Ezt Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta a Népszavának nyilatkozva, hogy a hazai lakossági tarifa szintje politikai alapú, és nagyobb súllyal eshetnek latba például a választások, mint a piaci folyamatok.
Az európai tőzsdei gázár az elmúlt egy év alatt szinte harmadára, megawattóránként 28 dollárról 10 dollár közelébe esett, aminek a vártnál melegebb idő az oka, mivel így sok gáz maradt a tárolókban.
A jövőben ugyanakkor várhatóan emelkedni fog az ár, mivel számos nagy ipari térség, így Kína vagy az EU gázigénye nőni fog. Meglepő módon ugyanakkor a globális felmelegedés növeli is a gázigényeket, mivel az egyre több klímaberendezés egyre nagyobb mennyiségű áramot igényel a gázzal is üzemelő erőművektől.
A 2013-as rezsicsökkentéssel először a gyakorlatban, majd 2016-tól a jogszabályok szintjén is megszűnt a hazai gázárak kapcsolata a nemzetköziekkel. A 2014 április 1-i 6,5 százalékos mérséklés óta a hazai tarifa nem változott, az európai tőzsdei ár jóval hosszabb ideig állt akkori szintjénél olcsóbban, mint drágábban. Ez az állami MFGK-nál okoz többlethasznot, illetve ennek következtében 2018-ra közel százmilliárdos tartalék gyűlt fel a cégnél.
Ez az összeg azóta csökkent, majd ismét emelkedett, de a lap szerint nem zárható ki, hogy ebből a tartalékból az önkormányzati választásokra az Orbán-kabinet újabb, egyszeri, az emberektől eddig elvont összegek töredékére rúgó „árkedvezménnyel” kedveskedik.
