„Az a tapasztalatunk, hogy a telefonos és online ügyintézés elterjedésével párhuzamosan megnövekedett a kibertérben elkövetett bűncselekmények száma itt a megyénkben is” – kezdte lapunknak Barabás Mónika rendőr őrnagy, a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Alosztályának alosztályvezető-helyettese, akivel arra vállalkoztunk, hogy a lakosság tájékoztatásának érdekében egy sorozatot indítunk itt a Nyugat.hu-n az online csalásokról.
Az első részben azt vesszük nagyító alá, hogyan kísérleteznek telefonon keresztül az online csalók.
„Általában banki alkalmazottnak adja ki magát a szélhámos. Jelzi, hogy nagyobb összegű utalást lát, és azt kérdezi, hogy mi indítottuk-e a tranzakciót” - mondta a rendőr őrnagy.
„Ilyenkor sokan megijednek, hirtelen nem gondolkodnak, nem jut eszükbe, hogy aki a telefon túlsó végén van, valójában nem is ismeri semmilyen adatunkat: a címünket, a bankszámlaszámunkat, még azt sem tudja, hol lakunk. Megrémülünk, hogy viszik a megtakarított pénzünket. Ezt az ijedtséget használja ki az elkövető” - magyarázta Barabás Mónika.
Az is előfordulhat, hogy azt kéri a csaló, lépjünk be az internetbankunkba, pénzintézetünk mobilalkalmazásába, adjuk meg a netbanki azonosítónkat, felhasználónevünket, jelszavunkat.
Van, amikor kéri, hogy módosítsuk a banki limitbeállításokat is, vagy töltsünk le egy alkalmazást a számítógépünkre, telefonunkra, azért, mert ezen keresztül tud nekünk segíteni. Persze nem segíteni akar, hanem a pénzünket. Azonban, ha egy ilyen alkalmazást egy vadidegen javaslatára letöltünk, hozzáférést adunk a számítógépünkhöz, telefonunkhoz és teljesen kiszolgáltatjuk magunkat a csalónak. „Senki, semmilyen alkalmazást ne töltsön le idegen kérésére. Ilyet nem kér a bank” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A rendőr őrnagy elmesélte, olyan is előfordult, hogy az elkövető azt mondta, megad egy biztonsági bankszámlaszámot és arra kell átutalni pénzt, mert úgy menthetjük meg a pénzünket, de ez nyilván nem igaz. A rendőrség nem győzi hangsúlyozni, hogy a pin kód, a bankkártyánkon található CVC vagy CVV kód is olyan, amire nem lehet szüksége egy banki alkalmazottnak.
A banki limitbeállítás szintén ugyanilyen, csak nekünk van arra szükségünk, hogy beállítsuk milyen értékhatárig teljesíthető pénzügyi tranzakció a számlánkról.
A banknak elég a név, születési hely és idő, esetleg a lakcím, ahhoz, hogy beazonosítson minket. Egy nem kívánt tranzakció megakadályozásához a banknak nincs szüksége bankkártyaadatokra, biztonsági kódokra, azonosítókra, ehhez nem kell belépnünk az internetbankunkba.
Telefonhívás esetén nem látjuk, hogy kivel beszélünk, akármilyen kedvesnek, udvariasnak segítőkésznek tűnik valaki, nem lehetünk benne biztosak, hogy az valóban a mi pénzintézetünk alkalmazottja. Akkor is gyanakvással kell kezelni a hívást, ha a bankunk már hívott arról a számról.
„Bizony ilyenre is volt példa, hogy valakinek már eleve el volt mentve a telefonjában a szám, mint a saját bankja telefonszáma, de csaló volt a vonal túlsó végén” - tudtuk meg Barabás Mónikától.
A Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársa arra biztat, ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy valóban csalóval van-e dolgunk, kérdezzünk vissza nyugodtan. Megkérdezhetjük a hívótól, hogy mi a számlaszámunk. Rákérdezhetünk a számlánk egyenlegére, az utolsó kártyás fizetésünk időpontjára, illetve, hogy hol fizettünk a kártyánkkal, mert ezekre a kérdésekre a pénzintézet valódi alkalmazottja tud válaszolni, a csaló viszont nem.
A másik lehetőség, hogy megszakítjuk a vonalat és visszahívjuk a bankunk központi telefonszámát.
Röviden összefoglalva a tanácsok, ha telefonon keres minket egy állítólagos banki alkalmazott:
„Ha valaki mégis belegyalogolt a csapdába, akkor a pénzintézet felé azonnal jelezni kell az esetet, a rendőrségen pedig feljelentést kell tenni. De késedelem nélkül kell ezt megtenni, mert azonnali fizetési rendszer van, ami ugye azt jelenti, hogy perceken belül megy az utalás” – emelte ki az alosztályvezető-helyettes.
Az elkövetőkre az jellemző, hogy nem a saját számlájukra utalják/utaltatják a pénzt, hanem már ellopott számlaszámra megy az összeg és onnan is tovább utalják, majd felhasználják online vásárlásra. Előfordul, hogy virtuális fizetőeszköz, például kriptovaluta vásárlására fordítják
Sorozatunk következő részében azzal foglalkozunk majd, hogy sms-ben, e-mailen keresztül mik a jellemző módszerei az online csalóknak. Addig is hasznos információkat találnak a témával kapcsolatban a kiberpajzs.hu oldalon.
