Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Ha eddig azt hitte, kimarad az szja-visszatérítésből, figyeljen: lehet, hogy nem

Több százezres tippek az szja-visszatérítéshez, de ezekhez mielőbb lépni kell.

A könyvelőket valósággal megostromoltak a gyerekesek a februári szja-visszatérítésekkel kapcsolatos kérdéseikkel. Angyal József okleveles adószakértő a 24.hu-nak arra hívta fel a figyelmet, hogy az év végéig elvégzett kisebb adminisztrációval jelentős plusz pénzhez juthatnak egyes családok. Viszont akad néhány buktató is, amiket érdemes elkerülni – teszi hozzá a lap.

Az adószakértő arra figyelmeztet, vannak dolgok, amelyeket még az idén el kell végezni. Egyes családokban ugyanis ettől függhet, hogy pénz áll-e a házhoz vagy sem, illetve olyanok is megkaphatják a maximum 809 ezer forintot, akik erre talán nem is számítanak.

A legfontosabb tudnivalók az adó-visszatérítésről:

• A jogosultak annyi adó-vissszatérítést kaphatnak február 15-éig, amennyi szja-t levontak tőlük év közben, illetve a katások a befizetett adójuk negyedét.

• Hogy mennyi volt az év közben a levont szja, azt már január 20-ig megtudhatják az érintettek, mert a rendelet szerint eddig kell átadnia minden kifizetőnek az M30-as igazolást. Akinek év közben szakadt meg a foglalkoztatása, az már kilépéskor megkapta a papírt.

• Ha valakinek a jogosultsága (például élettárs) vagy a jövedelme (például bérbeadásból származó bevétel) nem szerepel a rendszerben, illetve katás, és február 15-ig meg szeretné kapni a visszatérítést, annak érdemes nyilatkozatot tennie, amire október 31. és december 31. között lesz lehetőség.

• Aki nem nyilatkozik, az adóbevalláskor is érvényesítheti a visszatérítést.

Itt van a 24.hu szerint, amiről még az év végéig érdemes intézkedni.

Elvált szülők, felváltva nevelt gyerekek

Hiába van az elvált szülők között megállapodás vagy akár jogerős bírósági döntés arról, hogy felváltva nevelik a gyerekeket, attól önmagában nem lesznek jogosultak mindketten a visszatérítésre, ahhoz kérni kell a Magyar Államkincstártól (MÁK), hogy 50-50 százalékban folyósítsák nekik a családi pótlékot. E nélkül csak az a szülő kaphatja meg a visszatérítést, aki a családi pótlékot kapja. Angyal József szerint nem ritka, hogy a családi pótlék, illetve a családi kedvezmény megosztásával nem bíbelődnek a szülők, inkább elszámolják egymás között ezeket az összegeket. (Gyerekszámtól és keresettől is függ persze, hogy a családi kedvezményt csak megosztással tudják-e teljesen kihasználni, vagy valamelyik szülő egyedül is képes-e erre.)

Most viszont érdemes lesz pótolni a gyerekeiket felváltva nevelő, elvált szülőknél a családi pótlék megosztásával kapcsolatos mulasztást, hiszen csak innen tudhatja a NAV, hogy az elvált szülő is jogosult az szja-visszatérítésre, amin akár 809 ezer forint is múlhat. Ha meglépik év végéig a családipótlék-megosztást, akkor mindketten teljesítik azt a visszatérítéshez szükséges feltételt, hogy 2021 bármely napján jogosultak legyenek családi kedvezményre. Hiszen ha valaki családi pótlékra jogosult, akkor családi kedvezményre és adó-visszatérítésre is jogosulttá válik.

Persze ez nem azt jelenti, hogy visszaélésre akarnánk buzdítani. Azt például nem lehet megtenni, hogy valaki ráveszi a volt házastársát, hogy írjanak egy papírt arról, mostantól közösen nevelik a gyerekeket – mindezt kizárólag azért, hogy mindketten megkaphassák a visszatérítést. Ez adóelkerülési szándéknak minősül. Ha viszont a megállapodás már létezett korábban, csak elfelejtették bejelenteni a kincstárnak, és valóban megosztva kérik a családi pótlékot, azt pótlólag most érdemes bejelenteni a MÁK felé. Valamint azt is, ha most válnak el a szülők, és még az év vége előtt kimondja a bíróság, hogy 50-50 százalékban nevelik a gyerekeket – tette hozzá az adószakértő.

Várandósság, eltérő lakcím

A családi kedvezmény esetében a meglévő gyereknél nem kötelező feltétel házastársaknál a közös lakcím, így ha nem ugyanoda van bejelentve az apa és az anya, akkor is mindketten érvényesíthetik a visszatérítést. Várandósság (legalább 91 napos fogantatás) esetén viszont csak akkor veheti igénybe a családi kedvezményt a házastárs (apa) is, ha az anyával közös lakcímen vannak. Ha nem közös a lakcímük, akkor az apa nem lesz jogosult a családi kedvezményre, így az adó-visszatérítésre sem. Tehát: ha megfogant a gyermek, és a házaspárnak nem egyezik a bejelentett lakcíme, érdemes nekik azonos lakcímet bejelenteni még az év vége előtt, hogy mindketten jogosultak legyenek adó-visszatérítésre is.

Ha olyan élettársakról van szó, akik épp gyermeket várnak, akkor viszont sem a családi kedvezményre, sem az szja-visszatérítésre nem lesz jogosult az apa. Esetükben egy gyors, még az év vége előtti esküvővel és közös bejelentett lakcímmel lehet közelebb jutni az apai 809 ezer forintos visszatérítéshez.

