Ha arról beszélünk, hogy Magyarország hogyan vesztette el területei nagy részét, vagy a határon túl maradt magyarok sorsa a téma, ritkán kerül szóba Burgenland.
Ha pedig a trianoni döntésről van szó, akkor általában Erdélyről, a Felvidékről vagy a Vajdaságról beszélünk. Pedig a Nyugat-Dunántúlból is elvettek kisebb területeket – ebből lett Burgenland. A soproni népszavazás történetét talán még mindannyian ismerjük, amikor a város és környéke 1921-ben úgy döntött, hogy Magyarországot választja Ausztria helyett.
Arról viszont már kevesebbet hallottunk, hogyan történhetett az, hogy két, az első világháborúban vesztes fél egymástól vett el területet? Mekkora jelentősége volt ebben a diplomáciának és mekkora a földrajzi elhelyezkedésnek? Mit nyert és mit vesztett ezzel Magyarország és Ausztria? Miért nem tud erről a témáról a két fél még mindig higgadtan beszélni? Erről beszélgettünk itt a Nyugaton Murber Ibolya történésszel: Hogyan lett a Nyugat-Dunántúl egy részéből Burgenland? 
Podcast Péntek: Hogyan lett a Nyugat-Dunántúl egy részéből Burgenland? 2021. November 20. 15:55 címmel.
Már akkor szó volt róla, hogy a témából könyv is születik. Május elején pedig megtartották Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Könyvtárban Murber Ibolya: Nyugat-Magyarországtól Burgenlandig, 1918-1924: Határtörténetek az első világháború után és Jankó Ferenc: Burgenland földrajzi felfedezése: tudomány, geopolitika és identitás a két világháború között című könyvének bemutatóját.
Ebből a több mint egyórás beszélgetésből – amikor ismét kiderült, hogy a történelemnél nem sok izgalmasabb dolog van a világon – láthatnak most egy 15 perces részletet. A szerzőket, az ELTE BDPK és ELTE TTK oktatóját Roznár Gyöngyi, a Nyugat.hu főszerkesztője kérdezte.
Murber Ibolya: Nyugat-Magyarországtól Burgenlandig, 1918-1924: Határtörténetek az első világháború után
A Határtörténetek az első világháború után alcímet viselő kötet a „Trianon-dokumentumok és -tanulmányok” című sorozat 10. köteteként látott napvilágot.
Az első világháború után Magyarország elveszítette nyugati határvidékét és Ausztria megkapta Burgenlandot. A két érintett ország diplomáciai, gazdasági és katonai eszközöket sem kímélve évekig küzdött „Nyugat-Magyarországért”.
Saját szemszögéből nézve Bécs és Budapest álláspontja egyaránt legitim és érthető volt. Ausztria a határvidék többségében német ajkú területére tartott igényt. Magyarország „poszt-trianoni” állapotában a területátadás tudatos halogatása szimbolikus üzenetet hordozott: a revízió reményét volt hivatva fenntartani.
Murber Ibolya legújabb könyve azt mutatja be, hogy miként vált ez a határvita a háború utáni válságkezelés részévé, illetve miként használta fel a mindenkori bécsi és budapesti vezetés a „nyugat-magyarországi kérdést” más, megoldatlan problémák és hibák elfedésére.
(Forrás: libri.hu)
Jankó Ferenc: Burgenland földrajzi felfedezése – Tudomány, geopolitika és identitás a két világháború között
Jankó Ferenc könyve a földrajzi tudás történetéről szól.
Burgenland, Ausztria száz évvel ezelőtt, a párizsi béketárgyalásokon megszületett tartománya kiváló példa annak felismerésére, hogy a földrajzi tudás nem készen kapott, azt geográfusok és más földrajzi „tudáslétrehozók” alkotják, és akkoriban a terület átcsatolásának legitimálására, Burgenland földrajzi és turisztikai identitásának kiformálására, geopolitikai szerepének megragadására szolgált.
Burgenland földrajzi diskurzusainak a két világháború közötti időszakra összpontosító történetét a kötet szerzője térbeli és időbeli távlatokban gondolja újra.
(Forrás: libri.hu)
