Kínában nyilvános helyen, bárki által elérhető polcra pakolják a futárok a csomagokat, köztük az értékesebbeket is. Bárki elvihetné, de nem teszi - mesélte Fekete Gusztáv, Kínában is oktató mérnök szerda este a Savaria moziban, a Tökéletes bizalom című film vetítése után.
A csomagot csak az viszi el, akinek érkezett, és ennek oka, hogy kamerák figyelnek mindent, és ha illetéktelen nyúlna a csomagokhoz, akkor azt gyorsan megtalálnák, mert a kameráknak arcfelismerő funkciójuk is van.
500 millió kamera az 1,4 milliárd kínai országában
Az ajánló szerint a film a kínai megfigyelőállamot mutatja be. Az elején van egy jelenet, amikor az úgynevezett "közösségi megbízottak" azonosító mellényben járják a lakótelepet, ahol kell, felszedik a szemetet, amiről persze jelentést írnak. De ami megdöbbentőnek tűnik, egy parkoló autónak lehúzva maradt az ablaka, a megbízott a telefonján pillanatok alatt kideríti, kié a kocsi, a tulajt fel is hívja, és figyelmezteti a lehúzott ablakra. Egy másik autó tulajdonosát pedig a tilosban parkolásra.
A film szerint Kínában mintegy 500 millió kamera működik, ami több, mint a világ összes térfigyelő kamerájának fele. De azért megjegyzik azt is, hogy Kínában azért lakosságarányosan kevesebb a kamera, mint az Egyesült Államokban.
Láthatunk olyan központokat, ahol az arckifejezések alapján osztályozzák az embereket. Ha a munkába menet valakit túl stresszesnek tart a rendszer, akkor erre figyelmeztetik a főnökét. Egy másik jelenetben a férje bírósági tárgyalásra autózó nő kocsiját állítják félre egy autópálya-lehajtónál, és nem engedik tovább, amíg a férje tárgyalásának vége nem lesz.
Tízszer könnyebb negatív kreditet szerezni, mint pozitívat
Egy másik történetben egy, a letartóztatottak jogaiért kiálló ügyvéd lakásának ajtaja előtt táboroznak le a "közösségi megbízottak", és nem engedik kilépni a lakásból, ugyanis Európai Unió tagállamainak nagykövetségei hívták meg az emberi jogok napján egy összejövetelre. Még a kisfiát sem vihette el iskolába, igaz, az egyik megbízott felajánlotta, hogy elviszi, de ezt a férfi nem fogadta el.
A filmnek nincs igazi főszereplője, a legtöbbet egy börtönben lévő emberi jogi ügyvéd felesége szerepel, aki évek óta nem tudja, mi van a férjével, őt akadályozzák meg abban is, hogy elmenjen a tárgyalására. Egy újságírót azért fenyegetnek és figyelnek meg napi 24 órában, mert cikket írt a bebörtönzöttekről, az említett nő szüleit pedig azért, mert részt vettek egy tüntetésen, pedig az idős férfi a kínai kommunista párt hithű tagja.
Bemutatják azt a kreditrendszert is, amit Nyugatról rengeteg kritika ért. Az állandó megfigyelés során a magatartás és a közösségi szerepvállalás alapján lehet szerezni jó és rossz pontokat, amelyek eredményeként aztán kategóriákba sorolják az embert. Jellemző, hogy mintegy 110 módon lehet pozitív és több mint ezer módon negatív pontokat szerezni.
Többféle állampolgár létezik
Aki a rosszabb kategóriákba esik, nem kaphat vízumot, nem utazhat, háttérbe kerül az állami ügyek intézésénél, és akár saját megfigyelő kamerát is kap. Aki a jobb kategóriákba jut, az kedvezményeket, kisebb ajándékokat kap, gyorsabban intézik az ügyeit, utazhat, jobb környékre költözhet.
A rendszer ellen sokan tiltakoznak, nem is működik még az egész országban, csak néhány kijelölt városban, de sokkal többen vannak, akik elfogadják. Mint ahogyan az állandó megfigyeléseket is. A film adatai szerint a kínaiak 80 százaléka örül a megfigyeléseknek, mert nincsenek bűncselekmények, az emberek biztonságban érzik magukat, és tetszik nekik, hogy gondoskodnak róluk.
