Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Kunhalmi Ágnes – A nő, aki az MSZP szebbik arcát képviseli

Az MSZP oktatáspolitikusával a párt mélyrepüléséről, a szétvert iskolákról, a lehetséges jövőről beszélgettünk.

Egy hete, az előző szombaton volt a születésnapja. Nem titkolja, 33 éves lett. Erre is készülhetett volna, ehelyett csütörtökön, Szombathelyen találkozott a választókkal "Orbán Viktor fél, mert látja, hogy milyen ingatag rendszert épített fel" 2015. October 30. 07:55 . Országos turnén van?

Az ország sok településére hívnak, ha tudok, jövök. Budapest csodálatos város, ami ott történik, mindig is alapvetően meg fogja határozni sorsunkat. De nem a teljes magyar történet, csak onnan nem lehet mindent megérteni. Egy magyar sztori van, annak minden ember, minden település része, még ha Budapest is a legnagyobb fejezet. Természetes, hogy a naptáramban szinte mindig vannak fővároson kívüli helyszínek, időpontok. Az MSZP iránt pedig erős az érdeklődés, sokakat érdekel, mit ajánlunk az országnak a mai állapotok helyett.

„…a pártot nagyon megviselte az elmúlt tíz év…”

Igen? Mi ezt nem nagyon tapasztaljuk.

Arra gondol, hogy az MSZP nincs úgy jelen, mint azok, akik az adófizetők pénzét költik pártos propagandára kormányzás címén?

Arra, hogy mintha az MSZP nem létezne.

A pártot nagyon megviselte az elmúlt tíz év, ezt senki sem tagadja. Mégis, az MSZP többször kormányzott, nyertünk, és vesztettünk is választásokat. A baloldal nyoma rajta van az országon, jó és rossz értelemben is.

Kunhalmi Ágnes interjú
Jobb életet, jobb kormányzást, jobb országot akarunk
Vágvölgyi Bálint

Azóta kétszer szenvedtünk kétharmados vereséget. Volt miniszterelnökök új pártokat alapítottak, azt hitték, hogy úgy nagyobb sikereket érnek el nagyon hasonló értékrenddel. Nem működött a dolog. Korábban is igaz volt, a fideszes választási rendszerben pedig még inkább igaz: egységes, szervezett erő képes elérni a változást. Olyan közösség kell, amelyik inspirálóan és bátran fogalmazza meg értékeit, amelyik megmutatja, milyen jövőt ajánl, és amelyik ezáltal képes azoknak is alternatívát kínálni, akik talán nem mindenben gondolják ugyanazt, de jobb életet, új országot, új kormányzást akarnak.

Arra gondol, hogy a néppártosodott, sok mindenkit magába szippantó Fidesszel szemben csak egy szintén néppárti, nagy erő tudná felvenni a küzdelmet?

Igen, és ez az MSZP. Én azonban nem úgy képzelem ezt, ahogy a Fidesz, hogy mindenkit be kell olvasztani, alattvalóvá formálni, aztán kifizetni egy trafikkal, nem. A dolognak úgy kell működnie, hogy az MSZP ajánlata inspirál, tömegeket vonz és sodor magával, akiknek a következő választás egy eszköz arra, hogy elérjük a kínált országot. 2014-ben nagyon messze volt ettől az akkori indulás. A választói érzékelés szintjén biankócsekket kértünk egy kényszeredett együttműködéshez, amit mindenki a legkisebb rossznak gondolt. Ez így nem megy, az ország jövője a tét, arra kell választ adni, utána lesz győzelem is.

Egy nő, aki ott van mindenhol

Önt sokat látják a tévében. Miért van az, hogy szinte csak Önt látják? Tudjuk, kommunikációs szakot is végzett, színésznőnek készült, drámatagozatos gimnáziumba járt. Vagyis a fellépés, a beszédtechnika, a megjelenés megvan a politikai szerepléshez. Ez jó pont, különösen, ha felidézzük a hebegő-habogó, nem mindig EU-komform kinézetű férfi politikusainkat… De mi még az ok?

