Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Heller Ágnes: „Én egy harci kanári vagyok”

Hogy beszélnek ma az antiszemiták? Kell félni a szélsőjobbtól? Minek Horthynak lovasszobor? Wass Albert, mint kötelező olvasmány?! Aki válaszol, Heller Ágnes.

Szombathely, november 21. tíz perccel délután öt után: a Bernstein Béla Kulturális Központ kapujában üvölteni kezd egy riasztó. Épp, amikor belépnék rajta. Szaladok felfelé, de miért is? Beállok az alkalmi jegypénztár előtt kígyózó sorba, a para elszáll, jó negyed órám van még a kezdésig. Be is jutok, a helyzet azonban ugyanaz, mint pár hete Konrád Györgyön volt Egy fordított fülkeforradalom dönti meg Orbánt? 2013. October 18. 11:52 : még a csilláron is lógnak. Ahogy körbenézek, főként az idősebb generáció mozdult rá Heller Ágnesre. A szerencsésebbek élőben a nagyteremből, a többiek a szomszédban kivetítőről élvezhetik a baloldali liberális értelmiségiként definiált Széchenyi-díjas filozófus előadását.

Heller Ágnes az Őszi zsidó esték vendégeként
Heller Ágnes az Őszi zsidó esték vendégeként
Bonyhádi Zoltán

Heller, mint egy bölcs sámán, úgy üli és beszéli végig az elkövetkezendő másfél órát. A törékeny asszonyt egy emelvényre kísérik fel, hogy látszódjék. Fotel szélén, másfél órán át egyenes derékkal ül. Most is, mint tíz éve, mikor utoljára láttam, sugárzó szemmel, sziporkázóan ad elő. Összeszedett, érdekes - mit sem kopott a lendülete.

Izraelről és a diaszpóráról

Az est első felében - a meghirdetett program szerint - Izrael államiságáról és a diaszpórával való kapcsolatáról tart rövid előadást. Heller szerint a babiloni fogság óta a zsidóság normális állapota, hogy egy részük a Szentföldön, más részük viszont Jeruzsálemtől távol, a diaszpórában (szétszóródva) él. A szétszóródott zsidók megőrizték vallási hagyományaikat, kultúrájukat, szellemi központjuk pedig továbbra is Jeruzsálem maradt. Így volt ez már a bibliai időkben is, és akkor is, amikor még állt a jeruzsálemi nagy zsinagóga, ahová a zsidók évente egyszer biztosan elzarándokoltak. És még inkább így lett akkor, amikor 70-71-ben elpusztult a második jeruzsálemi templom. A hely, amely a zsidó vallásosság központja és kulcsa volt. (Ráadásul ez a templom Nagy Heródes által újjáépített, sokak szerint a világ hét csodája közé sorolható szépségű épület volt.)

Heller aztán mesél az európai diaszpóra kialakulásáról, pár mondatban az askenázi (azaz német) zsidóságról, és arról, hogy a sötétnek nevezett középkorban például sokkal kevésbé voltak rossz helyzetben az európai zsidók, mint mondjuk az újkor kezdetén. És mesél a zsidóság első nagy holokausztjáról, amikor kiirtották az ibériai félszigeten a szefárd zsidók többségét.

Heller Ágnes az Őszi zsidó esték vendégeként
Bonyhádi Zoltán

Jeruzsálemben – ezt kevesen tudják - a 19. században már többségében zsidók éltek. Nem voltak cionisták, csak vallásosak, akik az óvárosban települtek le. A cionizmus, mint mozgalom nem is tőlük, hanem a Kelet Európában élő zsidóság soraiban indult. Az első Szentföldre lépő telepesek fő célja volt, hogy erős kulturális közösségeket, otthont teremtsenek. Viszont abszurd, ha nincs holokauszt, és ekkora emberáldozat, ezáltal Európában kollektív bűntudat, soha sem jöhet létre az önálló zsidó állam.

Így zsidóznak ma az antiszemiták

Az első telepesek abnormálisnak gondolták a zsidóság hagyományos összetételét, hogy kevés a kétkezi munkás, a többség kereskedő vagy iparos. A fejéről a talpára akarták fordítani, olyan államot létrehozni, ahol erős a parasztság és a munkásosztály. Izrael félmilliós országként jött létre, 1945-46-ban a világ egyetlen szociális demokráciájaként. Kevesen voltak, mindenki nagy szegénységben élt, de szociális demokráciát akartak, többpártrendszerrel. Kifelé a diaszpórába azt propagálták, aki zsidó, költözzön haza Izraelbe, mert természetellenes, ha máshol él.

A helyzet mostanra megváltozott. Izrael túlnőtte magát, hétmillióan élnek kint, közel 400 ezer magyarral. Mostanra több zsidó él Izraelben, mint összességében bárhol másutt a világon. (Amerikában és Kanadában élnek még számottevő létszámban, 3-4 millióan, Európában, Oroszországot beleértve is jó ha egy millióan.) A zsidó állam legfőbb exportcikke eleinte a narancs volt, mára ez is megváltozott, kevesen végeznek kétkezi munkát, a legnagyobb bevételi forrás a high-tech iparban termelődik.

