Ünnepélyes keretek között vehette át Kondora István, Sárvár polgármestere a sárvári területek gyógyhellyé nyilvánításáról szóló oklevelet dr. Paller Judit országos tisztifőorvostól. A sárvári várban megtartott rendezvényen a méltató szavak mellett egy különös zenei csemegét is hallhattak a jelenlévők.
28 éve
Közel három évtizede Sárvár az első magyar település, ami megfelelt a gyógyhellyé nyilvánítás rendkívül szigorú feltételeinek. Egy kis ízelítő: természeti adottságai a gyógyhely cím elérésének megfelelnek. Gyógyvize kiváló, minősített, a fürdőhely természeti környezete rendezett, parkosított, levegője kiváló, a zajszennyezés nem haladja meg a határértéket. A gyógyhellyé nyilvánítás társadalmi-gazdasági feltételei is adottak: a gyógyfürdő kül- és belföldön egyaránt ismert, magas a település presztízse, jó a városimázs, egyaránt a bel- és külföldi turizmus célpontja, nincs szennyező ipar, egyéb szennyező gazdasági tevékenység; megfelelő mennyiségű és minőségű szállóhelyekkel rendelkezik. Erről dr. Szíjártó Valéria, a város jegyzője számolt be.
Eddig 13 település tartozott ahhoz az "elit körhöz", akik viselhették a gyógyhely nevet. Mostantól Sárvár is ide tartozik. Az erről szóló oklevelet az országos tisztifőorvos, dr. Paller Judit adta át Sárvár polgármesterének. A főorvos asszony kiemelte, a klimatikus viszony, a termálvíz és a jó vezetők önmagukban még nem elegek. Ehhez a címhez Sárvár lakosai is kellettek. Az a mód, ahogy a vendéget fogadják, ahogy viszonyulnak hozzá. És az komoly feladat lesz a későbbiekben is, hogy őrizzék ezt a címet, hogy a város méltó maradhasson rá.
Az oklevél fanfáros átvétele után Kondora István polgármester elmondta, még nem vett át olyan oklevelet, ami Sárvár minden lakosának szól. Biztos abban, hogy a város helytörténetében ez a nap piros betűkkel szerepel majd. A polgármester megemlítette a legfontosabb mérföldköveket a gyógyhellyé válás útján a kutak fúrásától az első fürdőn át a jelenig, nem feledve azt a remek reklámkampányt, ami évtizedeken át máig él az emberekben és aminek szintén nagyon sokat köszönhet a város. "Köszönjük néked Sárvár, Sárvári Termál Kristály". Ha valaki nem tudja, miről van szó, itt megnézheti.
Gyermekkórus és beszédek
A közel egy órás ünnepi műsorban sárvári gyermekkórus is szerepelt, felszólalt Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató helyettese és szó esett a fejlesztési tervekről, amin már gőzerővel dolgoznak a város vezetői. Akit érdekel mindezt vágatlanul megnézheti, meghallgathatja az alábbi linken.Keresik a 40 éves kazetta gazdáját
A Sárvári Gyógy- és Élményfürdő továbbra is keresi azt a férfit, aki kb. 40 éve egy Centrum Áruházat reklámozó táskában eláshatta azt a kazettát, amire egy hölgyet Sárvárra csábító dalt énekelt fel. A már alig hallható felvétel megihlette Berta Zsoltot és Halper Lászlót és a több évtizedes felvételt feldolgozva megírták a Júlia című dalt, amit elő is adtak a vendégeknek, nagy sikert aratva. A nóta itt meghallgatható, 1:00-tól.Ha a dal eredeti szerzője magára ismer és bizonyxítani tudja, hogy ő az a hősszerelmes, aki a dalt énekelte, akkor nagyon értékes ajándékra számíthat a gyógyfürdőtől.
Háttér
Sárvár önkormányzatának képviselő-testülete 2011. tavaszán határozott arról, hogy a város gyógyturizmusban betöltött szerepének erősítése érdekében a település egyes részeit - elsősorban a gyógyfürdőt és környezetét - gyógyhellyé kívánja nyilváníttatni. Ekkor a nyilvántartásban 13 gyógyhely szerepelt, az utolsó minősítő eljárás 1984-ben zajlott. A gyógyhellyé nyilvánítás eléréséhez a természetes gyógytényezőkről szóló egészségügyi miniszteri rendelet alapján kellett a háttértanulmányokat és a pályázathoz szükséges dokumentációt elkészíteni, az eljárást lefolytatni. A testület a folyamat menedzselésével az Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt.-t bízta meg.
