Lassan egy éve, hogy a magyar nyelv tudósai – a Magyar Tudományos Akadémia tagjai – változtattak a helyesírás szabályain. Itt volt az ideje, hiszen lassan több mint harminc éve annak, hogy nem változott a szótár, de tavaly novemberben végre megjelent A magyar helyesírás szabályai legújabb kiadása, a tizenkettedik.
A kötet már régóta kapható, az élet azonban megy tovább, valahogy nem látszik, hogy tudomást vennénk a változásokról, és sajnos az új rendelkezések miatt ma már sok szót, kifejezést rosszul írunk. Valójában nem túl sok a változtatás, az a kevés azonban szembetűnő, és ideje lenne ezeket megszívlelnie mindenkinek, aki ad arra, hogy helyesen írjon, beszéljen magyarul.
Talán a legszembetűnőbb, hogy az új szabályok szerint például az üzletek, vendéglők, hivatalok ajtaján látható "nyitva tartás" kifejezés egy éve már egy szóban írandó, vagyis "nyitvatartás", mégis a régi, helytelen módon olvasható ez a kifejezés a legtöbb esetben. Hidegre fordult az idő, közeledik az advent, ami ezentúl ádventnek is írható, de elfogadott a régi írásmód is. A bura szó egy vesszővel gazdagodik, tehát búra, illetve lámpabúra ezentúl az elfogadott.
Burából búra, árbocból árbóc
Hasonló a helyzet az árboc szóval, ami ma már árbóc. Ha valakit valakit cserbenhagy – legyen az balesetet szenvedett közlekedő, vagy megcsalt szerető –, azt ezentúl ezentúl cserben hagyja, vagyis külön kell írjuk (ez persze nem jelenti azt, hogy az illető kevesebb fájdalmat érez majd).
Valószínűleg nem sokakat érint, hogy az elektroencefalogram immár elektroenkefalogramnak írandó, de e-mailt mindenki ír. Tudnunk kell tehát, hogy bármennyire is fura, de ezentúl elfogadott az "ímél" írásmód is. (Korábban például hasonló módon változott a WC / vécé írásmódja). Szinte biztos vagyok abban, hogy az éti csiga úgy lett éticsiga, hogy az érintettet nem értesítették róla, és valószínűleg a görög katolikusok sem tudják, hogy ők ma már görögkatolikusok.
És - hogy az egészségügy se maradjon ki – a járó betegek ma már járóbetegek (vagyis, a pontos meghatározás szerint ambulánsan kezelt betegek). Fordítva járt viszont a házinyúl - ami már házi nyúl, akár lőnek rá, akár nem. Egy példa a gasztronómia területéről: az eddigi kemény tojásokból keménytojások lettek, a szabályalkotók következetességét mutatja, hogy a lágy tojások lágytojásokká váltak. Néha összetorlódnak a mássalhangzók: ha ez keresztnév esetében történik, tudnunk kell, hogy a Kamillal ezentúl Kamill-lal, Ivett-tel írandó. A korábbi szabályok engedték egy „l” és egy „t” betű megspórolását, erre ezentúl nincs mód.
Szórakoztatóelektronika és nyitvatartás: igen, így, egybe
Egy fontos változás, ami az építkezőket érintheti: a mésszerű most már hivatalosan mészszerű, ami természetesen nem feltétlenül "észszerű" számomra (igen, ezt is így kell mostantól írni), hiszen nem tudom, hogy ténylegesen van-e valójában olyan anyag, amit a változás érinthet. Talán a gipsz – aminek írásmódja viszont nem változott (mondjuk ez érdekes is lenne: gips ?, gyipsz ?). Bármennyire is durva világban élünk, remélhetőleg senkinek nem kell megélnie ma már a kerékbetörés kínjait, de ha ez mégis megesne, jó, ha fejben tartja, hogy ennek helyes írásmódja: kerékbe törés. Két példa a szórakoztatóiparból: a pornó film ezentúl pornófilm, és bármilyen fura is, a tíz (!) szótagból álló „szórakoztatóelektronika” pedig kötőjel nélkül, egybe írandó.
Végül kanyarodjunk vissza a vendéglátáshoz: fontos, hogy a savanyútojás-levest ezentúl savanyú tojáslevesként kell feltüntetni az étlapokon, de jó, ha tudjuk azt is, hogy következő svábbál már sváb bál lesz. Nagyon fontos, hogy ha a vendéglőben nyitvatartási időben (így, egybeírva) zártkörű rendezvényt tartanak, az a rendezvény tavaly november óta már nem zártkörű, hanem zárt körű.
Kérdezhetné valaki, miért van az, hogy amit eddig egybeírtunk, azt ezentúl külön kell írni, és amit külön írtunk, azt pedig egybe? Ennek megmondhatói kizárólag a nyelv tudósai. Én azt most már tudom, hogy a helyesírás szabályaiban nem mindig érvényesül a logika, de odáig talán nem fajul a dolog, hogy egyszer helyes írás lesz belőle. De most, hogy így nézegetem, nem is néz ki rosszul. Csak sajnos én nem vagyok nyelvész. Nyel vész. Nyelv ész... Nyelvvész..! Na jó, abbahagytam.
