„A hír nem igaz, folytatjuk tovább, nem zárunk be. Sőt, nemrég meghosszabbítottuk a szerződésünket ” – válaszolta kérdésünkre kedd reggel a szombathelyi piacon Porpáczy Gábor, a mára már legendássá vált lángossütő, akinek a nagy sor miatt csupán néhány perce volt arra, hogy cáfolja nekünk a rémhírt arról, hogy Porpáczyék lehúzzák a rolót.
Porpáczyék 54 éve sütik a lángost Szombathelyen, amikor arról érdeklődtünk van-e utánpótlás, rögtön a lányára mutatott, aki éppen a lángostésztát nyújtotta, de szerencsére Porpáczy Gábor is még aktívan dolgozik. Az elmúlt években mit sem változott, hajnalban kel, 6-tól 11-ig vannak nyitva és ugyanazzal a titkos recepttel dolgoznak évtizedek óta. Feltehetően emiatt járnak hozzájuk vissza rendületlenül vevők, sokan már több évtizede.
„A receptet Budapestről hoztam, az Ecseri piacról, ott már nem kapni ilyen finomat, de nálunk még igen” – árulta el a férfi, miközben sorban kapkodta ki a kész lángosokat a forró olajból. Kolléganője pedig adta ki a kis ablakon a vevőknek.
Bár egyre többféle ízesítésű lángost kapni manapság, Porpáczyék a sima és fokhagymás lángosra esküsznek.
És ha már ott jártunk, mi is teszteltük, hogy valóban minden maradt-e a régiben. Rögtön hét darabot hoztunk a szerkesztőségbe, a kollégák legnagyobb örömére: hú, ez tényleg még mindig nagyon finom - hangzott el két harapás között.
Persze felvetődött a kérdés, ha nem zár be Porpáczy Gábor lángosozója, akkor miért terjedhetett el a rémhír. A piacon van még egy lángosos, amelyet ottjártunkkor zárva találtunk. Polákovics Mariettától, a vásárcsarnok igazgatójától megtudtuk: a másik lángosozó üzemeltetője nem kívánt újra pályázni az üzletre, a pályázati eljárást azóta sikeresen lefolytatták, más bérlő üzemelteti majd január 1-től az új egységet.
Elképzelhető, hogy a korábbi bérlő addig már nem nyit ki, ezért találtuk zárva. De továbbra is két lángosozó működik majd a piacon, hiszen az új üzemeltető nem változtat az üzlet profilján.
„Nagyon örülünk, hogy Porpáczy Gáborék maradnak, hiszen alapbérlőink közé tartoznak, sokan jönnek a piacra a lángosuk miatt” - tette hozzá Polákovics Marietta.
Porpáczy Gáborral még évekkel ezelőtt hosszabb interjút is készítettünk. A fiatalok is majszolják a legendás piaci lángost 2012. March 06. 08:08
Lángos, a nagy múltú hungarikum!
Akár Gombóc Artúr kedvenc csokijainak, így a lángos ízesítéséből is rengeteg féle van. Ehetünk belőle többek között sajtosat, tejfölöset, fokhagymásat, simát, burgonyásat, kolbászosat, gombásat, húsosat, juhtúrósat, lecsósat, lekvárosat, brindzásat, és még sorolhatnánk. A magyar konyhának és vele együtt a lángos készítésnek nagy a múltja, és számtalan, egymástól olykor jelentősen különböző lángosreceptbe futhatunk bele.
Régi források szerint a mai lángosok őse török eredetű, egész pontosan az oszmánoktól származó pita, ami aztán a magyar nemzeti gasztronómia egyik alapvető részévé vált nem csak lángos, hanem egyes területeken langalló, kemencés lángos, lángoskenyér néven. A lángost a magyar konyhában lágy kelt tésztából sütik lepényszerűvé. A hagyomány szerint a kenyér tésztájából megmaradt darabokat sütés előtt kinyújtották, majd a parázsra dobták, és tejföllel fogyasztották.
A lángos első írásos emléke körülbelül 1700-ból való, de története egészen a XIV. századig nyúlik vissza, amikor a kenyérfogyasztás kezdett általánossá válni. Természetesen ez azokra a régiókra volt elsősorban jellemző, ahol jól keleszthető búzalisztből sütöttek kenyeret. A paraszti háztartásokban kísérleteztek a különféle elkészítési módokkal, a mai lángos ősét például káposzta- és karalábélevélen is sütögették. A zöld levelek így különleges ízt kölcsönöztek a lángosnak.
A kenyérsütés akkoriban persze nem volt mindennapos tevékenység, ezért a maradékból készített lángos általában kitartott egészen a következő sütésig. A XIX. századtól ez a rendszer megváltozott, megjelent a sörélesztő, amely megrövidítette a kelesztés idejét. A XIX. század végétől a zárt helyen, előbb zsírt, később pedig olajat alkalmazó technika lehetővé tette a lángos kereskedelmi célú árusítását is.
Mivel könnyen elkészíthető és ízletes ételről van szó, így hamar népszerűvé vált az emberek körében, állandó része lett a vásárok és a búcsúk forgatagának, valamint a strandbüfék, illetve a piacok választékának is. Az elmúlt évtizedekben nemcsak Magyarországon, hanem Romániában, Szerbiában, Ausztriában és Csehországban is elterjedt.