani megállapodás értelmében Görögország szinte azonnal új mentőcsomaghoz juthat, mivel az előző csomag június 30-i lejárta óta Görögország kvázi csődben van, és ezzel a bankrendszere is megbénult.
Az új mentőcsomaghoz azonban brutális spórolási feltételeket kell teljesítenie a görög kormánynak, ebben adóemelések, bizonyos szolgáltatások ÁFA-emelése és még a nyugdíjreform is benne van. Ezek azok a tételek, amikhez a január óta hivatalban lévő görög vezetés nem volt hajlandó hozzányúlni, és amit a múlt vasárnapi népszavazás is elutasított. Az igazán nagy pofont most az jelenti a görögöknek, hogy az újonnan előírt spórolásokról 72 órán belül törvényt kell hoznia a görög parlamentnek.
Ha átmegy a törvény, akkor is bukhatnak
A mérsékelt pártok támogatásával könnyedén meglehet a többség Ciprászéknak, még akkor is, ha az athéni parlamentben a Sziriza képviselőinek egy része és a radikáljobbos koalíciós partner is nemmel szavaz. De, még ha át is mennek a brüsszeli kényszerek, ez könnyedén a Ciprász-kormány vesztét okozhatja, lévén, hogy eddig nagyon nem ezt ígérték.
Azt pedig már most elfelejthetik a görögök, hogy az adósságuk egy részét elengedjék, bármennyire is sírtak ezért, az új megállapodásban erről szó sincs. Ellenben kaphat egy vadonatúj terhet, vagyis Görögországnak az állam vagyonából létre kell hoznia egy 50 milliárd eurós alapot, amelyet nemzetközi felügyelet mellett adósságrendezésre és elenyésző részben a gazdasági növekedés előmozdítására fordítanak majd.
Minden jel szerint ez lehet a privatizálandó vállalatok és/vagy ingatlanok sora, illetve egyéb állami vagyonok, vagyontárgyak. Ez ellen elég hevesen tiltakoztak a görögök, az egyik görög diplomata még éjfélkor is azt mondta, hogy
aki ilyet követel, az egy másik bolygón él
, ennek ellenére reggelre még ez is átment, az egyetlen könnyítés, amit kaptak, hogy az alapot nem kell Luxemburgba helyezni (ez lett volna a német elképzelés), hanem maradhat Athénban.A bizalomnak ára van, és ezt most meg is kérték
Az uniós vezetők a tárgyalás után úgy fogalmaztak, hogy a bizalom helyreállítása volt a legnehezebb feladat a 17 órás tárgyaláson, ezzel diplomatikus módon annyit közöltek, hogy meg akarták büntetni a görög kormányt. Erre utal az is, hogy jóval keményebb feltételeket szabtak, mint eddig. Persze, a görögök kaphatnak áthidaló kölcsönöket, hogy az új mentőcsomag megérkezéséig se vérezzen el Hellász.
Tehát, hiába blöffölt a Ciprász-kormány, az eurózónából való kilépés lehetősége nem bizonyult alkupozíciót javító tételnek, sőt inkább visszafelé sült el ez a remeknek hitt fegyver, és végül Merkelék a padlót is feltörölték Alexisz Ciprásszal. Sikerült rosszabbul kijönniük az egészből, mint ahogy a népszavazás előtt álltak.
