Az állam nem tud vagy nem akar többet költeni az egészségügyre, a családok pedig kifogytak lehetőségeikből - mondta Kóka János vállalkozó, a magánegészségügy negyedik legnagyobb bevételű szolgáltatójának alapítója egy szakmai rendezvényen, amiről a Kiskegyed tudósított. Kóka eredetileg orvos végzettségű, 2010 előtt volt az SZDSZ elnöke, és gazdasági miniszterként is dolgozott.
Kóka szerint az egészségügyi kasszából a GDP 3–5 százalékának megfelelő összeg hiányzik, ezért nem jelentene megoldást, ha az állam a forráshiányos büdzséből venne magánellátóktól gyógyító szolgáltatásokat. De az állam többletpénzt nyerhetne olyan kiegészítő magánbiztosítással, amit a munkáltatók adómentesen fizethetnének dolgozóiknak.
Akik aztán a magánegészségügyben kezeltethetnék magukat a biztosításuk alapján, így kisebb teher hárulna az állami rendszerre. Mint mondta, a kiegészítő biztosítással 300 milliárd forintnyi friss forrás érkezhetne az egészségügybe.
Nem lehet megúszni az átalakítást
Kijelentette, az ellátórendszer átalakítását nem lehet megúszni. Most több mint 100 kórház van Magyarországon, ennek a felét be kell zárni, és a politikának végre be kell vállalnia ezt balhét - fogalmazott.
Hozzátette, el kellene magyarázni, hogy az emberek ne ott várják el, hogy megmentsék az életüket egy infarktus után, ahol évente csak negyven ilyen beteget látnak az orvosok, hanem ott, ahol legalább tizenötezret, mert csak így lesz esélyük a túlélésre.
Kóka szerint egy jó prevenciós program legalább 1,5 százalékos GDP-bővülést jelentene a gazdaságnak és 1000 milliárdos költségcsökkenést az egészségügynek. Nem azonnal, talán csak évtizedek múlva, de amíg rossz minőségű ételeket eszünk, iszunk, stresszelünk, rosszul alszunk, addig betegebbek is leszünk, aminek a társadalmi költségeit a rossz ellátórendszernek kell állnia.
