Az országvezetők között nem ritkák a különös személyek, de Észak-Korea első számú embere közülük is kilóg. Nemcsak azért, mert egy diktatúra megkérdőjelezhetetlen feje, hanem azért is, mert nagyon keveset lehet tudni róla.
Születésnapja alkalmából mi most összegyűjtöttünk néhány meghökkentő információt.
Vásott kölyök
Az előző észak-koreai vezető, Kim Dzsongi legfiatalabb fia, a dinasztiaalapító Kim Ir Szen unokájaként látta meg a napvilágot 1984. január -án, Észak-Korea fővárosában Phenjan-ban. Mondanom sem kell, hogy a Koreai-félsziget sötétebbik oldalán elhelyezkedő diktatúrából nagyon kevés érdemi információ jut el a külvilágba, és ez fordítva is igaz.
Ebből adódik, hogy a születésnapos diktátor gyerekkoráról nagyon keveset tudunk. A róla szóló életrajzi könyvben, azonban van némi információ arról, hogy milyen gyerek volt valójában. Hétéves volt, amikor megtanult vezetni, első pisztolyát pedig 11 éves korában kapta. Annak ellenére, hogy kifejezetten jó gyerekkora volt - megajándékozták őt a legújabb Super Mario játékokkal, flippergépekkel és technikai újdonságokkal- eleven és tüzes volt, emellett még trágár stílusban is beszélt másokkal.
Az életrajzi könyv egyébként a The Great Successor: The Secret Rise and Rule of Kim Jong-un címet viseli.
Gyerekként rengeteg filmet nézett, állítólag a kedvencei közé tartozott a Dracula, a Ben Hur és persze a jó öreg James Bond-filmek. Egyébként ezeket sem a tévén, hanem a Kim család saját hangszigetelt kis mozijában nézte végig.
Fedőneve: Pak Un
Szerette a kosárlabdát és jó humora volt – így emlékeznek Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorra egykori iskolatársai. Sokan nem tudják de Kim Dzsong Un, Pak Un fedőnévvel Svájcban a német nyelvű Liebefeld-Steinhölzli állami iskolában.
Persze az iskolatársai nem tudták, hogy egy diktátorcsemetéről van szó, nekik csak annyit mondtak, hogy egy nagykövetségi dolgozó gyermeke. Persze a fiatal Kim Dzsong Un nem a legfelelősségteljesebben őrizte a titkot, hiszen elmondta egy fiúnak, hogy ki is ő valójában, de azt hitték, hogy viccel, vagy csak kitalálja.
Kim Dzsong Un már akkor is komoly túlsúllyal küzdött, ám a visszaemlékezések szerint mindennél jobban szerette a kosárlabdát és rengeteg Nike-cipője volt, rajongott a Chicago Bullsért és Michael Jordanért, és nagyon jó humora volt, mindenkivel jól kijött.
Kim Dzsong Un 2000-ben az iskolaév közepén állítólag eltűnt az osztályból és visszatért Észak-Koreába.
Valaki egy kis nyaralót örököl az ősöktől, valaki meg egy egész országot
Korea a második világháború végén felszabadult a japán megszállás alól. Az ENSZ határozata alapján Koreát a 38. északi szélességi fok mentén kettéosztották egy szovjet és egy amerikai megszállási zónára. Észak-Korea vezetője Kim Dzsong Un nagyapja, Kim Ir Szen lett.
A család azóta is tartja az örökséget, hiszen a nagyapa halála után annak fia, Kim Dzsongil lett az ország első számú vezetője. Bármennyire is szeretnék elhitetni az ország népével, de talán még saját magukkal is, hogy a hatalmuk isteni mivoltából halhatatlanok ez egyáltalán nem igaz.
2011. decemberében Kim Dzsongil is távozott az élők sorából és valljuk be, az utódlás mindig egy kényes dolog egy olyan országban, ahol a demokrácia ismeretlen fogalomnak számít. Annak ellenére, hogy mi Európában csak annyit érzékeltünk, hogy az egyik diktátor ment, a másik meg jött, annál jóval véresebb történet bontakozott ki Korea északi felén.
Kim Dzsongil-nek három fia volt, azonban már korán kiderült, hogy az utódlásra a legnagyobb esélye a legkisebb „királyfinak” Kim Dzsong Un-nak volt. A legidősebb, Dzsong-Csul az apja szerint túl lányos, a középső, Dzsong-Nam pedig már eljátszotta az esélyeit, amikor 2001-ben egy időre japán fogságba esett: állítólag hamis útlevéllel akart Disneylandbe jutni.
A legkisebb fiú, Dzsong-Un, azonban a szóbeszéd szerint keménykötésű, taktikus, vezérnek való, és ezt be is bizonyította. A legkisebb testvérét 2017-ben, Kuala Lumpurban, a nemzetközi repülőtéren ölték meg a VX nevű, igen erős idegméreggel, amit házilag nem lehet előállítani. A nagyobbik testvéréről sokat nem tudunk, de egy szinte biztos: nem Észak-Koreában van.
Az utódlás szempontjából – bár nem tartozik közvetlenül az örökösök sorába - Dzsang Szong Tek Kim Dzsongun nagybátyja jelenthetett volna még veszélyt. Észak-Korea egyik leghatalmasabb emberével azonban, mentoráltja végeztetett 2014-ben.
Ez már nem sztálinizmus, ez már egy vallás
Tényleg nehéz eldönteni, hogy valójában mi Észak-Korea államformája. Annyi azonban biztos: se nem demokratikus, se nem szocialista. Tudniillik a szocializmus alapvetően a tizenkilencedik századból induló politikai irányzat, amelynek a célja a munkásosztály képviselete volt, akik próbálták megértetni a hatalommal, hogy a kapitalizmusnak vannak hátrányai, amelyek sokszor az ő társadalmi osztályukat érintik leginkább.(Például: kizsákmányolás)
Észak-Koreában viszont mindenkit kizsákmányolnak társadalmi besorolástól függetlenül, és cseppet sem demokratikus elvek alapján teszik ezt. Egy nagyon szűk elit réteg az, akiknek megadatik az a fajta életszínvonal, amely egy európai ember számára elérhető.
Sokszor mondják rá, hogy sztálinizmus, Ez már inkább közelít a valósághoz, hiszen láthattuk, hogy a módszerek ugyanazok, mint a hírhedt titkosszolgálati vezető Lavrentyij Berija idejében: senki nincs biztonságban. Emellett a személyi kultusz is csúcsra van járatva, elég csak ránézni egy-egy festményre vagy plakátra, ahol a "Bölcs vezér" tekintete figyel minden hűséges elvtársat.
Egyébként, ha pontosan szeretnénk meghatározni a világ legzártabb országának az államberendezkedését, akkor azt mondhatjuk, hogy ez egy személyi kultuszra épülő Dzsucse.
A személyi kultuszt nem kell magyarázni, a Dzsucse egy kevert politikai és valamelyest vallási eszmerendszer, amely Észak-Korea hivatalos ideológiája. Lényegében ez legitimálja a Kim-dinasztia hatalmát. Ezt Észak-Korea első vezetője, Kim Ir Szen alkotta meg marxista, leninista és nacionalista tanokból. Nagyon egyszerűen a lényeg az, hogy a Kim család hatalma megingathatatlan és jelenleg úgy tűnik,ez a közeljövőben sem fog változni.