A megjelenés részben adottság, az igényesség pedig döntés kérdése: bárki lehet összeszedett, ízléses megjelenésű, ha megteszi, amit kell érte. De mindez semmit nem ér, ha az ember hülyeségeket beszél. Lehet, hogy ideig-óráig úgy is megy, de valós teljesítményhez kevés.

Kunhalmi Ágnes interjú
Sokat foglalkozom az iskolákkal
Vágvölgyi Bálint

Én talán azért látszom többet, mert sokat foglalkozom az iskolákkal, a képzési megoldásaink és a gondolataink jövőjével, a tanárok megbélyegzésével, a gyerekeink és a felnőttek tudásával. Ez pedig mindenkit érint a mindennapokban, jobban figyelünk arra, amit látunk a gyakorlatban is. Minőségi tudás és azt támogató intézmények nélkül meghal a versenyképesség, zsugorodik a jövő.

Perspektívát veszít a gazdaság, az ipar, elporlad az önbecsülés, az emberek elkezdenek kételkedni magukban, és várni kezdik a csodát és a nagy vezetőt. Így fogy el a demokrácia is. Ez mind az osztálytermekben, a tanárok és a szülők munkájában, az iskolákban kezdődik.

Ön egy korábbi, talán 2010-es interjújában azt mondta, szeretné, ha a gyerekek úgy kerülnének ki az iskolából, hogy tudják, mennyi kétszer kettő, ne fogadjanak el első hallásra mindent, legyenek képesek az önálló gondolkodásra. Hát, ettől egyre távolabb kerülünk, nem?

A kormány beavatkozásai ellene hatnak ennek, pontosan. Rombolják az iskolák működését, ezzel jelentősen rontották a gyerekek, így az ország esélyeit. Ezt hívjuk mi tudásválságnak. Nem csak azt kell tudni, hogy mennyi kétszer kettő, s normálisan kiolvasni egy szót, hanem megérteni, alkalmazni és alkalmazkodni kell tudni a világhoz. Ehhez logika kell, a kételkedés bátorsága kell, önbizalom kell, nem puszta lexikális tudáshalmozás. Ezért hirdetünk zéró toleranciát a funkcionális és a digitális analfabetizmus ellen a Fidesz legyőzése utánra.

Azért van némi jó hír is. A kormány bármilyen ostoba tervgazdaságot is csinál az iskolákban, a világot nem tudják megállítani: a net, a rendkívül olcsó technikai eszközök egyre több gyereknek jelentenek alternatívát. Attól, hogy a Fidesz képtelen mondjuk programozásoktatást szervezni – ahogy teszi azt az Egyesült Királyság, részben a BBC bevonásával –, attól még a gyerekek a maguk módján megteremtik maguknak, csak nehezebben, lassabban és később.

A jó oktatáspolitikának ösztönöznie és kapukat nyitnia kell, nem falakat építeni a tudás elé, amit utána így-úgy meg kell kerülni. Ezért kiemelten fontos az idegennyelv-tanítás fejlesztése is.

Orbán tudatosan veri szét az oktatást?

Ha már az idegennyelv-tanulást említette: Öntől többször is számon kérték a diplomáihoz hiányzó nyelvvizsgát. Hogyan áll ezzel?

Joggal. Én ettől nem félek, szerintem az szégyellnivaló, ha az ember letagadja a gyengeségeit, és nem tud rajtuk változtatni, nem az, ha továbblép. A tények a következők: eddig összesen egyszer vizsgáztam, a fele megvan. A szóbeli sikerült, az írásbelit elrontottam. Karácsony előtt újra megyek írásbelizni.

Visszatérve az eredeti témánkra, tudatosnak tartja a kormány negatív oktatáspolitikáját vagy hozzá nem értésnek?