Heller Ágnes az Őszi zsidó esték vendégeként
Bonyhádi Zoltán

Emiatt is kezd kialakulni az a stratégia, hogy a diaszpórában mindenki onnan támogassa Izraelt, ahol él. AZ antiszemitizmus legújabb formája Heller szerint ugyanis Izrael államiságának megkérdőjelezése. A diaszpórában élők feladata az, hogy védjék a zsidó államot a gyűlöletbeszéd ellen. Cserébe a zsidó állam, ha kell, bármikor menedéket ad számukra.

Heller szerint ma az USA-ban a zsidóság aranykorát éli, de meddig tarthat ez? – kérdezi. Mert voltak a zsidó történelemben hasonló kiemelkedő időszakok, amelyek rendre holokauszttal végződtek. Gondoljunk csak a hispániai szefárd zsidóság (fentebb vázolt) tömeges kiirtására, vagy arra, mi lett a századforduló után, a viszonylagos aranykorban gyarapodó kelet-európai askenáziakkal?!

Horthy egy közepes képességű, gyenge jellem volt

Heller nem sokra értékeli Horthyt:

Egy közepes képességű ember, aki hatalmas pozícióba kerül, hatalmas árulások révén. Először elárulta a királyát, aki felkarolta, aztán elárulta a trónörököst. Horthy számlájára írhatjuk az első fajtörvényt, fél millió magyar zsidó deportálását, és százezer magyar katona halálát a keleti fronton. Ő léptette be az országot a háborúba, ahogy Trianon mögött is ő állt... Olyan ember volt, aki jó atyja volt a gazdagoknak, beleértve a pénzes zsidókat is, és hihetetlenül fütyült arra a 3 millió koldusra, akik az országban éltek. Ő volt Hitler utolsó előtti csatlósa... Egy közepes, erkölcsileg igazán alantas, lelkiismeretre és bűntudatra képtelen alak, aki sem lovas szobrot, sem semmilyen elismerést nem érdemel.

Heller nem is érti, miért őt vették elő a jobbosok, miért nem egy nagyobb kaliberű, tisztességes magyar konzervatív politikust, mondjuk Tisza Kálmánt. Neki miért nem állítanak szobrot?

Kinek van itt félnivalója?

Nem fél a szélsőjobbtól? – kérdezik tőle többen is. Erre így válaszol:

Ha magyar zsidóság kiáll maga, az intézményei és a múltja mellett, akkor nincs félnivalója. Vannak olyanok, akik fenyegetik a zsidóságot, azonban akadnak olyanok is, akik kiállnak mellette. Vannak olyan városok, ahol tetten érhető az antiszemitizmus, és vannak, ahol nem, ilyen hely például Szombathely vagy Pápa. A városok és az emberek is nagyon különbözőek, és én személy szerint nem félek.

Heller nem lát olyan fenyegetést, ami közösségileg a magyar zsidóságot érintené. Vannak, akik persze betegek lesznek, és nem tudnak aludni, ha meghallják Vona Gábor gyűlöletbeszédét. Azt javasolja

aki nem tud a szélsőjobb miatt aludni, hagyja ott az országot, és próbáljon meg máshol aludni.

Heller Ágnes az Őszi zsidó esték vendégeként
Bonyhádi Zoltán

Annak kapcsán, hogy rákérdeznek, érték-e már atrocitások zsidósága és véleménye miatt, elmesélte, hogy kuruc info nemrég közzétette a mobilszámát. Olyan üzeneteket kapott, hogy:

dögöltél volna meg az anyád méhében te disznó

. Többen felvetették, nem kellene-e számot cserélnie, mire ő így válaszolt:

Nem teszem magam a nyilasoktól függővé.

Ezt a sztorit elmesélte aztán egy ATV-s interjúban is, amire megint számtalan sms lett a válasz. Ezúttal azonban a rajongók halmozták el sms-ekkel, akik szintén a kuruc infóról esték le a számát.

Amíg reménykedünk, addig cselekszünk

Arra a kérdésre, hogyan érzi magát most, a választások előtt fél évvel, így válaszol:

Idefigyeljen, én egy harci kanári vagyok! A választásokkal kapcsolatban nagyon kétséges a válaszom, de azt mondom, hogy amíg élünk remélünk. Hadd meséljek el egy tanulságos történetet a varsói gettóból. Egy hölgytől hallottam, aki nemrég halt meg, és annak idején azért került a gettóba, mert kommunista volt. Ott egy család meghallotta, milyen szépen beszél lengyelül, és arra kérték, tanítsa meg a gyerekeiket is szép lengyelséggel beszélni. Ennek fejében felajánlottak neki napi egy szelet kenyeret. Megőrültek?- kérdezte a nő. Nem tudják mi vár rájuk, hogy mindenkit elvisznek majd elpusztítani? Minek akkor a gyerekeknek szép lengyelséggel beszélni? Mert – válaszolta a zsidó anya - amíg élnek, addig tanuljanak! Ez egy jó zsidó hagyomány, amíg reménykedünk, addig cselekszünk azért, hogy reményeink valóra váljanak.

