Nemrég írtunk arról, hogy a CitizenGO petíciót indított a szombathelyi Hunyadi János utcába tervezett 
Mecsetet alakítanak ki Szombathelyen a Hunyadi János úton January 07. 17:50 muszlim imaház ellen. A kezdeményezés rövid idő alatt több ezer aláírást gyűjtött össze Közel hétezren írták alá a szombathelyi mecset elleni petíciót – miközben a történelem nem ilyen egyszerű February 08. 16:28 , miközben a projekt körül országos vita alakult ki. Mivel érdekelt minket a szervezet álláspontja, ezért kérdéseket küldtünk Teleki Bélának, a CitizenGO Magyarország kampányigazgatójának. Az interjúban több általánosító vagy vitatható állítás is szerepelt, ezért az egyes kijelentéseket szerkesztőségünk háttérmagyarázatokkal és tényellenőrzéssel egészítette ki.
Hogyan jött létre a CitizenGO Magyarország, és mi volt a szervezet alapvető célja?
A CitizenGO egy nemzetközi civil kampányszervezet, amelynek magyarországi csapata 2017-ben azért szerveződött önkéntesekből, hogy a magyar polgárok számára is elérhető legyen egy gyors, jogszerű és átlátható közéleti eszköz: petíciók és kampányok indítása, valamint a döntéshozók felé történő, békés nyomásgyakorlás.
A CitizenGO Magyarország ma a legnagyobb hazai civil kampányszervezet, amely pártfüggetlenül működik. Egy kattintással bárki közösségünk tagjává, feliratkozónkká válhat. Tagjainkról nem tárolunk érzékeny adatokat, az aláírások kezelése jogszerű keretek között történik. Ez azért fontos, mert az aláírásszámok valósak, és így kerülnek átadásra a döntéshozók felé – jelen esetben így történt a szombathelyi önkormányzat felé.
De mi is az a CitizenGO?
A CitizenGO egy Spanyolországban bejegyzett nemzetközi petíciós platform és kampányszervezet. A szervezet elsősorban konzervatív társadalmi ügyekkel foglalkozik – például abortuszellenes, LMBTQ-ellenes vagy genderkritikus kampányokkal.
Több nemzetközi és hazai kutatás – köztük a Political Capital elemzése – foglalkozott a szervezet nemzetközi kapcsolatrendszerével. Ezek szerint a CitizenGO vezetésében és partnerszervezetei között megjelentek olyan szereplők is, akik kapcsolatban álltak orosz ultrakonzervatív politikai hálózatokkal. A kutatások szerint a platform bizonyos kampányai olyan narratívákat is erősítettek, amelyek gyakran jelennek meg Kreml-barát médiában is.
Milyen forrásból működik a CitizenGO Magyarország, és hogyan biztosítják működésének fenntarthatóságát?
A CitizenGO nonprofit szervezet, működésünket túlnyomórészt kis összegű magánadományok teszik lehetővé. Ez a finanszírozási forma biztosítja a függetlenségünket. A beérkező támogatásokat kampányokra, kommunikációra, szervezésre és az érdekképviseleti munkához szükséges költségekre fordítjuk, amely a nyilvános elszámolásaink alapján nyomon követhető.
Viták a szervezet finanszírozása körül
A CitizenGO finanszírozása több oknyomozásban is felmerült kérdésként. Szintén a Political Capital szerint a szervezet körül olyan nemzetközi hálózat működik, amelyben amerikai és európai ultrakonzervatív csoportok mellett orosz üzleti és politikai szereplők is megjelentek.
A szervezet egykori vezetői és partnerei között szerepelt például Alekszej Komov, aki üzleti kapcsolatban állt az orosz oligarchával, Konstantin Malofejevvel. Malofejev az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciós listáján is szerepelt az ukrajnai oroszbarát szeparatisták támogatása miatt.
Milyen típusú társadalmi ügyeket karol fel a CitizenGO Magyarország, és milyen elvek mentén választják ki a kampányaikat?
A CitizenGO Magyarország olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek sok embert érintenek és értékalapú kérdéseket vetnek fel: életvédelem, család- és gyermekvédelem, szólásszabadság, lelkiismereti szabadság, demokratikus részvétel, közösségi bizalom és közéleti átláthatóság. Több tízezer tagunktól folyamatosan érkeznek megkeresések. A platformunkon magánszemélyek és partnerek is indíthatnak petíciót egy egyszerű regisztrációt követően, ezt követően szakmai szempontok szerint segítünk a követelés pontosításában és a döntéshozó azonosításában.
Van-e bármilyen közvetlen vagy közvetett kötődése a CitizenGO Magyarországnak, illetve Önnek személy szerint Szombathelyhez vagy Vas megyéhez?
A szombathelyi petíciót helyi tagjaink kezdeményezték, és több száz tagunk van a régióból. Személy szerint ez a kampány nem „magánügyem”, de Szombathelyhez van szoros kötődésem: korábban kollégistaként éltem a városban, ismerem és tisztelem a helyi közösséget, ezért különösen fontosnak tartom, hogy a város békéje és büszkesége megmaradjon.
Tudatában van-e annak, hogy nem teljes mecset épül, hanem egy meglévő üzlethelyiség kap belső funkciót imaházként és közösségi térként, miközben a külseje változatlan marad?
