„Nincsenek információk a vevőről, az elővásárlási jogról történő lemondás érdekében a kérelmet a Magyar Állam nyújtotta be. Nálam senki nem érdeklődött az épület átalakításának lehetőségeiről.”
Ezt a választ küldte lapunknak a Sütő Gabriella városi főépítész, amikor arról kérdeztük, van-e információja az irodájának arról, hogy ki vette meg az egykori SZTK épületét, és hogy mik a tervei az épülettel.
Mindez azért érdekes, mert a Március 15. téren álló jellegzetes épületnek új tulajdonosa lesz. Valaki kikiáltási áron, 470 millió forintért bejelentkezett az államnál 
Fordulat! - Valaki megvenné a volt szombathelyi SZTK épületét January 19. 10:24 az ingatlan megvételére, és nagyon úgy tűnik, hogy viheti is, ugyanis a jelek szerint az önkormányzat nem kíván élni 
Sok régi fotót mutatunk a régi szombathelyi SZTK-ról February 05. 12:38 elővásárlási jogával.
"Az adásvételi szerződés megkötéséig nem áll módunkban tájékoztatást nyújtani" - közölte megkeresésünkre az árverést kiíró MNV Zrt., amikor a nyertes felől érdeklődtünk.
A leendő tulajdonosról gyakorlatilag senki nem tud semmit a városban, sem hivatalosan, sem másként.
Ez kissé furcsa egy ilyen értékű ingatlan tulajdonosváltása esetén, de előbb-utóbb kiderül, mi lesz az egykori SZTK sorsa, és bízunk benne, hogy a lehetséges variációk közül egy kedvező valósul meg.
Jobb híján egyelőre maradnak a találgatások, de hogy mégis legyen valami vezetősínünk, lapunk szakemberek segítségét kérte.
Mit lehet kihozni az épületből?
„Az üzleti érdekek fogják meghatározni. Nagyon könnyen lehet belőle szálloda, munkásszálló, irodaház. Elméletileg kisebb lakásokat is ki lehet alakítani itt, de ez már egy komolyabb fejtöréssel járó feladat”
- mondta lapunk megkeresésére Károlyi István építész, az SZTK épületét tervező Károlyi Antal fia, aki nemcsak jól ismeri az épületet, de a szerzői jog is az övé. Azaz az átalakításhoz az ő engedélyét kell majd kérni vagy vele kell készíttetni az új terveket.
Hacsak le nem bontják az egészet, mert az új tulajdonosnak csak a telekre van szüksége.
Ez utóbbi azonban nem valószínű, mert át lehet alakítani az épületet, és sok minden már megvan. Ha viszont valaki előröl kezdené az építkezést, az több milliárd forintos költséget jelentene: a földmunkák, az alapok, a vasbeton szerkezet, a téglafalak egy része és a közművek.
Nagyjából hasonló a véleménye az új tulajdonos lehetőségeiről Szombathely ismert építészének, Mangliár Lászlónak is. Ő is úgy véli, hogy legkönnyebben egy munkásszállót vagy szállodát lehetne kialakítani az épületből. Valamennyire szűkíti a lehetőségeket, hogy az épületben mindössze két lépcsőház van, az viszont növeli, hogy a belső válaszfalakat viszonylag szabadon lehet mozgatni.
Az építész szerint az optimális hasznosítás az lett volna, ha az épületbe magánorvosi rendelők költöznek, merthogy ilyen célra lett tervezve és optimalizálva. Csakhogy ez a hajó valószínűleg már elment, mert a városban korábban elindultak a magánrendelő-építések. Mindez azt jelenti, ezt a hatalmas épületet már valószínűleg nem lehetne megtölteni ilyen bérlőkkel.
Mangliár arra is emlékeztet, hogy a covid után, az otthonról való munkavégzés elterjedésével, a nagyvilágban megváltozott a nagyobb irodaépületek hasznosítása is, előtérbe kerültek a hibrid megoldások. Azaz a korábbi irodaépületekben az irodák egy részét átalakítják lakásokká. Egy ilyen vegyes rendeltetésű megoldásnak elvileg semmi akadálya nincs az SZTK épülete esetében, amelynek nyílászáróit, vezetékeit, gépészetét stb. amúgy is cserélni kellene, már csak az épület kora miatt is.
A különleges Március 15. tér
„Egy pécsi egyetemi tanár írta azt a cikkében, hogy ennek a térnek az a különlegessége, hogy Magyarországnak egyik megtervezett tere, tehát nem nőtt és nem spontán alakult. Ennek szerves része az MSH és az SZTK épülete” – hívja fel a figyelmet egy érdekességre Károlyi István, egy kicsit más perspektívába állítva a helyszínt, amely egyszerre mostohagyereke és jellegzetessége Szombathelynek.
