A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH) a magyarok többsége legalább nagy vonalakban ismeri, a hivatal élére jelölt Unger Anna Róza személye viszont szinte ismeretlen a közvélemény előtt: a lakosság 57%-a nem érzi eléggé tájékozottnak magát ahhoz, hogy megítélje a jelölést. Abban ugyanakkor egyértelmű a közvélemény, hogy milyen szakértelmet vár a hivatal vezetőjétől – elsősorban jogi és korrupcióellenes tapasztalatot – derül ki az Europion friss kutatásából.
A hivatal alapszintű ismertsége magas: a lakosság 70%-a legalább nagy vonalakban tudja, mivel foglalkozik az NVVH (12% pontosan ismeri a feladat- és jogköreit, további 58% nagyjából a saját elmondása szerint). A népesség negyede (25%) ugyanakkor csak a hivatal nevét hallotta, 5% pedig még azt sem.
Az ismertség mértéke a pártpreferencia mentén erősen tagolt: a Tisza-szavazók 84%-a tudja legalább nagyjából, mivel foglalkozik a hivatal, míg a Fidesz-szavazók körében ez 63%, a Mi Hazánk-szavazó körében 61%, a pártnélküliek (pontosabban az áprilisban nem szavazók) körében pedig 55%.
Unger Anna jelölése - Kevesen tudják megítélni
A hivatal élére jelölt Unger Anna Róza a közvélemény túlnyomó része számára ismeretlen. Mindössze 9% ismerte korábban is a nevét; 57% először a mostani jelölés kapcsán hallott róla, 34% pedig egyáltalán nem hallott róla – még a jelölés kapcsán sem.
Ennek megfelelően a lakosság 57%-a nem érzi eléggé tájékozottnak magát a jelölés megítéléséhez. Akik állást foglalnak, inkább kritikusak: a teljes népességben 16% tartja jó választásnak (ebből 3% nagyon jónak), 28% rossznak – a véleményt alkotók körében ez nagyjából egyharmad–kétharmad arányú elutasítás. A megítélés pártszimpátia-függő: a Tisza-szavazók 21%-a, a Fidesz-szavazók 10%-a tartja jó választásnak. Ezzel együtt elmondható, hogy a jelölés elutasítása átível a pártokon, ugyanis még a Tisza-szavazók körében is többen vannak az elutasítók (27%), mint a támogatók (21%).
Jogi és korrupcióellenes tapasztalatot várnak a vezetőtől
Abban széles az egyetértés, milyen szakmai háttér a legfontosabb a hivatal vezetőjénél. A válaszadók többválasztós kérdéssel (legfeljebb két megjelöléssel) választhattak 6 opció közül. Ezek közül egyértelműen a jogi végzettséget és jogalkalmazási tapasztalatot (58%), valamint a korrupcióellenes gyakorlatot (48%) helyezik előre.
Jóval hátrébb végzett “az állami korrupción alapuló politikai rendszerek ismerete” (27%), a “nyomozati vagy kriminológiai tapasztalat” (19%), a szervezetépítési képesség (14%) és az “autoriter rendszerek lebontásának ismerete” (9%). A közvélemény tehát elsősorban „jogász–ügyész” profilú vezetőt képzel a hivatal élére, nem elméleti ismeretekkel rendelkező vagy akár szervezetvezetői tapasztalatokat szerzett szakembert.
Megosztott várakozások az első ciklus eredményeiről
Arra az állításra, hogy „nem reális látványos eredményt várni a hivatal első hat évében” – mint ahogy erre az újonnan megválasztott vezető azóta elhíresült mondata is utal - a lakosság megosztottan reagál: 45% egyetért (türelmet ad a hivatalnak), 55% viszont nem – hamarabb várna kézzelfogható eredményeket. Ennek a kérdésnek a megítélésében nincs igazán törésvonal a politikai táborok között, mind a Tisza, mind a Fidesz, de még a Mi Hazánk szavazói is megosztottak a kérdésben.
“Bottomline”: a hivatal ismert, de a jelöltje nem – a közvélemény többsége egyelőre nem tudja megítélni Unger Anna Róza jelölését, de egy fajta kétkedő hozzáállás érezhető az első állampolgári reakciókból. A magyarok elsősorban jogi-korrupcióellenes szakértelmet várnának a hivatal vezetőjétől, a várható eredmények időbeli lefutása kapcsán pedig megosztottak.
Módszertan:
Az Europion 1 700 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026 augusztus 28-án. Az online panelek nyers adataiban jelentkező torzulásokat (egyes demográfiai csoportok, illetve a digitálisan kevéssé affinis állampolgárok alulreprezentációját) a nemzetközi gyakorlatban elterjedt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigálták. Az adatkorrekcióban az áprilisi választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezéseket és a válaszadók digitális tevékenységeit is figyelembe vették a sztenderd demográfiai változókon túl. A becslések hibahatárát bootstrap-módszerrel tesztelték; ez alapján az egyes becsült arányok maximális eltérése a valós teljes népességbeli értéküktől legfeljebb 3,6%.