Gondolta volna, hogy a 90 évesnél idősebb vasiak között tizenegyen beszélnek franciául? És azt, hogy van öt vasi munkanélküli, aki tud latinul? És azt, hogy angolból „beelőztek” a férfiak? Mindeközben a cigány nyelv ismerete eltűnni látszik a megyében.
Összeszedtük a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási adatsoraiból a nyelvismeretre vonatkozó érdekességeket!
Angolul? Háromszor annyian
Csaknem 47 000 vasi tud angolul, míg 20 évvel ezelőtt ez a szám 13 000 volt – ez is kiderült a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
Látszik az is, hogy a férfiak „belehúztak”, hiszen míg a 2001-es népszámlálás során 6000 férfi és 7000 nő jelölte, hogy beszéli az angolt, addig 2022-ben már 24 000 volt a férfi és alig 23 000 a nő, aki tud angolul Vas megyében.
Az adatok szerint nem lehet elég korán kezdeni a nyelvtanulást: az angolul beszélő vasiak között 2001-ben 92-en voltak 10 éven aluliak, a 2011-es népszámlálásnál már 288-an, a 2022-es tavaszi összeírás szerint pedig már 444-en.
A harmincas korosztályban ötször, míg a negyvenes korosztályban kilencszer annyi az angolul beszélő, mint 20 éve. A 30 és 39 év közöttiek közül 2001-ben 2000-en jelölték az angolnyelv-ismeretet, tavaly már több mint 10 000-en; a 40 és 49 év közöttiek között 1000-en beszéltek angolul 2001-ben, tavaly több mint 9000-en.
Francia? Tizennégyszer annyi gyerek!
Érdekes a francianyelv-tudás alakulása Vasban, hiszen 2001-ben 1200-an, 2011-ben alig 1100-an, míg a legutóbbi népszámlálásnál több mint 1700-an jelölték, hogy tudnak franciául. A franciát illetően vezetnek a nők: 942 a nő és 792 a férfi a nyelvet beszélő vasiak között.
Ha a korosztályokat nézzük, kiderül, hogy a tizenévesek körében csökkent a francianyelv-ismeret: 20 éve 171, tavaly pedig 117 volt a 10-19 éves korosztályban, aki tud franciául.
Közben tizennégyszer (!) annyi gyerek ismeri a francia nyelvet: 2001-ben 3, tavaly 42 10 éven aluli (pontosabban szülője, gondviselője) jelölte ezt a tudást.
Ami a sor „másik felét” illeti: a legidősebb, 90 év feletti vasiak között most 11-en vannak, akik tudnak franciául.
Eltűnik a cigánynyelv-ismeret?
A cigány nyelvnél fordított a mutató megyénkben: egyre kevesebben beszélnek romani és beás nyelven. 2001-ben 1238-an, tavaly 771-en jelölték, hogy beszélik a cigányt. A gyerekek és fiatalok között még drasztikusabb a visszaesés: a 10 éven aluliak között a 20 évvel ezelőtti 227 után most mindössze 44, aki tud cigányul. A tizenéves korosztályban 84-en, a 2001-es népszámlálásnál 208-an voltak.
Munkanélküliként
A nyelvtudás nem garancia a munkaerőpiaci elhelyezkedésre – ezt a következtetést is levonhatnánk az utóbbi (három) népszámlálás nyelvismeret-mutatóiból.
Az éppen munkát keresők között mintegy 1100-an beszélik az angol nyelvet, kicsit többen a németet, 45-en francia- és 43-an olasznyelv-tudással munkakeresők. És van a vasi munkanélküliek között, aki beszél kínaiul (3), van, aki tud japánul (6), svédül (3), arabul (7), latinul (5) vagy portugál (2) nyelven.