A döntés-előkészítési szakasz lezárulásával az önkormányzat 2011 nyarán döntött a gyógyhellyé minősítendő terület nagyságáról, majd a gyógyhely végleges határai 2011 őszén kerültek kijelölésre az illetékes hatósággal, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalával történt egyeztetéseket követően. Ennek eredményeképpen a városon belül két területegységet határoltak le. Az északi, kisebb gyógyhelyi terület teljes egészében az Arborétum területére esik, az ettől délebbre elhelyezkedő gyógyhelyi terület nagyobb kiterjedésű, magában foglalja a gyógyfürdőt és kiterjedt zöldterületeket. Mindkét gyógyhelyi területet védőzóna övezi az előírásoknak megfelelően.
Szintén 2011. nyarán született önkormányzati döntés a pályázathoz szükséges környezeti mérések megrendeléséről és a szükséges dokumentációk beszerzéséről. Ennek a felkészülési és mérési szakasznak a keretében készült el 2012. januárjában egy Gyógyhelyi Fejlesztési Program is.
2012. októberében az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala megküldte a határozatait arról, hogy az önkormányzat kérelmében megjelölt két területet „Sárvár – Gyógyvarázs” és „Sárvár- Arborétum” elnevezéssel gyógyhellyé nyilvánította. Ezzel Sárvár az ország 14. nyilvántartásba vett gyógyhelye lett.
Sárvár életében 1961-től van jelen a gyógyvíz, ekkor a kőolajkutatások során találtak rá az értékes vízre. Sárváron kétféle vizet is megtalálunk: a gyógymedencékben található víz 1200 méteres mélységből 43 °C-os, a másik 2000 méterről 83°C-os hőmérsékleten tör a felszínre, ez utóbbinak fontos összetevője a nátriumklorid, a hidrogénkarbonát, a jód, a bróm, a fluor és még számos nyomelem.
A gyógyvízre épülő idegenforgalom az 1980-as évek elejétől erősödött meg. A már korábban megépült fürdő és kemping évi átlagban 160 ezer látogatót fogadott. Akkoriban a jelenlegi fürdő helyén még sportpálya volt. 1983-ban tették le a Danubius Termálszálló alapkövét, ami 1985-ben nyitott meg az osztrák-magyar idegenforgalmi együttműködés keretében.
A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő 2002-ben nyitotta meg kapuit, ezzel a város tovább erősítette pozícióját az egészségturisztikai piacon és idegenforgalma is fellendült. A fürdő Magyarországon egyedülállóként a színvonalas szolgáltatásai miatt 2004-ben az Európai Királyi Fürdők Szövetségének (Royal Spas of Europe) tagjává vált. 2007 áprilisában a gyógy- és wellnessfürdő elnyerte az EuropeSpa-med minőségi díjat, 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága a legmagasabb, négycsillagos kategóriába sorolta. 2010-ben adták át a fürdő második ütemét, a 3 milliárdos fejlesztéssel családi fürdővé vált a komplexum, amelynek látogatószáma 2011-ben elérte a 720 ezer főt.
A jelentős fejlesztések hatására új szállodák jöttek létre (Vital Med Hotel, Park Inn Hotel, Spirit Hotel), emellett számos új panzió, apartman is nyílt. A szálláskapacitás jelentős bővülését jól mutatja, hogy míg 2001-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 26 ezer fő volt, addig 2011-ben 444 ezer, ezzel Magyarország 7. leglátogatottabb települése lett Sárvár.
A gyógyhellyé nyilvánítást tanúsító oklevél átadási ünnepségen került bemutatásra a „Gyógyvarázs öt csillagban” elnevezésű gyógyhelyi fejlesztési program. Célja, hogy olyan stratégiai irányt mutasson a kijelölt gyógyhely és térsége konkrét fejlesztési kérdéseiben, amely segítségével Sárvár – nem csak nevében, hanem valójában is – gyógyhely lehet az elkövetkezendő években. A gyógyhelyi fejlesztési koncepció öt pilléren nyugszik, „öt csillagban” összpontosul, híven az „Öt csillagos várost építünk!”szlogenhez. A tervek között szerepel a Posta mögött egy új turisztikai célú tér kialakítása, a Nádasdy-vár hídjának és a Várkerületnek a felújítása, tematikus gyógyhelyi út a Posta tértől a Spirit Hotelig, a Csónakázó-tó környezetének rehabilitációja és az említett helyszíneken gyógyhelyi tematikus terek kialakítása.