Heller szerint a magyarországi rendszerváltás sikerült a legrosszabbul, így lettünk az elsőkből utolsók. A legnagyobb hibának azt tartja, hogy az ellenzéki kerekasztal politikusain kívül senki sem vett tevékenyen részt a rendszerváltozásban. Nem lett közügy, nem voltak tüntetések stb… a mindenkori kormányok politikusai nem foglalkoztak az emberek demokratikus önnevelésével. Azt hitték, a politika egyedül a parlamenti politizálásból áll. Ez a manapság érezhető passzivitás oka is. A nemzeti konzultáció ennek a hiátusnak a látszólagos pótlása, amit inkább nemzetbutításnak lehet nevezni, mintsem tényleges konzultációnak, mert olyan álságos kérdéseket tesznek fel, amire csak egy evidens válasz adható. Akarsz-e boldog lenni? Persze, hogy igen!

Magyarországon – ez történelmileg így alakult- először mindig az árkokat kell betömni, ezt viszont - hiba volt - a rendszerváltáskor elmulasztották. Akkor ő egyedüliként a nagykoalíció létrejöttét pártolta volna. Ehelyett kialakultak a sátortáborok, és a helyzet egyre rosszabb lett, a két térfélen egyre jobban utálják egymást. Magyarországon a politika személyes üggyé vált, nincsen párbeszéd. – Épp ezért, hogy megmutassa, ezért megy el bárhová, bármilyen médiumhoz, akár a Hír tv-be is, hogy demonstrálja:

beszélgetni kell mindenkivel, mert ha nem beszélünk, soha sem értjük meg egymást.

Viszont az ominózus svéd tévés nyilatkozatáról nincs nagyon mit mondania, a véleményét több helyütt is elmondta, kipécézték és kiforgatták szavait.

Mennyire erős Orbán belső ellenzéke? – kérdezi másvalaki

Mindenki tudja – közli Heller-, hogy a kormánypárton belül is nagyon sokan nem szeretik Orbán Viktort, de ezt nem nevezné a kormánypárt belső ellenzékének. A belső ellenzék ugyanis nem személyes szimpátiából vagy antipátiákból áll, hanem abból, hogy egy bizonyos politikai elgondolást elleneznek-e vagy sem. Na, ilyet nem lát.

Wass Albert, mint kötelező olvasmány?!

Erre Heller csak így reagál: annak, aki feladta, „rossz ízlése van”. Viszont nagyon helyteleníti, hogy teljesen centralizálják a közoktatást, olyannyira, hogy lassan nem tud már sem a diák sem a tanár szabadon lélegezni. Rosszabb időket élünk, mint a Kádár-éra utolsó éveiben, amikor a kötelező tananyagtól 21 százalékban lehetett eltérni, most 17 százaléknál tartunk. Borzalmas újításnak nevezi a hittan és az erkölcstan bevezetését is. A hittannak a templomban és a zsinagógában a helye. Az erkölcstannak pedig gyalázatosan semmi köze sincs etikaoktatáshoz, csak az illemtanhoz, amely a szánkba rágja, ez jó ez meg nem. Dehogy miért?

Kertész Imrével ugyanabban a deportálási sorban álltak

A magyar holokausztot abszurdnak nevezi, egyszerűen nem kellett volna megtörténnie, elvileg, emberi számítás szerint nem volt rá idő:

Kertész Imrével ugyanabban a deportálási sorban álltunk, én az ösztönömre hallgatva azt mondtam, szökjünk meg. Kertész Imre ott, akkor úgy gondolta jónak, hogy a barátaival együtt marad, mert ott biztonságosabb. Elhitték, hogy munkára viszik őket. Ahogy mások is, az a félmillió deportált, mindenki azt hitte, túléli a háborút, hiszen 1944 tavaszán járunk. Senki sem hitte volna el, hogy három hónap alatt félmillió zsidó deportálást így meg lehet szervezni.

Heller Ágnes magáról kevesebbet sztorizik, mivel kérdezik, azért vázlatosan elmeséli életének főbb állomásait (akit érdekel, a Bicikliző majom című Kőbányai János kötetben megtalálja). Megtudjuk azért, hogy a „rövid megszokások nagy híve”, hogy nem szereti a hosszú megszokásokat, mert „mindig lehet egy új életet kezdeni, valahol, valamilyen módon biztosan.” Hogy nyolcvan évesen hivatalosan is nyugdíjba ment, feladta állását New York-i The New School egyetemen, és 2006. óta ideje jó részét már Magyarországon tölti. Van két gyereke, hat unokája és egy dédunokája.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Kapcsolódó cikkeink

Egy fordított fülkeforradalom dönti meg Orbánt?

„A fene tudja, mi lesz” – latolgatta a választási esélyeket Konrád György Szombathelyen. Amúgy nem sokat politizált, inkább mesélt, zsidóságáról és életéről.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet

Tovább az oldalra