Péntek kora délután, amikor ezt a cikket írom, az egyik pillanatban esik az eső, a másikban süt a nap. De közben érezhető, hogy az elmúlt két nap hűvösebb, csapadékosabb időjárása után ismét emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére ismét 30 fok feletti kánikula várható.
Egész kontinenseket maga alá tud gyűrni
A Kárpát-medence hektikus időjárása nem egyedi, Törökországban, Görögországban, Olaszországban is szokatlan meleg van, olykor 45 fok felett is volt a hőmérséklet.
Júniusban Észak-Amerikában dőltek sorra a melegrekordok, több mint száz ember hunyt el a hőhullámok alatt. Mindkét eseményt a hőkupola nevű jelenség okozza - írja a liner.hu.
Hőkupola az, amikor egy nagy nyomású légtömeg napokig, vagy akár hetekig marad ugyanazon terület felett. Mint egy fedő a fazékon, alul tartja a meleg levegőt, ami a megszokottnál is jóval magasabb hőmérsékletre melegedhet fel.
A meleg levegő függőlegesen tágul az atmoszféra felé, azonban a magas nyomású légtömegek visszatolják azt a talaj felé. A süllyedő meleg levegő besűrűsödik és felmelegszik, ezzel még több hőt maga alá zárva.
Ezután a talaj is egyre melegebb lesz és kiszárad, amitől csak még melegebb lesz, ezzel tökéletes feltételeket kialakítva a tüzek kitöréséhez. Emellett a nagynyomású légtömegek a körülöttük lévő felhőket is taszítják, még jobban csapdába ejtve az alatta lévő hőséget.
A légmozgás, vagyis a szél általában el tudja mozdítani a nagy nyomást, azonban mivel a kupola magasan az atmoszférába nyúlik, ez nagyon lassan történik meg.
Az óceánok, tengerek hőmérsékletének változása okozza a gyakoribb hőkupolákat
Stephen Dixon, a brit meteorológiai szolgálat szóvivője a Sky Newsnak azt mondta, a jelenlegi dél-európai hőkupola úgy jött létre, hogy a futóáramlat „Nyugat-Európán átnyúlva délre, illetve Északkelet-Európába terjeszkedett, ezzel Délkelet-Európa felett egy szegély keletkezett”, amit súlyosbított, hogy a Szahara felől homokkal teli meleg levegő áramlott arra.
A szegély magas nyomása és a szaharai levegő már jó ideje Délkelet-Európa felett van, így tartósan 10-15 fokkal az átlag felett van a hőmérséklet.
A hőkupolák tulajdonképpen elég gyakoriak Közép-Európában, az utóbbi években azonban egyre erősebbek és intenzívebbek lettek. Amerikai tudósok szerint ennek oka az óceánok hőmérsékletének jelentős változása.
A helyi óceánkutató intézet kutatói úgy magyarázzák ezt, mintha lenne egy úszómedencénk, amelynek fűtését bekapcsoljuk: a fűtőszálak körül gyorsabban melegszik a víz, mint a többi helyen.Megfigyeléseik szerint Amerika csendes-óceáni partvidékén már évtizedek óta nő a hőmérséklet az óceán keleti részéhez képest, ami miatt télen komoly nyomáskülönbség van a két oldal között, aminek következtében télen a csendes-óceán keleti részéről nyugatra érkező légtömegek egyre melegebbek lesznek és beszorulnak az ottani nagynyomású levegő alá, hőhullámokat okozva.
Európában a Balti-tenger 6, az Atlanti-óceán a brit szigetek körül 2-4 fokkal volt melegebb a megszokottnál július végén, azonban a Földközi-tenger adatai a legaggasztóbbak: Európa legmelegebb tengere ugyanis 3 Celsius-fokkal vannak a sokéves átlag fölött.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
