Talán már közhelynek számít, hogy egyre több az autó, a növekvő forgalmat pedig kevés város tudja levezényelni. Az állandó parkolási problémák mellett az is látszik, hogy a kereszteződések szintén gyakran túlterheltek. De mi a megoldás? Jelzőlámpa, közlekedési korlátozások, egyirányúsítás?
Az egyik lehetséges megoldás a lámpás kereszteződések helyett épített körforgalmak, ezeknek ugyanis számos előnye van a városi környezetben:
Szombathelyen számos helyen épült az elmúlt időszakban körforgalom, gondoljunk csak a Nárai utca végére, vagy a Kálvária elején lévőre. De nem is olyan rég a Thököly Imre utcán sem volt még a Rákóczi Ferenc, illetve a Mátyás király utcai kereszteződésben. Gyerekkori emlékeimben a volt határőr laktanya sarkánál, a Metro Áruháznál, és a Zanati út végén sem volt még ilyen. A legújabb pedig a Jáki úti temetőnél készült el.
A körforgalom nem egy túl régi találmány: kifejezetten forgalomszabályozási szempontból az elsőt 1910-ben alakították ki Angliában, de a tengerentúlon csak 1990-ben jelent meg - ott inkább a minden oldalról kirakott STOP-tábla az elterjedt. Magyarországon 1991-ben épült az első, az 53-as és 55-ös számú főutak kereszteződésében.
Talán az újdonsága (ha lehet erről beszélni 30+ év után) is okozza, hogy sokan képtelenek rendeltetésszerűen használni. Egy idősebb sofőrnek például annak idején még nem kellett ismernie a jogosítvány megszerzéséhez a rendszert, de kortól függetlenül van, akinek csak "nem áll rá az agya". Erre jó példa, hogy sokan akkor is állóra fékeznek, ha látható, nem kell senkinek sem megadni az elsőbbséget.
Persze ne menjünk el amellett, hogy a kialakításuk sem mindig autósbarát, laikusként is látszanak a tervezési problémák.
Egyik ilyen példám a Savaria Plaza melletti körforgalom, ami az épület, és a vele szemben lévő Penny Market miatt jókora gyalogosforgalmat bonyolít le a közeli lakótelepről érkezők miatt. Gyakorlatilag csak egy-egy autó tud a körforgalom bejáratáig eljutni, és bár ő már be tud menni a gyűrűbe, a mögötte érkező nem tudja követni, hiszen a gyalogosokat el kell engedni. A gyalogosforgalom miatt a gyakorlati áteresztőképessége így jóval kisebb a körforgalomnak, mint az elméleti. Nehezíti a közlekedést, hogy Szombathely nyugati elkerülője, ami Újperintről indulna, és egészen Séig elérne, a mai napig nem épült meg. Így pedig a Körmend felől érkező, és a belváros vagy az északi városrészek felé tartó forgalom is erre halad át.
A megoldás az lehetne, ha a gyalogátkelőhelyeket egyszerűen hátrébb festenék fel, így két-három autó is várakozhatna rögtön a behajtáshoz.
Újabb példám a rossz tervezésre a Zanati út végén lévő körforgalom. Itt a probléma az, hogy a városi forgalom, ami az áruházakhoz érkezik, elvegyül a 86-os és 87-es főutak érkezőivel. Sajnos itt sem épül meg a beígért elkerülő, ami az utóbbi forgalmát, köztük napi több száz kamiont elvezetne a környékről.
A tárgyalt körforgalomnál azonban nem a gyalogosok jelentik a problémát - hiszen gyalogátkelőhely is csak egy van -, hanem az, hogy túl sűrűn találhatók benne a kijáratok. A körforgalom sugaránál több helyen gyakorlatilag egymás mellett vannak a ki- és bevezető utak. Az eredmény az, hogy bár sokszor ideálisabb lenne a belső sávban körbeautózni, így beengedve a külsőbe a frissen behajtókat, a sofőrök biztonságosabbnak érzik, ha végig a külsőben autózva tesznek meg akár háromnegyed kört.
És a gyakorlat azt igazolja, hogy a 86-oson érkező kamionok olykor tényleg lekoccolnak egy-egy autót, mely a belső sávban haladna el mellettük. De a kétsávos körforgalmat eleve kevesen tudják használni, pedig itt a párhuzamos közlekedés szabályait kellene alkalmazni - attól függetlenül, hogy látszanak-e a szaggatott sávelválasztó vonalak vagy sem. Nem hiába ritka az ilyen megoldás, Magyarországon inkább terelőbuckákkal oldják meg, hogy egy nagyobb körforgalomban is többen közlekedhessenek - ilyen helyen pedig az előjelző táblákra kell nagyon figyelni.
Gyors megoldás itt az lenne, ha az aszfaltréteg teljes kijavítása után megterveznék, hogy terelőbuckákkal lehessen a forgalmat kivezetni a sávokból. Például a 86-oson Győr felől érkező kamionok - amik amúgy eleve a belső sávban érkeznének a felüljárón - a körforgalomba a belső sávból legyenek kénytelenek behajtani, szintén a körforgalom belső sávjába, a buckák pedig kivezetnék őket tovább a 86-os úton. Nyilván ehhez a kijáratokon is kéne módosítani.
A Nyugat.hu szerkesztőségéhez közel szintén gyakoriak a torlódások a 11-es Huszár út elején lévő körforgalom miatt. Itt megint csak a sok kijárat okoz bizonytalanságot, plusz nehezítés a közelben lévő jelzőlámpa, ami szintén megakaszthatja a forgalom lendületét.
A Kőszeg felől érkezőknek pedig nem kell bemutatni a Metro Áruháznál lévő körforgalmat. Ez olyan szempontból talán kivétel, hogy nagy tervezési hiányosságot nem vélek felfedezni, egyszerűen túl nagy forgalom van rázúdítva. Elkerülő út ide is lett ígérve, ami szintén ígéret marad.
Persze nem mindenhol lehet kialakítani körforgalmat, egyszerűen azért, mert több hely kell neki, mint egy lámpás kereszteződéshez. Gondoljunk bele: eleve úgy kell megépíteni, hogy se busz, se nyerges vontató ne akadjon fel sehol.
A rossz példáim ellenére azonban egy jól megtervezett körforgalom sokkal barátibb, mint egy lámpás kereszteződés. Ott van például a sok balesetet látott Paragvári utca és Bartók Béla körút kereszteződése. Ide a helyhiány miatt nem lehet körforgalmat építeni, a sok baleset miatt pedig nemrég állandóra kapcsolták a közlekedési lámpák működését. Így ha van forgalom, ha nincs, akár éjfélkor is ott álldogálok egyedül, a pirosnál.