„Ha elbontják az SZTK-t, akkor nem ugyanaz a tér lesz, a város szegényebb lesz a múltjának egy emlékével” – teszi hozzá az építész, aki nem titkolja, hogy kíváncsi, mennyire lesz élénk az új tulajdonos fantáziája.
Mangliár László szintén megemlíti, hogy a Március 15. tér egy nagyon tudatos kompozíció nyomán jött létre, egyrészt a két nagyméretű középülettel (SZTK, Sportház) és a szemben lévő lakótömbökkel, másrészt azzal az elképzeléssel, hogy - a korábbi tervekkel ellentétben - nem zárják le a Király utcát egy színházépülettel, ehelyett az a tér után a Sugár út formájában folytatódik a „végtelenbe”. A város ilyen egységesen megtervezett és megépített tere még a barokk korból származó Berzsenyi tér, valamint a későbbi Batthyány tér.
A különleges SZTK
Egy korabeli útikönyv így jellemzi az épületet:
„A kemény mészkő és üvegburkolatú homlokzaton visszatükröződik a tér és az égbolt. A homlokzatok különösen naplementekor nyújtanak szép látványt. Az egészségügyi kombinát főbejárata a két különböző magasságú épülettömb magasságánál van. Az intézetben 42 szakorvosi, 4 körzeti és 8 beteggondozó működik.”
Bár a szombathelyieknek megosztó véleményük van az 1965-ben épült SZTK-ról, a szakma megítélése szinte egyöntetűen pozitív.
„Akkor ez egy nagyon szép épület volt, nemcsak korszerű, de tartós is, amit igényes anyagokból építették, korszerű nyílászárokkal és burkolatokkal, takarékos, de jól használható helyiségekkel” – mondja Mangliár László, akinek az édesapja ebben az épületben dolgozott mint balesetsebész, így gyerekként sokat járt benne. Az épülettel kapcsolatos emlékei közé tartozik az, hogy egyszer édesapja elvitte repülni a város fölé, és a magasból különleges látványt nyújtott a SZTK jó arányaival, a két egymáshoz szögben kapcsolódó alacsonyabb és magasabb épületrésszel. A torony tetején – ezt kevesen tudják – egy penthouse kialakítású szint volt, üzemi étkezővel, orvosi könyvtárral és terasszal, ahova ki lehetett ülni.
Vajon ennek mi lesz a sorsa?
Szabad keze van az új tulajdonosnak?
Van-e valami megkötés (helyi védettség stb.), ami korlátozgatja az új tulajdonost egy esetleges funkcióváltásban? - kérdeztük a városi főépítészt, amire az a válasz érkezett, hogy
„A településrendezési terv írja elő, hogy milyen funkciók engedélyezhetők egy ingatlanon. A volt SZTK épülete településközponti területben van.”
Ez utóbbi azt jelenti, hogy ezen a helyen nem lehet „zavaró gazdasági tevékenységet” és kertészeti tevékenységet végezni, illetve benzinkutat sem lehet nyitni. Hogy gyakorlati példával éljünk: ugyanazok a feltételek vonatkoznak rá, mint a Fő térre.
Ugyanakkor mégiscsak van egy kisebb csavar a történetben. Az épület nem áll helyi védelem alatt, miközben a Március 15. tér területileg védett.
Erről érdeklődésünkre azt mondta Sütő Gabriella:
„Egy épület átalakítása akkor építési engedélyköteles tevékenység, ha bővítik a térfogatát és a hasznos alapterületét. Ebben az esetben ez várhatóan azzal járna, hogy az Országos Építészeti Tervtanács véleményezi a tervdokumentációt. Amennyiben az épület nem bővül, csak új funkciója lesz, vagy a homlokzatot felújítják, az önkormányzatnál kell településképi bejelentési eljárást lefolytatni. Ebben az esetben azt is vizsgáljuk, hogy a tervezett új homlokzat illeszkedik-e a meglévő épületegyütteshez, a helyi védelem alatt álló Március 15. térhez.”
Ez utóbbi kikötés – amiről vagy tud a leendő tulajdonos, vagy nem – nemcsak arra garancia, hogy nem születik valami vizuális szörnyűség a téren, de valamennyire szűkíti a befektető lehetőségeit is.
Egyelőre annyi biztos, hogy sokan kíváncsiak lesznek a végeredményre.
Károlyi Antal építész szombathelyi örökségét pont egy évvel ezelőtt jártunk körül részletesen 
Izgalmas életművet hagyott maga után a szocializmus Vas megyei sztárépítésze, akit most újra felfedeznek 2023. February 06. 11:20 .
2023-as kampányunkban azt ígértük, hogy több tényfeltáró, oknyomozó cikket és dokumentarista videót készítünk nektek. Ez a cikk is a ti segítségetekkel született meg.
