(Persze nekik mindenről csak a zsidók, romák, komcsik, libsik, melegek és migránsok jutnak majd most is eszükbe, mint Freud mesternek a libidó-problémák), de mániákus és rosszmájú kommentelőink kedvéért szögezzük le: az ilyen írások nem az írójuk tévé-előfizetési csomagjáról, esetleg a szerkesztőség tagjainak származásáról vagy politikai nézetiről szólnak. Minden előzetes várakozással egybeesően egyszerűen idén is megnéztük, mi újság így ünnepek táján a magyar nyelven sugárzó televíziók filmkínálatában. Vannak még kies e honban elegen, akik - akár egyedül, akár társaságban - egyszemű szörnyeteg előtt (is) töltik a Karácsonyt. Nekik igyekszünk segíteni.
A keresztény kultúrkör tényleg kötelez
S bármilyen hihetetlen egyeseknek, ilyenkor nagyon helyén való a kritika hang is. Meglehetősen karakteres véleményünk van ugyanis arról, hogy Magyarország több mint 80 milliárd adóforintból fenntartott közmédiája mit csinál például a nemzeti és egyetemes kultúra terjesztése helyett. Vagy, hogy a honi televíziók (most már a kereskedelmiekkel egyetemben) filmszerkesztőségei mennyire semmit vagy megúszósan bírnak csak gondolni nemzeti és a keresztény kultúrkörhöz való tartozásunk okán kiemelkedő egyéb jeles napokról, családi ünnepeinkről. Nos, idén mindkét fronton minimális elmozdulásról tudunk beszámolni. Már ami a szentestei felhozatalt illeti.
Az m1 propaganda-adóvá történt politikai indíttatású tavaszi lefokozása óta a nemzeti főadó szerepét a Duna Televízió vette át. Itt 24-én délután Magyarország örökös televíziós királynője, Romy Schneider vendégeskedésével indul a program ( Sissy), majd barátságos, 19:20-as kezdéssel Zeffirelli giccshatáron még éppen innen egyensúlyozó, de szerethető és az 1960-as évek hippifílingjét is felidéző Szent Ferenc-moziját élvezhetjük végig Donovan zenéjével. (Az amúgy a katolikus körökön kívül is méltán egyre népszerűbb Ferenc pápáról éjszaka még egy spanyol dokumentumfilmet is megnézhetünk). Atombiztos kézzel pakolták a Duna szerkesztői képernyőkre a folytatást is: még mindig nem túl későn, az éjféli mise lelki élményét méltón megalapozóan náluk a francia Életrevalók a másik fő fogás. Elismerés az ünnep szolidaritási vonulatának egyértelmű felvállalásáért...
Biztonsági játék és a komikum ünnepi lázadása
Ugyanezen az estén biztonsági játékot játszik az RTL Klub: ők komisz Denisszel indítanak, majd - ezért egy piros pont azért jár - 18:45-től az érző lelkű robot Wall-E érkezik. 20:25-től (és aztán az ünnep következő két napján is főműsoridőben) a kihagyhatatlan (és tavaly a nagy kereskedelmi adókról egyeseknek nagyon hiányolt) Reszkessetek, betörők! széria nyitánya, majd a Sandra Bullockot Oscar-díjhoz segítő A szív bajnokai a műsor. Kommerszben, de azért valami tehát még itt is maradt az ünnep üzenetéből. A TV2 - miközben még mindig az új urait várja - ezúttal a szórakoztatásra teszi a téteket: a pokolian lapos és felejthető Nagyfiúk 2 után Eddie Murphy-t küldi csatasorba ( Amerikába jöttem). Az egykori csigatévére tehát azok fognak kapcsolni, akik a popkultúra popcorn-mozijaival igyekeznek ünnepi hangulatba kerülni.
Amúgy mi magunk idéntől békét kötünk a fentebb már szemlézett vagy alább sorra kerülő kirobbanthatatlanul kötelező karácsonyi darabokkal. Eljutottunk oda, hogy (ha mint idén a Duna esetében) némi kreativitást felfedezünk a válogatásokban, akkor ezeket - mint a jégtáncban a kötelező kűröket - simán elfogadhatónak érezzük. Pláne, ha olyan kvalitású darabról van szó, mint a Viasat3-on E.T. és a remek szereposztással elkészített Holiday szép szerelmes, barátnős-helycserélős sztorija utánra választott, a romantikus vígjátékok között a készülése óta mintának tekintett és egyszerűen azóta sem meghaladott Igazából szerelem (kezdés 21:00-kor). A még mérhető nézettségű kisadók közül a Story 4 egy, a Szívek szállodájá-ban megismert Alexis Bledellel készült romantikus darab ( A jó pasi) után az Igazából szerelem rendezője által írt angol klasszikussal, a Négy esküvő, egy temetés-sel próbálkozik. Az ATV 19:15-től a 2006-os A születés-t hozza el nekünk: ami a képeskönyv-szerű, inkább bibliaiskolák szemléltető anyagába, mintsem mozikba vagy képernyőkre való Jézus-filmek között legfeljebb néhány színésze - Oscar Isaac és Ciarán Hinds - miatt figyelemre méltó alkotás.
Másnaptól (is) mindenki legyen inkább a családdal, barátokkal és a kedvesével! Vagy menjen moziba mondjuk Gárdos Péter Hajnali láz című gyönyörű szeretet-filmjére (ha már nem az év végi mozi-kínálatot gőzhengerként maga alá gyűrő legújabb csillagháborús epizódot választatják vele néznivalónak mondjuk a gyerekei)! Aztán aludjunk újabb 366 (olimpia év lesz!) napot, és talán valamelyik tévés filmszerkesztőnek eszébe jut az ideinél is többet gondolni a Karácsonyról. Mert mondjuk a meggyilkolása 40. évfordulóján fájón hiányzik az ünnep magyar képernyőiről a legszebb Jézus-film, Pasolini Máté evangéliuma című remekműve. Mint ahogyan lassan évtizede az Emberek a havason szívbemarkoló és gyönyörű magyar drámája is. És esküszöm, nem a szerkesztők állására pályázom, ezek nagyjából maguktól értetődő dolgok lennének...
