A hulladékgazdálkodás kizárólagos állami tevékenységgé válhat, amit koncesszió útján, azaz magánvállalkozások bevonásával szerveznének meg - írta nemrég az Átlátszó. Az egész irányítása maradna továbbra is központilag, a munka elvégzésére 15 évre szóló koncessziós szerződéseket kötnének "megbízható" magánvállalkozásokkal.
Mindez egy, az Átlátszó birtokába került miniszteri előterjesztésből derült ki, a 46 oldalas dokumentumot a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium nyújtotta be. (A teljes anyag cikkünk alatt megnézhető.)
Az elképzelés hatalmas problémát okozna azoknak az önkormányzati cégeknek, amelyek jelenleg elvégzik a tényleges hulladékgyűjtési, szállítási, kezelési feladatokat. Szombathelyen ez a SZOVA, a cégnek megvannak a hulladékkezeléshez a gépei, telephelye, szervize, munkatársai.
Az anyag szerint
a jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő hulladékkezelési eszközök egyszerűen átmennének az állam tulajdonába, ami hatalmas vagyonvesztés lenne az önkormányzati cégeknek és az önkormányzatoknak is.
A lakosságnak is csak kellemetlenséget okozna, hiszen továbbra is a központi kukaholdognak, az NHKV Zrt-nek kellene fizetnie a szemétdíjat, ahol még a számlákat is csak több hónapos csúszásokkal tudják kiállítani, és van, hogy egyszerre több havi díj befizetését kérik.
Az Átlátszó szerint az előterjesztés egyben a beismerése annak, hogy teljes kudarc volt felforgatni a hulladékgazdálkodást, súlyos problémák vannak, és rengeteg pénzünkbe fog kerülni a rendcsinálás.
A rezsicsökkentésnek álcázott államosítással kezdődött minden
az állami NHKV Zrt-t a rezsicsökkentés jegyében hozták létre évekkel ezelőtt. Ez a cég szedi be a lakosságtól a hulladékszállítási díjakat, viszont a munkát ténylegesen elvégző, döntő többségében önkormányzati szolgáltatóknak csak a beszedett összeg egy részét utalják át, azt is késéssel.
De az NHKV a kezdetektől anyagi gondokkal küzd. Az állam ugyan önti a közpénzből származó tízmilliárdokat a cégbe 
26,4 milliárd forintot ad a kormány a hulladékkáosz megoldására 2018. October 31. 10:56 , ennek ellenére az NHKV több hónapos, sokszor féléves csúszással fizet a helyi szolgáltatóknak. Igaz, időnként leváltják a cég teljes vezetőségét 
Kirúgták a kukaholding teljes igazgatóságát 2019. March 15. 12:08 , jelenleg már a sokadik vezetése van a három éves vállalatnak.
Több önkormányzati cég nem is bírta ki a sok csúszást, 2018 végén például az egyik legnagyobb hulladékszállító cég, a Pest és Nógrád megyében 116 településen szolgáltató Zöld Híd jelezte, hogy nem viszi el a kommunális hulladékot, mert a kukaholdingtól a működéshez szükségesnél kevesebb pénzt kaptak. Az NHKV a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. területén tavaly beszedett szemétdíjból pedig még mindig tartozik 3,6 milliárd forinttal a fővárosi hulladékszállítónak.
Szombathelyen a közszolgáltató Szomhull Kft. tavaly 500 milliós kölcsönt kértaz önkormányzattól a késedelmes fizetések miatt, ezt 2020 január végéig vissza kellett volna fizetni, de a cég a hitel átütemezését kérte 
Mintegy féléves csúszással kapja meg a Szomhull a hulladékszállításért járó pénzt, és akkor sem az egészet 2020. January 28. 07:42 , mivel továbbra is késik az elvégzett munka ellenértékének kifizetése. A cégnek egy hosszútávú, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó stratégiai javaslatot is ki kellett volna dolgoznia január végére, de az ügyvezető jelezte, hogy az NHKV-től késnek az adatok, így ezt a javaslatot nem tudták összeállítani.
Teljes kudarc, kidobott tízmilliárdok
A minisztérium által készített anyag elismeri, hogy teljes kudarc volt felforgatni ezt az ágazatot, és elképesztő mennyiségű pénzt kell a hulladékkezelésbe tenni, hogy ne omoljon össze.
Az előterjesztés szerint
évi 54 milliárd forint többletforrás szükséges a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer működtetéséhez.
2016 óta összesen 126 milliárd forintot tettek bele a rendszerbe a lakossági befizetéseken felül, és még most sem működik normálisan.
A koncessziós rendszer bevezetését egyébként több dologgal indokolják. Egyrészt azzal, hogy a közszolgáltatók olyan jelentős forráshiánnyal küzdenek, ami már az ellátás biztonságát és a körforgásos gazdaságra való átállást veszélyezteti. Másrészt a minisztérium szerint az új rendszer a jövő nemzedékének a jogait védené, hiszen nekik is joguk van ahhoz, hogy egészséges környezetben élhessenek.
