Stílusosan Szombathely városrészében, Herényben tartotta sajtótájékoztatóját a politikus, aki csak azért kapta a volt frakcióvezető titulusát, mert időközben hivatalosan megszűnt az országgyűlésben az MDF képviselőcsoportja. Mint később Szabó Gábor alpolgármester elmondta, Herényi a gazdasági ügyek szakértője a pártban, mint volt is az elmúlt néhány évben.
Az öngondoskodó középosztály
A sajtótájékoztató kifejezés sem stimmel pontosan, hiszen a politikus inkább a párbeszéd jellegét próbálta erősíteni az eseménynek. Kevés sikerrel, de így is közel kétórásra sikeredett a dolog, köszönhetően annak, hogy Herényi szinte Ádám-Évától, pontosabban Arisztotelésztől indította mondanivalóját. A görög filozófus ugyanis azt találta mondani jó 2200 évvel ezelőtt, hogy a törvényhozásban kellenek nincstelenek és vagyonosak is. De a vagyonosokból legalább egy fővel több kell. Magyarázat: a vagyonosok a fejlődést pártolják, a nincstelenek pedig sorstársaikat akarják támogatni.
És még egy idézet, ezúttal Szelényi Iván szociológustól, jó tíz évvel ezelőttről:
A következő 30-40 évben Magyarországon csak baloldali programmal lehet választást nyerni.
Herényi szerint ez be is igazolódott, és a két nagy párt egymással verseng azért, hogy minél többet ígérni a szegényebbeknek.Ezzel ellentétben az MDF a középosztály érdekeit akarja képviselni. Persze, hazánkban nehéz meghatározni a középosztály fogalmát, gyakorlatilag nem is van ilyen. A középosztályhoz tartozás ugyanis az öngondoskodást, az adófizetést és a közösség iránt érzett felelősséget jelenti. Az MDF ezt úgy határozta meg, hogy az adófizetők pártján áll.
Majdnem egyetértenek Bokrossal
Persze, Magyarországon mindenki fizet valamilyen adót, ha mást nem is, legalább forgalmi alapút (Áfa), de ők azokra gondoltak, akik személyi jövedelemadót is fizetnek. Ők nincsenek túl sokan, talán másfél millióan. Egy kis számtan: Magyarországon 4,9 millió ember van állásban, illetve vállalkozó. Közülük 750 ezren közalkalmazottak, őket az állam fizeti, így közvetve nem járulnak hozzá a GDP-hez. Olyan 1,7 millióan vannak minimálbérre bejelentve, akik nem fizetnek jövedelemadót, így marad a kb. másfél millió ember.
Akiknek az egyik legsürgetőbb igényük lenne az adóreform, amit az MDF be is terjesztett, de nem kapott többséget. Herényi itt átcsatolt pártja Európai Parlamenti listájára, amit – sokak meglepetésére – Bokros Lajos, Horn Gyula egykori pénzügyminisztere vezet. Történt ez úgy, hogy hétvégenként eljártak eszmét cserélni szakemberekkel, köztük Bokrossal, kiderült, hogy Bokros elképzelései 80 százalékban megegyeznek az MDF programjával. Így jelzésértékűnek is szánták, hogy az EP lista elejére tegyék, mutatván ez lenne a jó irány.
A lista második helyezettje Habsburg György, aki Európa-szerte ismert és elismert politikus, tagja az EP néppárti frakciójának, édesapja, Habsburg Ottó pedig alapítója volt az Európai Parlamentnek. Ráadásul pragmatikus, hiszen ő mondta, hogy az EP-ben ügyek mentén zajlik a munka, nem pedig ideológiák mentén. Vagyis, problémákat kell megoldani, nem eszmei megkötöttségek foglyaivá válni.
Nem elég a költségvetést rendbetenni
Herényi azért megkínálta a jelenlegi magyar EP képviselőket is, akik a belpolitikai vitákat kiviszik az Unióba, ez pedig ott nem szokás, sokat ártanak vele hazánknak.
