Május 18-án egy ingyenes előhangverseny hozza az érdeklődés előterébe: a Bartók Teremben Vajda Gergely karmester fog érdekes-színes és könnyed betekintést adni a másnapi hangverseny repertoárjába! Családok a gyermeket, zenebarátok a nyitott szellemiséget ne hagyják otthon!
Május 19-én pedig egy fantasztikus repertoárú hangversennyel teszi fel a Savaria Szimfonikus Zenekar a koronát az előző napi felvezetésre.
Hangos látás, színes hallás Vajda Gergellyel
Május 18., csütörtök, 18:00 - Bartók Terem
A Bartók Teremben a Hangos látás, színes hallás sorozatban a Savaria Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, Vajda Gergely fog érdekes-színes és könnyed betekintést adni a másnapi hangverseny repertoárjába!
A belépés ingyenes!
A Savaria Szimfonikus Zenekar hangversenye (Petró János bérlet 8. előadás)
Május 19., péntek, 19:00 - Bartók Terem
A Petró János bérlet 8. hangversenyére kerül sor május 19-én, pénteken a Bartók Teremben. Szólista: Schöck Atala (ének), vezényel Vajda Gergely.
Műsor:
Az elhangzó művekről:
Hector Berlioz (1803-1869) francia romantikus zeneszerző, karmester, író, zenekritikus a nyitányt a soha el nem készült La tour de Nice (A nizzai torony) című operájához írta. Később Le corsaire (A kalóz) címen adta ki művét, mely fergeteges lendületével, a visszafogottabb középrésszel, és a harsányan ujjongó, győzelemtől mámoros befejezésével igazi koncertnyitó alkotás. Berlioz a hat dalt 1838 és 1841 között komponálta, a verseket Théophile Gautier írta. 1. Villanella; 2. A rózsa lelke; 3. A lagúnákon; 4. Távollét; 5. A temetőben - Holdfény; 6. Az ismeretlen sziget. Az eredetileg zongorakíséretes dalokat 1843 és 1856 között hangszerelte át zenekarra.
Claude Debussy (1862-1918) francia impresszionista zeneszerző egyik leghíresebb zongoraszvitjéhez 1890-ben, 28 éves korában kezdett hozzá, ám csak 1905-re fejezte be és adta ki. Négy tételből áll - Prelude, Menuet, Clair de lune, Passepied -, a legismertebb a Clair de lune, mely önálló koncertdarabként is megállja a helyét. Több zeneszerző is készített feldolgozást a műből, ebből a legautentikusabb hangzik el, mely a Debussy-kortárs Andre Caplet-től származik.
Igor Sztravinszkij (1882-1971) első táncjátékát Gyagilev balettegyüttese számára írta. Az 1910-es párizsi bemutató a fiatal zeneszerzőt nyomban világhírű tette. Egy évvel később Sztravinszkij a balett zenéjéből zenekari szvitet komponált, majd ezt két ízben átdolgozta. Egyéni stílusát jelentősen meghatározta mesterének, Rimszkij-Korszakovnak briliáns hangszerelési technikája, és a francia impresszionisták festői és merész hangzásainak hatása. Sztravinszkíj zenéjének emellett mindenkori sajátossága a rendkívül sokszínű ritmikai eszköztár, és az orosz népzenei elemek megjelenítése.
