Díjat kapott a szombathelyi lány a speciális mesekönyvért

A 21 éves Horváth Csilla a Magyar Formatervezési Díj diák kategóriájában lett első a gyengénlátó gyerekeknek készített, látható és tapintható mesekönyvével - amihez egyetlen csepp nyomdafestéket sem kellett felhasználni.

Még október elején, a budapesti Design Hét (aminek fő kiállításáról itt írtunk) keretében, az Iparművészeti Múzeum patinás épületében derült ki, hogy idén kik számítanak a magyar formatervezői szakma legkreatívabbjainak. Diák kategóriában egy Szombathelyről elszármazott fiatal, Horváth Csilla nyerte meg a zsűrit különleges könyvével ( A csökönyös kiselefánt című gyerekkönyv speciális változatával), ami áthidalja a látássérült és a látó gyerekek között tátongó űrt, mert egyszerre dolgozik tapintható és látható formákkal. Ennek kapcsán kérdeztük az alkotót.

Horváth Csilla

Hogyan jutott eszedbe, hogy egy ilyen komplex mesekönyvet hozz létre? Miért pont a gyengénlátó gyerekek mellett döntöttél, amikor készíthettél volna valami "divatosabbat" is?

Tavasszal diplomáztam a soproni NYME Alkalmazott Művészeti Intézet tervezőgrafika szakán, és ez volt a diplomamunkám. Azt, hogy gyerekekkel foglalkozó, vagy gyerekeknek szóló témát választottam, nagyban befolyásolta a négy éves keresztlányommal és öccsével töltött idő. Az ötlet másik oldala pedig egy korábbi féléves csomagolástervezéses feladatból ered: itt szempont lehetett az akadálymentesítés. Ennek kapcsán kóstoltam bele ebbe a világba először, és izgalmas volt ilyen problémákkal foglalkozni.

Konkrétan a mesekönyv ötlete egy vonatozás során fogalmazódott meg tavaly nyáron, majd fél évig érlelgettem magamban az ötletet, kutattam, segítséget kerestem, beszélgettem a témáról látássérültekkel is. Szerencsémre találtam egy budapesti céget, a GravoBraille Kft.-t, akik Péter Zsigmond és felesége, Erzsébet személyében külső konzulensként segítették a munkámat lelkileg és technikailag is.

Hogyan írnád le a könyvedet annak, aki most hall róla először? Mennyiben több vagy más ez, mint a vakoknak és gyengénlátóknak készült egyéb könyvek, mesekönyvek?

Vannak más olyan könyvek is, amikben látó- és pontírás is van, viszont ezek esztétikája szerintem hagy némi kívánnivalót maga után. Én szerettem volna, ha a látók vizuális esztétikája ötvöződik a látássérültek taktilis esztétikájával. Egyik félnek sem szól jobban, teljesen közös használatra készült.

Ezt talán az érzékelteti legjobban, ha megnézünk egy illusztrációt. A figurák stilizáltak, de látó ember számára még felismerhetőek. Látássérült társaink számára már kevésbé. Azonban abban a pillanatban, hogy a két fél egymás mellé ül, és a látó fél segítve megmutatja az adott formát, és elmagyarázza, mi micsoda, a forma, azaz pl. elefánt vagy gyík ismételt megjelenésekor, már a vak vagy gyengénlátó ember is tudni fogja, mi van ott. Az egész tehát a közös élményről, tanulásról szól. A látók segítenek a vakoknak a kétdimenziós kép kialakításában, míg mi megtanulhatunk jobban észlelni a tapintásunkkal.

Az újdonság talán a gyártási folyamatban van, hiszen az egész könyv, a látó szövegeket beleértve lézergravírozással készült. A papír felületét különböző anyagokkal párosítottam: csiszolópapír, parafa vagy szivacs. A sokféle textúra a visszajelzések szerint még izgalmasabbá tette a könyvet, és sikerült elkerülnöm a nyomdafesték és lakk használatát. Így tapintáskor csak a papír és a különböző textil felületekkel érintkezünk, és nem a káros, szennyező anyagokkal.

Horváth Csilla látható-tapintható mesekönyve
Még több kép a klikk után!

Mennyi idődbe telt ezt összeraknod?

Összesen majdnem egy évet dolgoztam rajta. Négy-öt hónapig csak ötleteltem és kutattam, majd január elején elindult a tényleges munka. Maga a könyv a könyvsorozat logójával áprilisban készült el. A következő néhány hónapban pedig hangoskönyvsorozattal és csomagolással is kiegészült a család - ami végül elnyerte a Magyar Formatervezési Díjat diák kategóriában.

Mi a helyzet a jövővel, a kilátásokkal? Megkerestek-e már esetleg azzal - akár kiadók, akár látássérültekkel foglalkozó szervezetek -, hogy szeretnének az ötletedből tömeggyártott terméket?

Egyelőre még nagyon az elején tart a folyamat, és azt remélem, hogy az egyre nagyobb publicitás miatt lesz rá érdeklődő. A tömeggyártás kérdéses számomra, mert drága a választott technológia miatt a könyv elkészítése. Ezért inkább kis példányszámú kiadást, vagy megrendelésre történő gyártást tudok egyelőre elképzelni. Mindenesetre terveim közt van újabb mesék és egyéb kiadványok elkészítése hasonló módon. Jó lenne, ha nem csak egy diplomamunka maradna.

Horváth Csilla látható-tapintható mesekönyve
Még több kép a különleges mesekönyvről egy kattintásnyira!
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Életmód