Júliusban írtuk 
A nyár végére lesz teljesen kész a szombathelyi Sylvester János nyomda helyén épülő iroda- és üzletház July 19. 06:59 , hogy hamarosan elkészül a Sylvester János Nyomda helyén épülő iroda- és üzletház, mely a Silver Center nevet kapta, így eltűnik a korábbi név, Sylvester Jánosé. De ki volt Sylvester János és miért neveztek el egy nyomdát róla Szombathelyen? Annyit már itt elárulhatunk, hogy nem Szombathely szülötte, sőt, még csak nem is volt Vas megyei, igaz, élt és alkotott itt.
Élete
Sylvester János 1504 körül születhetett a Szatmár vármegyei Szinyérváralja nevű községben. Az igazi neve valószínűleg Erdősi vagy Erdődi János lehetett. A szülőhelye közelében fekvő Erdőd a 16. században arról volt híres, hogy ez volt a protestantizmust pártoló Drágffy-család székhelye. 1545 szeptemberében Drágffy Gáspár főispán oltalma alatt tartották meg az első protestáns zsinatot Magyarországon.
Kazinczy Ferenc korában az utókor Erdősi Jánosra magyarosította Sylvester nevét, holott ő mindig ragaszkodott humanista nevéhez. De azt sem lehet kizárni, hogy nem egy ellatinosított névről beszélünk, hiszen székely nyelvterületeken a mai napig gyakori a Szilveszter keresztnév családi névként történő használata.
A feljegyzésekből pontosan tudható, hogy 1526. október 26-án iratkozott be a krakkói egyetemre. Ezután kisebb-nagyobb megszakításokkal 6 évet tölt el a lengyel városban, ahol megismerkedett Vietor Jeromos nyomdásszal, a sziléziai származású krakkói könyvkiadóval és könyvkereskedővel, valamint Erasmus eszméivel is.
1527-ben jelentek meg első munkái nyomtatásban, ugyanis Vietor Jeromos kinyomtatja Hegendorphinus Kristóf lipcsei tanító latin grammatikáját, amelyhez a német és lengyel értelmezések mellé egy magyar is készül. Ez utóbbi megírásához Jeromos Sylvestris János egyetemi tanulót kéri fel. Hegendorphinus Kristóf latin grammatikája után néhány héttel pedig Heyden Sebald nürnbergi tanító beszélgetésgyűjteménye jelenik meg, amelyhez a magyar értelmezést ismét Sylvester Jánosra bízza.
Innen a krakkói évek után 1534-ben a wittenbergi egyetemre iratkozik be. Itt ismerte meg Nádasdy Tamást, aki nem csak dúsgazdag zászlósúr volt, hanem tudományosan képzett ember. Ő lehetett Sylvester János mecénása, így juthatott el a tudásra szomjazó Sylvester Luther Márton és Melanchton Fülöp híres főiskolájára.
A wittenbergi kitérő után 1536-ban visszatért Magyarországra, ahol egyből Nádasdy Tamás szolgálatába szegődik és a Vas vármegyei Sárvár községben és a szomszédos Újszigeten vállalt tanítói állást. De nem csak a tanítás foglalkoztatta, mivel az új iskolával megkezdődött egy könyvnyomtató-műhely berendezése is.
Egyik, Sárvárról küldött levelében Sylvester azt írja a távol lévő főúri pártfogójának, hogy szeretne részt venni a nyomdát berendező és vezető tipográfus kiválasztásánál. Azt nem tudni, hogy ez a vágya teljesülhetett-e, annyi viszont biztos, Nádasdy Tamás egy Strutius nevű bécsi könyvnyomtatót fogadott fel, akiről később kiderült, hogy megbízhatatlan.
1539-ben az újszigeti könynyomtatóműhelyben nagy nehézségek árán elkészül Sylvester János Grammatikája. Strutius nem igazán akarta beszerezni a szükséges berendezéseket, a bécsi bevásárlásai erősen túlárazottak voltak, illetve a Németországból hozott munkásai sem voltak a helyzetük magaslatán, mindez pedig a Grammatikán is meglátszott.