A közéleti vita lényege nem az építészeti megoldás. Homokba kellene dugnunk a fejünket, hogy ne lássuk: az iszlamizáció egyik jelentős lépése a Mohamed-hívők imaházlétesítése. E köré épül a muszlim oktatás, közösségi élet, zárt kaszt alakul ki, akik lassan belakják és meghatározzák a kisváros képét. Legalábbis ezt a mintázatot látjuk mindenfelé Európában. Minden jóérzésű magyar ember felháborodik azon, ha egy Hunyadi Jánosról nevezett utcában Magyarország első állandó jellegű mecsete kezd el működni.
A petícióban azért más volt
A petíció borítóképén egy nagy kupolás mecset látható két minarettel, ahogy Szombathely fölé magasodik, teljesen átrajzolva a város látképét.
A petíció szövege is több helyen „mecsetépítésről” és „mecsetnyitásról” beszél, és a beruházást olyan jelképes léptékű változásként írja le, amely „a közös térben mindig jelképpé válik”.
Szombathelyen azonban nem új vallási épület épülne, csupán egy üzlethelyiség beltere változna meg. Külső átalakításról pedig szó sem volt. A petíció vizuális és szöveges megfogalmazása azonban nagyobb léptékű beruházást sugallhat, mint amiről valójában szó van.
Tekintettel arra, hogy nem lesz minaret, müezzin stb., fenntartják-e a CitizenGO álláspontját?
A CitizenGO álláspontjának középpontjában nem az áll, hogy milyen építészeti elemek jelennek meg, hanem az, hogy a folyamat átlátható-e, és biztosított-e a helyi közösség bevonása. Talán nem felejtettük még el, hogy az iszlám a terror, a nők elnyomásának, a diktatúrának a vallása, nem ismeri az emberi méltóság fogalmát és semmit, ami a kereszténység vívmánya Európában és Magyarországon: alapelveiben idegen nemzetünktől, sőt ellenséges. A CitizenGO ezért fenntartja álláspontját, hogy társadalmi egyeztetés nélkül ez a projekt nem valósulhat meg békésen.
Az iszlámról tett általános kijelentések
Az iszlám a világ egyik legnagyobb vallása, több mint egymilliárd hívővel. A valláson belül számos irányzat és kulturális gyakorlat létezik, amelyek jelentősen különböznek egymástól.
A vallás egészének azonosítása a terrorizmussal vagy diktatúrával a vallásszociológusok és biztonságpolitikai szakértők szerint erősen leegyszerűsítő megközelítés. A terrorista szervezetek – például az Iszlám Állam – az iszlám szélsőséges értelmezését képviselik, amelyet a muszlim közösségek nagy része is elutasít.
Milyen társadalmi hatásai lehetnek a petíciónak, és milyen kommunikációs célokat szolgál?
A petíció békés, törvényes demokratikus eszköz. Többezer aláírás azt jelzi, hogy sok polgár szeretne beleszólást a közügyekbe – nemcsak négyévente, választások idején, hanem a közösségi életet érintő konkrét területeken. A kommunikációs cél nem a nyilvános diskurzus megteremtése: a kérdések ne pletykákból és sejtésekből, hanem dokumentált, nyilvános válaszokból legyenek rendezhetők. Jelen esetben a 13 ezer aláíró olyan tudatos polgárok, akik mertek az első hívásra reagálni, akiknek féltenivaló értékrendjük van, és akik vállalják a nevüket ennek védelmében.
Kettős mérce a közösségi beleszólásban
A szombathelyi "mecset" ügyében a CitizenGO és a petíció támogatói a helyiek beleszólását hangsúlyozzák, ugyanakkor érdekes logikai ellentmondás figyelhető meg: a muszlim közösség véleményét mintha nem akarnák figyelembe venni, holott a döntés közvetlenül érinti őket.
Ez a kettős mérce történelmi példákkal is árnyalható. Durics Hilmi Magyarországon muszlim vallási vezetővé válhatott, ami azt mutatja, hogy a magyar állampolgárság és a muszlim vallás nem zárja ki egymást, és a helyi muszlim közösség hosszú távon is a társadalom része lehetett.
Az eset rávilágít arra is, hogy a közéleti diskurzusban nemcsak a vallási hovatartozás, hanem a történelmi és társadalmi kontextus is számít, és a beleszólás joga minden érintett közösség számára elvileg egyformán fennállna.
Hogyan reagál arra a kritikára, hogy a kampány feszültséget kelthet, miközben a projekt nem érinti a környék biztonságát vagy az épület külsejét?
Komolyan vesszük ezt a kockázatot, ezért következetesen hangsúlyozzuk: nem személyek ellen keltünk hangulatot. Most sem mi keltettük a feszültséget és az országos botrányt, hanem az az iszlám közösség, akik világgá kürtölték a mecset megnyitását. A környék lakóinak biztonsága és a város élete örökre megváltozik, ha ez a radikális, és hagyományainkat mélyen sértő kezdeményezés nincsen társadalmilag leegyeztetve és végigkísérve.
Van-e további információ vagy szempont, amit fontosnak tart megosztani?
Nincsen.
Mit tehet Szombathely?
A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet, de a tényleges építési engedély kiadása a Vas Megyei Kormányhivatal építésügyi osztályának hatásköre, a főispán, Vámos Zoltán vezetésével. Így a CitizenGO petíciója valójában rossz címzettet talált el, mivel a helyi döntéshozók nem rendelkeznek jogi eszközzel az üzlethelyiség átalakításának megakadályozására.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