A kettő keveredik. Egyrészt a Fidesz dilettáns, de lojális, ha úgy tetszik szolgalelkű emberekkel tölti fel az intézményeket, akik nem a világot, hanem a főnököt nézik. Ezért hibáznak és rombolnak. Más oldalról szerintem a miniszterelnök környezetében van némi tudatosság az oktatás leépítésében, amit súlyosbít, hogy ők sem értik, miről szól 2015-ben az emberiség.

Orbán Viktor nem használ érdemben számítógépet, talán nem tudja, mi az a Wikipedia, nem használ keresőket, az e-mailjeit legfeljebb kinyomtatják neki, nincs fent a Facebookon, nem hiszem, hogy csetelne vagy tömegesen olvasna híreket. Egyszerűen neki idegen ez a világ, nem érti, ezért fél tőle, tehát ellenségként azonosítja. Nagynak tűnő hatalma van, ezért le is akarja győzni, korlátozni, kizárni. Szerencsére ez a hajó elment, a netet, a gondolatok szabadságát Orbán sem tudja megállítani – Kínában és Oroszországban sem nagyon sikerült, pedig ők jobban rajta vannak, és több eszközük is van rá.

Az oktatási rendszer bezárása, lemerevítése azonban lassítja a gyerekek fejlődését, a szegényebb gyerekekét el is veszi, és ez így jól szolgálja Orbánék feudalizmusát. Már az iskolában tanulja csak meg a gyerek, hogy alattvaló, ha nem áll be a sorba, kap egy pofont vagy ilyesmi. Ez a konzervatív gondolkodás százötven évvel ezelőtti formája, a legavíttabb naftalinszagú maradiság.

Szombathelyen most adtak át egy gyönyörű, modern egyházi iskolát. Örültek neki.

Mint minden feudalizmusban, a Fidesz az arisztokráciát is kijelöli. A fideszes vezetők gyerekei nem a pénzhiánytól nyögő iskolákba járnak, hanem sokszor magánintézményekben, esetleg svájci elitiskolákban tanulják, hol is tart a világ. Pont, mint Kim Jong-Un Észak-Koreából. Ez itthon úgy néz ki, hogy miközben fogy a pénz, a lehetőség, az élet az iskolákból, aközben a magasabb jövedelmű, biztos szavazótábornak az egyházi iskolákon keresztül kinyitottak egy elitista enklávét.

Kunhalmi Ágnes interjú
Mindenkitől behódolást várnak
Vágvölgyi Bálint

Az egyházi iskolákra több pénz jut több csatornán, jobb eszközöket, jobb képzést kapnak itt a gyerekek. Nem tőlük sajnálom, de mindez az állami iskolák rovására történik, ez pedig a kívül hagyott gyerekek és családok átverése. Nem lenne szabad, hogy egy állami intézmény gyengébb legyen az állam miatt, mint egy egyházi.

Mellesleg a fideszes tábornak is kétlelkű ez az alku: járhat a gyereket jó helyre, de az csak egyházi lehet, szabad döntésed neked sincs. Neked is be kell hódolnod, csak te magasabbra kerülhetsz a piramisban, amit én működtetek, én alakítok, én döntök. Ez a feudalizmus logikája.

Rossz döntés volt elvenni az önkormányzatoktól az iskoláikat

De ha már oktatásról beszélünk, meg kell említeni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, amely mintegy tízmilliárdos adósságot halmozott fel. Az iskolák bajainak és uniformizálódásának jelentős része pedig a KLIK működésének következménye.

Szerintem egy értékrend következménye, aminek a közpolitikai megtestesülése a KLIK. A KLIK a központosítás és az uniformizálás szimbólumává vált, de azért, mert az eszköze. Nagy hiba volt létrehozni, gyakorlatilag minden nappal, amíg létezik, a jövőnket rontja. Magyarországon minden olyan központi intézmény megvolt 2010-ben is, ami egy jó oktatási rendszer működtetéséhez szükséges. A károkozás ott kezdődött, amikor az önkormányzatoktól elvették az iskolákat, és helyben elvégzendő feladatokat kezdtek központosítani.

