Eredetileg a díszterembe hirdették meg, végül a jóval kisebb Címer teremben tartották meg az újabb azbesztügyi lakossági fórumot Szombathelyen, a Megyeházán. Az egészségügyi kockázatokról Dr. Király Ildikó, megyei tisztifőorvos, Dr. Horváth Krisztina, járási tisztifőorvos, Dr. Pölöskey Péter, gyermekorvos, Dr. Tompity Tünde, háziorvos, Dr. Szima Barna, tüdőgyógyász főorvos személyes részvételével. Hozzájuk csatlakozott online formában Dr. Pándics Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) laboratóriumi módszertani igazgatója.
A kezdés a kisebb-nagyobb technikai gondok miatt döcögősre sikerült, de a résztvevők így is igyekeztek a lehető legteljesebb tájékoztatást adni az idő közben felmerült kérdések.
A fórumon elhangzott: az azbeszt belélegzett rostjai hosszú lappangási idő után, akár 30–40 év elteltével okozhatnak megbetegedéseket. Dr. Szima Barna kiemelte, hogy az egyik legsúlyosabb következmény a mellhártya rosszindulatú daganata (mezotelióma), de más daganatos betegségek kockázata is nőhet. Jelenleg ugyanakkor nincs olyan szűrővizsgálat, amely általánosan alkalmas lenne a korai kimutatásra; nagyobb kitettség esetén egyéni mérlegelés alapján CT-vizsgálat jöhet szóba.
Az adatok szerint az oladi platón mért terhelés kiugrónak számít, ennek ellenére a szakemberek egyelőre nem tapasztaltak a tüdő- és a daganatos megbetegedések számában emelkedést. Dr. Tompity Tünde is megerősítette: jelenleg nincs észlelhető kiugrás az esetszámokban, ugyanakkor hosszabb távon – akár 10 év múlva – már megjelenhetnek a hatások.
Dr. Pándics Tamás arról beszélt, hogy a kockázat mértékét alapvetően a kiporzás intenzitása és a kitettség időtartama határozza meg. A szennyezés elsősorban lokális jellegű, jellemzően néhány száz méteren belül marad. A számítások szerint a teljes élettartamra vetítve 0–5 többlet daganatos megbetegedéssel lehet számolni, ugyanakkor a szükséges intézkedéseket sürgősen meg kell tenni.
A leghatékonyabb védekezési mód a por megkötése: a folyamatos nedvesítés, a szilárd felületek locsolása, valamint az autóforgalom csökkentése. Javasolt az udvarok, előkertek szilárd burkolatainak a nedvesítése is, a kinti munkák korlátozása, valamint az, hogy a cipőt a lakáson kívül hagyják, és a ruházatot cseréljék. A szakemberek hangsúlyozták: a szennyezett terület lefedésével a kiporzás megszüntethető.
Dr. Pölöskey Péter a gyermekek fokozott érzékenységére hívta fel a figyelmet. Náluk a testsúlyhoz viszonyított nagyobb légzőfelület és az alacsonyabb testmagasság miatt több szennyeződés juthat a szervezetbe. Ugyanakkor hangsúlyozta: rövid távon és középtávon sem várhatók tünetek, és nincs szükség azonnali képalkotó vizsgálatokra. Inkább hosszú távú, akár évtizedes követés lehet indokolt. Hozzátette: nincs olyan gyógyszer – inhalátort és nyákoldót sem érdemes használni –, amely eltávolítaná az azbesztrostokat a tüdőből, viszont ha a szülők elhagyják a dohányzást, az jelentősen javíthatja a gyerekek helyzetét is.
A fórumon szó esett arról is, hogy nem az utak burkolására használt azbeszt a legnagyobb probléma, hiszen a régi palatetők tisztítása is kifejezetten veszélyes, mivel ezekből is jelentős mennyiségű azbesztrost szabadulhat fel. Emellett más környezeti kockázatok – például nehézfémek vagy a zárt terekben felhalmozódó radon – bizonyos esetekben nagyobb egészségügyi veszélyt is jelenthetnek.
A beltéri védekezés kapcsán elhangzott: a nedves takarítás javasolt, ugyanakkor a hagyományos légtisztítók nem jelentenek hatékony megoldást az azbeszttel szemben, sőt a port akár fel is kavarhatják. A split klímaberendezések használata nem kizárt, de a levegőcserés rendszerek megfelelő szűrése kulcsfontosságú.
A fórum végén a résztvevők kérdezhettek is. Egy édesanya a gyermekeket érintő kockázatokról érdeklődött, míg egy idősebb férfi több, részben nem egészségügyi jellegű kérdést is felvetett, amelyekre a szakemberek igyekeztek választ adni.
A hatóságok jelezték: a lefedési munkálatokat követően további mérések várhatók, hogy pontosabb képet kapjanak a szennyezettség alakulásáról. Eközben pedig Nemény András egy Facebook-videóban tájékoztatta a szombathelyieket az ügy jelenlegi állásáról. Ezek szerint a korábban kigondolt terramixes megoldás a szakemberek szerint nem köti meg eléggé az azbesztrostokat, így más útburkolási módszert kell keresni.
A kormány még mindig nem hirdette ki az egészségügyi veszélyhelyzetet, pedig ezt nem csak a város, de a kormányhivatal is kérte az országos tisztifőorvostól és a belügyminisztériumtól egyaránt. A Navracsics Tibor által ígért vis maior keret összegét sem szabadították még fel.