A filmet követő beszélgetésben Katona Attila történész arra hívta fel a figyelmet, hogy a film szereplői az elamerikanizálódott felső-középosztályhoz tartoznak. Magas az életszínvonaluk, magasabb, mint a magyarországi átlagé, szép lakásokban élnek, jó állapotú autókkal járnak, tele vannak okoskütyükkel, láthatóan van pénzük. Ők viszont a többi kínaihoz képest nincsenek olyan sokan, a történész szerint az a film hibája, hogy amerikai, nyugati szemüvegen át figyelik Kínát, és a közel három évig tartó forgatás alatt a szereplők is ellenzéki magatartást vettek fel.
A jólét és a biztonság miatt elfogadják a rendszert
A kínaiak többsége elfogadja a rendszert, az állami szolgáltatásokat. Hiszen alapszabály, hogyha valaki viszonylagos jólétben és biztonságban élhet, akkor kevésbé lázad a fennálló rendszer ellen. A történész azt is kiemelte, hogy a kapitalista rendszerekben a fogyasztáson van a lényeg. Hogy az emberek vásároljanak, fogyasszanak, és ezzel piacot teremtsenek a gazdaságnak.
A kínaiak viszont takarékosak, ráadásul nem individualisták, hanem sokkal inkább közösségközpontúak. A közösségi szempontokat fontosnak tartják, és részt is vesznek a közösségi életben, akár az ingyen végzett közösségi munkában, akár közösségi megbízottként.
Katona Attila megjegyezte, a film egyik szép jelenete, amikor az idősek a közösségi konyhákon ingyen ebédelnek. Az országban nem mindenütt van nyugdíj, inkább csak a fejlett, tengerparti területeken. Az ilyen népkonyhákat a kommunista párt vezette be, több más szociális intézkedéssel, és ezért fogadják el a kommunista párt hatalmát.
Kínában elképzelhetetlen, hogy csúsznak az építkezések
Fekete Gusztáv hozzátette, a korábbi kommunista vezéreket, mint Mao-ce Tung, Teng Hsziao Ping hősöknek tartják, főleg azért, mert sikerült megteremteniük a közös Kínát, a korábban több részre tagozódó hatalmas országot. Majd a '70-es, '80-as évek szegénységéből sikerült a világ vezető gazdasági hatalmát felépíteni, ami azt jelenti, hogy negyven év alatt megnégyszerezték a kínai gazdaság teljesítményét.
A kínaiak nagyon sokat dolgoznak, évente 10-14 nap szabadságot vesznek ki csupán. Ha megkérdezi a kínai diákjait, mit csinálnak szabadidejükben, azt mondják, egész nap az egyetemen vannak, kutatnak, dolgoznak, esetleg este elmennek együtt vacsorázni. De a ritka és kevés szabadidejüket is közösségi programokkal töltik.
Fekete Gusztáv elmesélte, hogy egyik tavasszal látta, hogy egy korábban rétnek használt területen megjelentek a földmérők. Amikor ősszel visszament oda, kétszer négysávos autópályát látott, először azt hitte, hogy rossz helyen van, de kiderült, hogy nem, az autópálya egy nyár alatt megépült. Mint mondta, a kínai beruházásoknál nincs olyan, hogy csúszás, Az elképzelhető, hogy a határidőnél előbb végeznek, de a csúszás elképzelhetetlen.
Abban mindkét szakember egyetértett, hogy a kínai gondolkodás idegen a számunkra, ezért nem is értjük meg a kínaiakat. De az biztos, hogy a világ leggyorsabban fejlődő országáról van szó, aminek fejlődését, gazdaságának növekedését gyakorlatilag mérni sem lehet. Katona Attila a végén feltett egy költői kérdést, elképzelhető-e, hogy egy ekkora, ilyen ütemben változó társadalmat más módszerekkel irányítani lehessen?
A rendezvény a BIDF (Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál) szervezésében valósult meg. A film itt megtekinthető.