A politikus persze szóba hozta a válságot is, mégpedig úgy, hogy Magyarországon ma kettős válság van. Egyrészt a hazai, teljesítésre képtelen gazdaság válsága, és a világválság. Ezért a regresszió minket sokkal jobban megviselt, és nagyon kevés jó dolog történt a kezelésére. Ezek egyike volt a Nemzeti Csúcs, ami olyan volt, amilyen, de a külföld felé mégis azt üzente, a magyar politikusok képesek leülni egymással az ország érdekében.
Aztán kijelentette, hazánk egyik legnagyobb gondja, hogy 2002, a Medgyessy-kormány százlépés programja óta az elsődleges cél a költségvetési hiány csökkentése. Márpedig több, olykor egymásnak ellentmondó célt kell megvalósítani. Így: meg kell teremteni a gazdasági növekedés, a társadalmi igazságosság és a költségvetési egyensúly alapjait. Ez egyszerre nem megy, de meg kell találni a három cél között a megfelelő arányt.
Hiányos a Bajnai-csomag
Ezzel szemben a Bajnai-csomag csak az egyensúlyt akarja megteremteni, tulajdonképpen nincs is más lehetősége, hiszen el kell kerülni az államcsődöt. Persze, a csomag nem minden elemével értenek egyet, elmarad például az adórendszer egyszerűsítése. Hiba az Áfa emelése, a családi pótlék befagyasztása is. Nagy gond, hogy nem javítja a versenyképességet, nem ösztönzi a fogyasztást és nem javítja a foglalkoztatást sem.
Ennek ellenére drukkolnak a Bajnai-kormánynak, hiszen a program végig vitele az ország érdeke. Viszont itt lenne az alkalom arra, hogy az elmaradt reformokat is végrehajtsák, hiszen ha fáj, akkor csak egyszer fájjon.
Át kellene alakítani az adórendszert, az élőmunka terheit csökkenteni kell, és be kell vezetni a vagyoni alapú adókat. Végig kell csinálni az egészségügyi reformot, a tavalyi vizitdíjas népszavazás egyébként az ország szégyene volt, a Fidesz rendesen megvezette az embereket.
Ha nem megy, akkor jöhet az előrehozott választás
A felsőoktatásban az egyetemek, főiskolák számát a jelenlegi 70-ről 30 alá kell csökkenteni, a hangsúlyt pedig nem a hallgatók létszámára, hanem az oktatás minőségére kell helyezni. Egyúttal meg kell szüntetni az oktatók közalkalmazotti státuszát, hiszen így gyakorlatilag nem lehet megszabadulni az alkalmatlan oktatóktól.
Át kell alakítani az államháztartási rendszert, csökkenteni kell azon pénzeknek arányát, amelyeket az állam oszt vissza. Nálunk ez a bevételek 60 százalékát jelenti, normálisabb országokban 40 százalékot. Herényi megjegyezte, aki ennél is erősebb államot emleget, az nem tudja, mit beszél. Ehelyett át kell alakítani a döntési kompetenciákat is, magyarul: ott szülessenek meg a döntések, ahol a legjobban értenek hozzá. Egyébként pedig Magyarországon sok a 3200 önkormányzat, szükséges a számukat csökkenteni.
Herényi aztán azzal fejezte be, ha a reformok nem kapják meg a néhány esetben kétharmados többséget igénylő parlamenti támogatást, akkor a kormány három hónapra kapjon felhatalmazást a válságkezelésre. A parlament nem menjen el nyári szabadságra, készítsék elő a reformokhoz szükséges törvényjavaslatokat, ősszel pedig meg kell tartani az előrehozott választásokat. Azért, hogy egy erős parlamenti – és választói – felhatalmazással rendelkező kormány vigye végbe a reformokat.
