Szombathelyen a központ a korábbi Puskás Tivadar Szakközépiskola, mai nevén Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium lesz. Ez az iskola már most is összevontan működik, hiszen két éve ide csatolták Össszevonják a szombathelyi iskolákat 2011. May 09. 18:49 a gépipari szakközépiskolát és a Savaria szakképzőt. Akkor még a városi önkormányzat döntött így, az iskolák összevonása nem is kavart nagy port, mert ekkor zárták be a Szent Györgyi Középiskolát Egy bezárás krónikája - a Szent-Györgyisek naplója 2011. May 17. 14:00 – s ez kötötte le a helyieket.
Most újabb iskolákat vonnak be a mamutintézménybe, a Hefele Menyhért Szakképzőt, a volt Teleki Blanka Szakképzőt, a Horváth Boldizsár szakközépiskolát és a Kereskedelmi és Vendéglátói szakképzőt (ismertebb nevén Orlay).
Az összevonás a gimnáziumokat nem érinti. A volt Hevesi, jelenleg Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző és a Herman Ottó Szakképző a vidékfejlesztési minisztériumhoz kerül, a Művészeti Szakközépiskola pedig más kategória.
Egy megyében csak egy-két szakképző lehet
A tervek szerint mindez a TISZK (Területi Integrált Szakképző Központ) égisze alatt működik majd, de a vezető a Műszaki Szakképző Iskola (volt Puskás) igazgatója lesz. Felhívtuk Balogh Gabriella igazgatót, aki nem kívánt nyilatkozni, de úgy tudjuk, a megnövekedett feladatokat nem akarja vállalni, és le fog mondani.
Fodor István, az iskolákat működtető KIK szombathelyi tankerületi igazgatója azt mondja, hogy az összevonást jogszabály írja elő. Ám a dolog ennél is bonyolultabb, ugyanis a törvény szerint 2013. május 31. után megyénként csupán egy, maximum két szakközépiskola működhet.
A tervezet szerint a másik szakközépiskola Sárváron lesz, a Barabás Mihály Műszaki Szakközépiskola irányításával, a megye többi városában működő szakközépiskola és szakképző összevonásával.
Fodor szerint mindez nem jelent nagy, érdemi változásokat, csupán a struktúrán módosítanak. Hozzátette, végleges döntés még nincs, még minden kialakítás alatt áll.
Cél a holland modell
Megkerestük Rettegi Attila szombathelyi képviselőt (Fidesz), az Oladi Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola (volt Teleki) igazgatóját. Rettegi igazából nem tudott mit mondani, mivel már állami fenntartásban vannak, az újabb összevonás a KIK égisze alatt zajlik majd, erről még nekik sem mondtak el mindent.
Ám úgy véli, az iskolák továbbra is folyamatosan fogják végezni munkájukat, de eztán tagintézményként. A szakképzés arányainak és irányainak meghatározása hatékonyabb lesz, hiszen eddig leginkább a szülők, tanulók érdeklődése határozta meg a beiskolázást, a munkaerőpiac igénye helyett. Most a nem titkolt cél az ún. holland modell követése. Erre már az előző ciklusokban is voltak tervek – mondja.
Egy igazgató, egy gazdasági vezető?
Rettegi úgy véli, a változások után szigorúbban határozzák meg az indítható képzéseket és keretszámokat. Az integráció egyfelől csorbítja az iskolák önállóságát, viszont teret is nyit az együttműködésre, szükség szerint megkönnyíti az erőforrások átcsoportosítását.
Nem feltétlenül negatív dolog tehát ez az új összevonás, de a legfőbb az, hogy a gyerekek ne érezzenek belőle semmit. Az átszervezést leginkább az iskolavezetők, pedagógusok, dolgozók fogják megérezni - mondja Rettegi.
A hasonló történetek ismeretében valószínűsítjük, hogy az összevont iskolák egy közös felsővezetőt kapnak, és gazdasági hátterük is közös lesz. Ez azért is érdekes, mert a nagyon különböző szakmákat oktató iskolák nagyon eltérő gazdasági hátteret követelnek meg.
Nyertesek és vesztesek
2010 volt az utolsó olyan év, amikor egész évben önállóan működtek a város középiskolái, és még az önkormányzat volt a gazdájuk. Ebben az évben a legkevesebb pénzből - 197 millióból -, az azóta megszűnt Szent Györgyi Albert Középiskola gazdálkodott. A legtöbb pénzbe - 427 millióba - a Kereskedelmi Szakképző került. 410 milliót költött az Élelmiszeripari és Földmérési Szakképző, és csupán 254 milliót a Hefele M. Szakképző.
A sort lehetne folytatni, de jól látható, hogy nagyon eltérő költségvetésű iskolákról van szó, amelyek ezután majd a nagy közösből kapják a pénzt. Az eddigi gyakorlatot ismerve valószínűsíthető, hogy az összevonásnak lesznek nyertesei és vesztesei, arról már nem is beszélve, hogy a helyi szakembereknek egyre kevesebb beleszólási lehetőségük lesz az adott iskola működésére.
Holland modell – itthon: Kevesebb tanár, nagyobb osztálylétszám, olcsóbb képzés
A holland szakképzési modell térségi integrált szakképző központokra (TISZK) épít, ezek irányítják a szakképző iskolák szakmai munkáját. Az iskolák is hatalmas, térségenként szerveződő intézmény tagiskoláiként működnek.
A kormány két évvel ezelőtti elképzelései szerint a jelenlegi 85 TISZK helyett 55 marad, a most működő 709 önálló szakiskola pedig beolvad ezekbe, tehát valamennyi iskola elveszíti önállóságát.
A tanárok a térségi központ valamennyi iskolájában taníthatnak, a képzés hatékonyabb és olcsóbb lesz, az osztálylétszámok nőnek, míg a tanárok létszáma csökken, a tervek szerint mintegy 26 százalékkal. A tanárok munkáját rugalmasabbá tennék, a központok több iskolájában egyszerre taníthatnának, az osztálylétszámok a 24,6-ról 29,5-re nőnének.
(forrás: nyest.hu)
