November 10-én zárult le a Miniszterelnökség által kiírt Gellérthegy-ötletpályázat, amire a vártnál is több, egészen pontosan 68 pályamű érkezett be. A feladat a Gellért-hegy és a Citadella funkcionális újragondolása és a területi revitalizációjának megtervezése volt. A pályázaton amúgy bárki indulhatott a szakmai végzettségtől függetlenül. A benyújtott ötleteket a bíráló bizottság tagjai - köztük neves, elismert építészek, tájépítészek, történészek, valamint Budapest főépítésze - értékelte.
Végül tizenegy pályázó részesült elismerésben - három munkát pedig a kiemelt megvásárlással díjaztak. Ez utóbbi elit körbe tartozik a szombathelyi születésű Iszak Bálint is. Bálint a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban tanult, majd a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán diplomázott, és azóta is Budapesten dolgozik. Kíváncsiak voltunk, hogy pályakezdő tervezőként hogyan és milyen motivációval talált rá erre a nem kis kihívást jelentő lehetőségre.
Mindenekelőtt persze szeretnénk gratulálni. Hogyan találtátok meg a pályázatot, kivel és mennyi ideig csináltátok?
A pályázati felhívásra a Magyar Építész Kamara honlapján találtunk rá a tervezőtársammal, Boda Istvánnal. A helyszínvizsgálat és a koncepció-alkotás körülbelül egy-másfél hónapot, majd utána a koncepciónk kidolgozása, a rajzok elkészítése további két, meglehetősen intenzív hetet vett igénybe a szabadidőnkből.
Mit jelent, hogy kiemelt megvétellel végzett a pályázatotok?
A pályázaton helyezetteket nem hirdettek ki, összesen 14 pályázatot díjaztak. Három pályázat - így a miénk is - kiemelt megvételben részesült, amit ebben az esetben bruttó 3 millió forinttal honoráltak, a többi 11 pályamű pedig bruttó 1 millió forint értékű megvételt kapott.
Ez akár azt is jelentheti, hogy a terveteket megvalósítják?
A pályázati kiírásban szerepelt, hogy a kiírónak a megvételt elnyerő pályaművek készítőivel szemben további tervezésre irányuló megrendelési kötelezettsége nincsen. Ennek az ötletpályázatnak a fő célja az volt, hogy a beérkezett tervek és ötletek segítsék a kiírót a Gellérthegy hasznosíthatóságának és a városban betöltött szerepének újrafogalmazásában. Ezáltal megszülethet egy konkrétabb tervezési program, ami segítségével ki lehet írni egy újabb pályázatot. Ezért úgy gondolom, hogy a tervünk jelenlegi formájában nem fog megvalósulni, viszont elképzelhető hogy egyes elemei alapul szolgálhatnak a végleges tervnek.
Mesélj egy kicsit magadról: hogyan lett belőled építészmérnök?
Már általános iskolás korom óta vonzottak a műszaki tárgyak, és végül az építészetben rejlő egyszerre műszaki és ugyanakkor művészeti kettősség miatt esett a választásom erre a szakmára. Érdekelt, és mind a mai napig nagyon foglalkoztat ennek az elsőre egymástól távol álló két világnak a találkozása. Gimnázium harmadik osztályától kezdve külön rajzórákat vettem a későbbi sikeres felvételi érdekében.
Tervezed-e, hogy visszajössz Szombathelyre?
Egyelőre nem valószínű, mivel a fővárosban sokkal több a lehetőség, ami a további szakmai fejlődésem szempontjából nagyon fontos - meg persze az egyetem éveim alatt nagyon megszerettem a pesti életet is. Természetesen nem szakadtam el végleg Szombathelytől, hiszen a családom most is itt él. Most úgy áll a dolog bennem, hogy erre a kérdésre, erre a döntési helyzetre a jövőben még visszatérek.
Szombathelyre mit terveznél meg, ha csak rajtad múlna?
Számomra a város egyik fájó pontja, a belváros közvetlen közelében található Sylvester Nyomda területe és közvetlen környezetének (Kiskar utca és Óperint utca sarka, Szent Quirinus sétány) állapota, mivel kiváló elhelyezkedése ellenére ez a terület mégis kiszakad a város szövetéből szerkezetileg és funkcionálisan egyaránt. Diplomamunkámban is ennek a területnek a fejlesztésével foglalkoztam.
Az egyetemistákat és a város gimnazistáit bevonzó co-learning, co-working központot terveztem egy nagy zöld park körül, mely összehozhatja a dolgozó és a tanuló korosztályt, és akár egy új szabadidős központot is adhat Szombathelynek. Véleményem szerint ez egy lehetséges és kézenfekvő megoldás lehetne arra az aktuális szombathelyi problémára, hogy a fiatalok az egyetem elvégzése után külföldre, Budapestre vagy egyéb nagyvárosokba költöznek.
Végezetül mit gondolsz a most épülő, jövő nyárra elkészülő Haladás-stadion terveiről?
Sajnos nem ismerem sem a részletes terveket, sem a pontos tervezési programot, így nehéz objektív véleményt alkotni a készülő beruházásról, de azt gondolom, hogy a felelős tervező Bordás Péter és kollégái a debreceni Nagyerdei stadionnal már bizonyították - e speciális építészeti feladathoz való - affinitásukat, így várhatóan a Hali stadionja is egy modern jól működő létesítmény lesz, ami építészeti kvalitásával emelni fogja környezetének színvonalát.