1540-ben Strutiust menesztik, a helyére Abádi Benedek érkezett, aki az első magyar nyomdász volt. Ő veszi át és fejezi be az Újtestamentum nyomtatását, amelynek az utószava elég beszédesre sikerült:
Ha valahol az nyomásban való vítekre találsz, abból én tűled bocsánatot kírek. Mert hogy megértsed, ez könyvet nem én kezdettem el, hanem más, kit az jó úr sok ideig nagy költsíggel itt tartott. És mikoron elkísvén hozzáfogott volna s látták volna, hogy az nehezen írhetné vígít, ugy hívata engemet hozzája, hogy ez mennél hamarabb az keresztyéneknek kezekbe juthatna.
Bár az Újtestamentum 1541-ben megjelent, a közös munka nem ment zökkenőmentesen. Sylvester János és Abádi Benedek is intézkedni akart a nyomdában, a dolog pedig odáig fajult, hogy írásos panaszokat és feljelentéseket küldözgettek egymás ellen Nádasdy Tamásnak.
1544-ben elhagyta Sárvárt és a bécsi egyetemen kezdett el hébert tanítani. Anyanyelvén túl jól tudott latinul, görögül, németül, csehül és héberül. Bécsben 8 évet töltött és ez idő alatt más tárgyakat is tanított.
1552-ben elhagyta Bécset, de életének további részletei ismeretlenek. Egyes feltevések szerint az 1560-as években Csehországban telepedett le, és ő lehetett az a Johannes Sylvanus natione Pannonius, aki cseh nyelven is írt verseket. Egy másik teória szerint a debreceni reformátusok alkalmazták, majd Debrecenből Lőcsére került segédlelkésznek, de ez utóbbit azóta megcáfolták már. Annyi biztos, hogy az 1550-es években Sylvester János eltűnt az emberek szeme elől, az sem kizárt, hogy 1551 körül meghalt.
Munkássága és hatása
Sylvester János hitújítóként a magyar reformáció egyik kiemelkedő alakja volt, akinek egyik úttörő munkája az Újszövetség teljes magyar nyelvű fordítása volt, és ami Sárváron jelent meg. Ez a fordítás azért különleges, mert nem csak az eredeti görög szöveget vette alapul, hanem a latin Vulgatát és Rotterdami Erasmus magyarázatait is.
Sylvester bőbeszédű, folyamatos stílusú, jó magyarságú szövege azonban nem csak a teológiai célokat szolgálta, de a magyar nyelvű művelődésre és az irodalmi magyar nyelv fejlődésére is jelentős hatással volt. Így az Újszövetség szövegei sokkal szélesebb közönséghez juthattak el.
És nem csak bibliafordítóként tudott maradandót alkotni, mivel a magyar verselést is megújította, méghozzá az Újszövetség-fordítása elé írt verses előszavával. A négy evangélium verses tartalmi kivonatai a magyar nyelvű rímtelen időmértékes verselés első sikeres példái közé tartoznak. A disztichonokban írt szövegek nemcsak technikai bravúrjuk miatt figyelemre méltóak, hanem azért is, mert Sylvester fejlett szótagkezelése és verstechnikája messze megelőzte korát. Ezzel új alapokat teremtett a klasszikus görög és latin ritmusok magyar verselésbe való beépítéséhez, amely hosszú időre hatással volt a magyar költészet fejlődésére.
Munkásságának különlegessége, hogy az irodalom és a vallás határvidékén mozgott. Amíg a fordításaiban a Szentírás szövegeihez ragaszkodott, addig a virágénekek költőiségét is megemlítette, ez pedig a korának valláserkölcsi környezetében kuriózumnak számított.
Ugyan vallási szempontból nem védelmezte ezek tartalmát, irodalmi értéküket elismerte, ezzel jelezve, hogy a népi költészet is megérdemli az irodalmi figyelmet. Ez az irodalmi nyitottság vezetett oda, hogy Sylvester Jánost ma nem csak műfordítóként, hanem a magyar irodalom egyik pionírjaként is számon tartsuk.
Emellett pedig a nyomdászatra is nagy hatást gyakorolt, a már említett 1541-es Újszövetség-kiadása a sárvári nyomda és ezzel együtt Magyarország legfontosabb kiadványa volt. Így pedig nem csak a reformáció terjedéséhez, hanem az akkoriban még gyerekcipőben járó magyar könyvnyomtatás fejlődéséhez is hozzájárult. Elmondható tehát, hogy Sylvester János a magyar kultúra számos területére gyakorolt hatást.
Források: Arcanum, Sylvester János Református Gimnázium és Oktatási Központ, illetve külön köszönet Feiszt Györgynek, szombathelyi történésznek és levéltárosnak.
