„Olvastam a Nyugat.hu-n, hogy a Savaria Plazában teljesen megszűnik (sőt már meg is szűnt) az ételudvar. Ez szerintem a plázák vonatkozásában talán egyedülálló, nem hinném, hogy van még egy hasonló jellegű pláza az országban és azon kívül, amiben egyáltalán nincsen ételudvar.”
Így kezdődik az a hosszabb olvasói levél, amelyet lapunk néhány nappal ezelőtt kapott olvasónktól a Savaria Plaza átalakulásával foglalkozó írásunkkal kapcsolatban.
A levél egyéb más témákat is érintett, de mivel az ételudvar kérdése több olvasói hozzászólásban is előjött, így érdemesnek találtuk visszatérni rá. A Savaria Plaza valóban alapjaiban változik meg, mind a szolgáltatásokat, mind a hangulatot nézve.
„Az ételudvari bérleti szerződéseink lejártak, azokat megújítani a házirend és az előírások be nem tartása, illetve a tartozásaik felhalmozódása okán nem kívántuk, illetve az egyetlen élő szerződésünk felmondásában cégünk minden esetben jogszerűen járt el. Az előírások be nem tartása bizonyos esetekben nagyban veszélyeztette a többi bérlő működését. Emellett láttuk, hogy a vásárlók ételudvar iránti érdeklődése sem volt kellően erős már egy ideje, így az ételudvarnak nyújtott segítségünk eddig a pontig volt fenntartható. Ellenkező esetben természetesen továbbra is kitartottunk volna eddigi támogató hozzáállásunk mellett” – mondta lapunknak az emeleti büfék bezárásáról Rácz Dorina igazgató.
Olvasónk viszont azt gondolja, a legtöbb látogató az ételudvar és a mozi miatt kereste fel a pláza emeleti részét, ezen belül különösen a kínai-thai büfét, ahol „ebédidőben és délután, este is sokan vásároltak”. Ő maga szinte kizárólag a kínai büfé miatt járt a plázába, és szerinte sokan mások is így voltak.
Mindent összeadva, szerinte a pláza rossz döntést hozott azzal, hogy az emeleten egy nagy alapterületű edzőterem kap majd helyet ott, hol korábban egy kínai és egy török büfé, egy pizzaszelet bár, egy kebabos és egy hamburgeres működött.
Olvasónk konklúziója az, hogy a szombathelyi bevásárlóközpont nem a vásárlók, hanem a saját érdekeit tartotta szem előtt, amikor egy ilyen változás mellett döntött.
Az üzleti döntés joga
A levelet egyébként elvileg megkapta a Savaria Plaza is. Nem tudjuk, kívánnak-e reagálni rá, amennyiben ez megtörténik, természetesen tájékoztatjuk olvasóinkat.
Néhány megjegyzést azonban hadd fűzzünk hozzá magunktól is, merthogy érezhetően foglalkoztatja a közvéleményt a szombathelyi pláza ügye.
Nem tisztünk megvédeni a tulajdonost, de nem vitatható el tőlük a jog, hogy olyan üzleti döntést hozzanak, amely számukra kedvező.
Egy fodrász annyiért vág hajat, amennyiért jónak gondol, egy asztalos kiszámolja, mennyiért éri meg egy ablakot legyártani, és egy ügyvédnek is megvan az óradíja.
Valahol nagyon hasonló egy bevásárlóközpont üzemeltetése, talán annyi különbséggel, hogy jobban szem előtt van, sokan igénybe veszik az ott található szolgáltatásokat és sokan beszélnek róla.
Az ételudvar megszüntetését valószínűleg hosszabb vita és számolgatás előzte meg, míg aztán a tulajdonosok egy ilyen döntés mellett tették le a garast. Bizonyára sokan gondolkodnak úgy, mint a levélíró olvasónk, mások meg majd örülnek az edzőteremnek. Ezért is nehéz vásárlói érdekekről beszélni.
Hogy a döntés üzletileg sikeres lesz-e vagy sem, az pedig csak hosszabb távon dől el, és mindannyian látjuk majd az eredményt.
Átalakuló bevásárlóközpontok
Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy a bevásárlóközpontok nemcsak nálunk alakulnak át, hanem mindenhol a világon, igazodva az igények változásához. Az első modern bevásárlóközpontokat Észak-Amerikában hozták létre az 1950-es években: ezek az autós bevásárlást támogató külvárosi plázák voltak. A következő évtizedekben a terjedésük felgyorsult, a létesítmények ebben az időszakban váltak a vásárlás, szórakozás és a közösségi élet központjaivá. Ekkor jöttek létre a klasszikus plázák, amelyek belső folyosókat, nagy parkolókat, több üzletet, éttermet, valamint mozikat foglaltak magukban.
A plázák az USA-ban az 1990-es években élték virágkorukat, ahol a "mall culture" szorosan összefonódott a fiatalok életérzésével és a jellegzetes épületek gyakran közösségi események színtereivé váltak.
Az internetes vásárlás terjedése a 2000-es években azonban már komoly kihívást jelentett a hagyományos bevásárlóközpontok számára, és a 2008-as pénzügyi válság csak tovább fokozta ezeket. Ekkoriban Amerikában több bevásárlóközpont bezárt vagy csökkentette alapterületét.
Európában és Ázsiában egyelőre sokkal jobban tartják magukat a plázák, de elmozdulások itt is észlelhetők. A vásárlók már nemcsak termékeket, hanem egyre inkább élményt is keresnek, amely lehet szórakozás, művészet, gasztronómia, életmód vagy sok minden más.
A Magyar Bevásárlóközpontok tavalyi évkönyve szerint Magyarországon 131 bevásárlóközpont üzemel, ebből 39 a fővárosban és 93 vidéken.
A legtöbb magyar bevásárlóközpont a 2005 és 2009 közötti években nyílt meg, utána viszont mintha elvágták volna az ilyen jellegű létesítmények építését. Az is igaz, hogy a bezárás sem jellemző, ami azt jelenti, a hazai „plázák” megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
A Savaria Plaza átalakulásával és tulajdonosi összetételével korábbi cikkünkben Radikálisan átalakul a Savaria Plaza emeleti szintje, megszűnik az ételudvar, új üzletek érkeznek 2024. October 02. 07:22 foglalkoztunk részletesen.