Az iskolákat korábban az önkormányzatok és az állam együtt működtette. Nagyon sok településen egyedi képességű, helyi igényeket kielégítő iskolák jöttek létre, sokszor az önkormányzat a bevételeiből még ki is tudta pótolni az egyébként valóban kevés állami finanszírozást. Amit tenni kellett volna, az az, hogy növelik a helyi lehetőségeket, még több önállóságot és szabadságot adnak az iskoláknak, a tanároknak, a szülőknek, nem kevesebbet.

Az, hogy a szombathelyi iskolák magas színvonalúak voltak, hogy a befektetőknek, kis- és középvállalkozásoknak és a felsőoktatásnak jó tudású gyerekeket tudtak küldeni, nagyban annak volt köszönhető, hogy egy szombathelyi választópolgár számon kérhette az oktatás színvonalát a polgármesteren. Az önkormányzat, a pedagógusok és a szülők partneri viszonyban szervezték az iskolát.

Most az állam hogyan látná onnan fentről, hogy egy szombathelyi tantestületnek, szülői közösségnek milyen problémái vannak? Szerintem a KLIK-et meg kell szüntetni, a tervgazdaságot fel kell számolni a közoktatásban, mert magától is megbukik, csak annak a gyerekeink látják a kárát. Persze, nem egy tollvonással, hanem átlátható, minden tanár, szülő és gyerek számára érthető folyamatban úgy, hogy a döntésekben ők maguk is részt vesznek.

200 milliárdot vettek el a közoktatástól az államosítás pillanatában

Vagyis mit tenne?

Először is, vissza kell adni a forrásokat az önkormányzatoknak. Szombathelyen is jól tudják, hogy ma sokszor nincs kréta, tisztítószer, nyomtatótoner vagy WC-papír az iskolában. Miért? Mert 200 milliárdot vettek el a magyar közoktatásból az államosítás pillanatában, majd szinte minden döntés lehetőségét elvették az iskoláktól. Csak egy szám: 2010 előtt több mint 700 milliárd Ft-ot fordított az ország egy évben iskolákra, és ez is kevés volt. Most 500 milliárd alatt van ez az összeg.

Kunhalmi Ágnes interjú
A KLIK-et meg kell szüntetni
Vágvölgyi Bálint

A KLIK pedig elkezdett úgy működni, ahogy egy rossz információáramlással működő, dilettánsok által kitalált, nagyon sok apró dologért elvileg felelős központi szervezet egyáltalán működhet. Miközben tízmilliárdos adósságokat termel évről évre, miközben nem tud számlákat fizetni, miközben nem utalja időben a pedagógusok fizetését, aközben átláthatatlanul folyik el belőle a pénz. Mivel semminek nincs felelőse, elvesznek a pénzek az országos központ és a helyi iskola között.

Nemcsak kilopják – nyilvánvalóan ilyesmi is történik –, hanem a beszerzés nem hatékony, nem átlátható, dilettáns; így nőnek az árak, nem ismerik a viszonyokat. Ha én tanár vagyok, és látom, hogy négy nap múlva elfogy a kréta a 43-as teremből vagy a raktárból, akkor jelzem az iskolában, akinek kell, és vesznek. De a KLIK Budapestről, a Nádor utcából nem látja, hogy Szombathelyen a Derkovits Gyula Általános Iskolában a 43-as teremben négy nap múlva nem lesz kréta, ráadásul az ország egészére akarja beszerezni. Így lett drágább és korruptabb a központosítás, így lett hiánygazdálkodás a magyar iskolákban. Volt olyan pedagógus, aki a kórházban döbbent rá, hogy nincs társadalombiztosítása. Hol élünk?

A közelmúltban a siklósi önkormányzat úgy döntött, visszaveszi iskoláit a KLIK-től, mert nem látják ésszerűnek, ahogyan az állam bánik az önkormányzat pénzével. Megtehetik ezt?