Élettársaknak hozhat plusz pénzt a bevallásnál

Ha az élettársaknál van közös gyermek, akkor mindketten jogosultak családi pótlékra, így szja-visszatérítésre is, akkor is, ha eltérő a lakcímük. Ha nincs közös gyerekük, akkor az élettárs csak abban az esetben lehet jogosult családi pótlékra és a családi kedvezmény év közbeni érvényesítésére, ha életvitelszerűen együtt él a szülővel, és legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (közjegyzői bejelentés). Ebben az esetben az élettárs is érvényesítheti az adó-visszatérítést. Ha ez nincs meg, akkor csak egy év vége előtti házasságkötés hozhat az élettársnak jövőre adó-visszatérítést.

Amennyiben nincs legalább egy éve bejegyzett élettársi kapcsolat, nincs tervben a házasság és nincs közös gyerek sem, akkor is hozhat az adószakértő szerint plusz pénzt a visszatérítés. Angyal József példájában a háromgyerekes anya egy lakcímen bejelentve él az élettársával, közös gyermekük nincs. Mindketten átlagosan havi bruttó 450 ezer forintot keresnek. Év közben az anya egymaga igénybe vette a családi adókedvezményt (havi 67 500 forint) és a családi járulékkedvezményt is (31 500 forint), azaz a teljes havi 99 ezer forintot a három gyerek után, és az egyedülállók családi pótlékát (három gyereknél ez havi 1000 forint pluszt jelent). Ha az anya még az év vége előtt jelzi a MÁK-nak, hogy lemond az egyedülállók családi pótlékáról, és csak a normál pótlékot kéri, akkor a vele együtt élő élettársával adóbevalláskor megoszthatja a családi adókedvezményt, illetve átpasszolhatja neki. Így a példában szereplő anya szja-ja felszabadul, és átlagkeresete után jogosult lesz a 809 ezer forintos szja-visszatérítésre. Ennyit nyer a pár a manőverrel. Az év közben érvényesített családi járulékkedvezmény pedig „bent ragad” az anyánál, vagyis azt a 378 ezer forintot is megtarthatja – tette hozzá az adószakértő.

Fontos, hogy akit érint, az mielőbb intézze el a lakcímbejelentést (például várandósság), illetve a MÁK felé a bejelentést (családipótlék-megosztás vagy normál családi pótlék), és csak utána tegye meg a NAV felé a februári adó-visszatérítéshez szükséges nyilatkozatot, legkésőbb december 31-ig – figyelmeztetett Angyal József.

Szülők válófélben

Egy nemrégiben született kúriai ítéletben is főszereplő volt az egyedülállók családi pótléka és a családi kedvezmény. Dióhéjban: az történt, hogy a szülők válófélben voltak, 2014-ben még egy fedél alatt, de már 2013 óta külön éltek, az apa elkezdett gyerektartást fizetni, az anya pedig megigényelte 2013-ban az egyedülállók családi pótlékát a MÁK-nál. A családi kedvezményt viszont még 2014-re is megosztották a szülők. Csakhogy az szja-törvény szerint, aki az egyedülállók családi pótlékát kapja, az attól a hónaptól nem oszthatja meg a családi kedvezményt a házastársával, élettársával. A NAV emiatt adóhiányt állapított meg a kedvezményre nem jogosult apánál, és a Kúria helyben hagyta ezt – vázolta az esetet Bajusz Dániel adójogász a 24.hu-nak.

2017 óta a „különéléshez” már eltérő lakcím is kell, és utána lehet megállapítani az egyedülállók családi pótlékát. Az ügy most aktualitást nyer az adó-visszatérítéssel összefüggésben. Ha ugyanis válófélben vannak a szülők, külön költöztek, és egyikük emelt összegű családi pótlékot vesz igénybe, attól a hónaptól már nem oszthatja meg a családi kedvezményt a másik szülővel. Ha mégis ezt teszik, az kockázatos lehet, mert az adójogász szerint a családi adókedvezmény (szja-visszatérítés) későbbi ellenőrzésekor a NAV bekérheti a bontóper iratanyagait, aminek a kúriás ügyhöz hasonlóan adóhiány-megállapítás lehet a vége. Ha pedig az egyik szülő nem szól a másiknak, hogy ő már az egyedülállók családi pótlékát kapja, és továbbra is megosztják a családi kedvezményt, az felér a házastárs „feljelentésével”, hiszen ezeket az adatokat a NAV most meg fogja kapni a MÁK-tól. Sőt, ha a különélésre tekintettel az egyik fél már nem neveli saját háztartásában a gyermeket, de a másik fél még nem kap emelt összegű családi pótlékot, akkor is felmerülhet szerinte, hogy utóbbi szülő nem lesz jogosult a családi kedvezményre és így az szja-visszatérítésre sem.

Ha idén valamikor év közben állt be a változás, vagyis volt legalább egy nap, amíg mindkét szülő jogosult volt a családi kedvezményre, akkor mindketten kaphatnak jövőre szja-visszatérítést. Ha viszont az egyik szülőnek már január elsejétől az egyedülállók családi pótlékát folyósították, akkor idén csak ő volt jogosult családi kedvezményre, és csak ő kaphat szja-visszatérítést. Ha maradt fizetendő szja-ja – tette hozzá a 24.hu-nak.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hasznos

Tovább az oldalra