A Londoni Művészeti Egyetem kampuszai London legkülönbözőbb kerületeiben magasodnak: míg a divattervezőket például az Oxford Streeten, a legnagyobb bevásárlóutcában képzik, addig a grafikusokat az Elephant & Castle csomópontnál. Kommunikáció Kampusznak hívják a méretes épületegyüttest, mert nem csak a grafikusok, de más kommunikációval kapcsolatos kurzusok is itt futnak, így a film és tévé, fotó, újságírás vagy épp a játéktervezés.
A grafika nem csak Angliában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb művészeti szaknak számít. Ezen a kiállításon nem csak a grafika, de azok társ- és alszakjai is képviseltették magukat, úgy mint tipográfia, könyvtervezés, információtervezés, arculat- és csomagolástervezés, illusztráció, interaktív és mozgó design.
A grafikusok munkájának változatosságát mutatta a kiállításon az, hogy a technikák milyen széles skálán húzódtak. Tradicionálisnak számítanak a kézrajzok, festések, de már egy ideje köztudatba kerültek a digitális printek, fotók és filmek is. Grafikáról lévén szó, láthattunk posztereket, könyveket és térbeli installációkat is. Mások textillel dolgoztak és ebből hoztak létre ruhákat, kiegészítőket, tárgyakat. A projektek szabad témája, a technikák keveredése és a magas színvonal miatt a kiállítás egyáltalán nem egy átlagos 'iskolai kiállításnak' nézett ki.
Talán nem vitatkozik velem senki, amikor azt mondom, hogy a legkihívóbb darabok Daisy Cook polgárpukkasztó párnái voltak, amin virágmotívumok között cirádás hímzett szöveggel olvashatóak ehhez hasonló feliratok: "Hát édesem, neked milyen szép farkad van!" "A vaginám igazán kedvel téged." Egyedi tervezésű, aprómintás és magas szinten kivitelezett tolltartóit pedig választékos szitokszavak díszítik, úgy mint 'baszás', 'cickók', 'picsa' vagy épp 'szar'.
Van aki persze olyan elvont művész szintet ütött meg, amit azóta sem tudtam értelmezni. Ez a kiállítási darab két videófilm, fényképek, néhány tárgy és egy zeneszám különös kombinációja volt. Míg a videófelvételek azt mutatták ahogy egy lány ivás és cigizés közben egy konyhaasztalon rátetovál egy srác lábára egy leegyszerűsített sírban fekvő pálcikaembert, majd azt tintával 'betemeti' végül pedig rak rá egy sírkövet. A tárgyak között szerepel egy halálozási és egy újjászületési (!) kivonat és néhány tárgy, koszos rongy és üres sörösdoboz a filmből. A zeneszám pedig Coolio I'll See You When You Get There című száma, ami végeláthatatlanul szólt a videó alatt. Persze lehet, hogy csak én vagyok nyárspolgár.
