Összesen tizenöt tagállam csatlakozott ahhoz a bírósági eljáráshoz, ami a magyar gyermekvédelminek nevezett törvény miatt indult - írja a Háttér Társaság lapunknak küldött közleményében.
Ebben azt írják, az Európai Unió Bírósága február 13-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság keresetlevelét. Szerintük egyértemű, hogy "a propagandatörvénnyel elfogadott módosítások számos helyen ellentétesek az Európai Unió jogával, ideértve az Alapjogi Charta több rendelkezését is".
"Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a bíróság döntését nem befolyásolja, hogy hány tagállam avatkozott be: a bíróságnak csak az előterjesztett jogi érveket szabad mérlegelnie, és döntését az alapján kell meghoznia. Az, hogy 15 tagállam tervez a perbe beavatkozni, azt is jelenti, hogy további jogi érvekkel támogathatják a Bizottság keresetében foglaltakat, ezeket majd a bíróságnak vizsgálnia kell. A legtöbb, összesen öt tagállam a Lengyelország ellen a bírák függetlenségét és a jogállamiságot sértő fegyelmi rendszer miatt indított kötelezettségszegési eljárásban csatlakozott. A magyar propagandatörvénnyel szembeni EU-s fellépést viszont háromszor annyi tagállam támogatja; ráadásul történelmében először az Európai Parlament is beavatkozott." - tették hozzá.
A homofób törvényként is emlegetett törvényt 2021 nyarán fogadta el az Országgyűlés. Ennek köszönhetően megnehezedett a szexuális nevelés az iskolákban, mivel ezt korábban külső szakértők és civil szervezetek végezték, ennek engedélyezését azonban a mai napig nem hagyták jóvá - jegyezték meg.