Igen, négyévente. Siklóson most volt erre mód, és pont azért történt így, mert az önkormányzat látta, ahogy a siklósi emberek és cégeik adóbefizetéseit dilettáns módon elpazarolják. Kevesebb pénzt kaptak vissza, mint amennyit befizettek, és cserébe többe került minden, mint amennyiért bárki megveheti a boltban.

Én abban hiszek, hogy a helyi közösségek jobban tudják, mit és hogyan akarnak működtetni, mint egy távoli központ. Budapesten az a feladat, hogy okos szabályok jól ösztönözzenek és jó kereteket adjanak, ahol pedig sok a szegénység, a reménytelenség, oda több pénz jusson. A konkrét döntéseknek helyben kellene születniük. Ha egy város összetart, van céljuk, van jövőképük, be lehet vonni a helyben élőket, és sokan segíteni fogják az iskolák fenntartását. Ezért fontos a demokratikus középosztály, hogy igényünk legyen a sorsunk alakítására, mi legyünk az iskoláink, színházaink, kultúránk, nyilvánosságunk döntéshozói, ne valami Budapesten kiválasztott fideszes.

"Örülj annak, amid van, mert ha nagyon ugrálsz, még ez sem lesz."

Ehhez azért kell a polgármester bátorsága is. Hiszen a pedagógusok is látják a problémákat, mégsem mernek kiállni az érdekeikért. Mi ennek a fő oka, és változhat-e egyáltalán?

Az állami alkalmazottak korábban szinte soha nem kényszerültek annyiszor tüntetésekkel kiállni magukért, és nem is tüntettek annyit, mint az utóbbi években. Nagyon sok kell ahhoz, hogy egy tanár utcára menjen. A magyar tanárok a megbecsülés hiánya ellenére nagyon magas munkaetikával dolgoznak, nem hagyják ott a gyerekeket, az iskolát. Ha kimennek tüntetni, annak már nyomós oka van.

Persze, a központosítás is fékezi a jelent. A Fidesz módszeresen oszt meg, a KLIK, az alá tartozó tankerületi felügyelők, és az alájuk tartozó önértékelési csoportok pedig olyanok, mint az egykori 3/3-asok. De ahogy a rendszerváltás előtt sem látott be senki a terembe, úgy most se. A szabadság ott van, de nem azért, mert olyan okos és támogató lenne a politika, hanem annak ellenére.

A Fidesz pedig továbbra is a magyarok megosztásában érdekelt. Végignézhettük, hogyan próbálják kijátszani egymás ellen a rokkantnyugdíjast az öregségi nyugdíjassal szemben, tanárokat a kórházban dolgozókkal szemben, egyetemistákat a gimnazistákkal szemben. Folyamatosan azt üzenik, „ne is próbálj semmit csinálni, mert akkor neked még rosszabb lesz. Örülj annak, amid van, mert ha nagyon ugrálsz, azt is elvehetem.”

Mélyen egyetért Merkellel

Vagyis ez egy nagyon kemény harc – ennek fényében akkor nem véletlenül mondta Orbán Viktor egy beszélgetésen, hogy azért nincs női miniszter a kormányában, mert a nőket meg szeretné kímélni a politikai harcoktól.

2015-ben járunk, sajnálatra méltó, hogy ilyesmit beszél. Pedig amennyire tudjuk, van okos, művelt, erős nő a közelében, a felesége, aki akkor is tudott ember maradni a menekültek átvonulása idején, amikor a férje tömeges félelemkeltő plakátolásban utazott.

Kunhalmi Ágnes interjú
Nagyon maradi és feudális gondolkodás
Vágvölgyi Bálint

Nagyon maradi és feudális gondolkodás ez, ami komoly plafon a nők felett munkahelyek sokaságában, hétköznapi életben, vállalati előmenetelben, és ezt mind erősítik az ilyen megnyilvánulások. Közben pedig a valóság az, hogy Angela Merkel Európa legmeghatározóbb politikusa.

A Defend-ügyben elhíresült Földi László, biztonságpolitikai szakértő azt is kijelentette, hogy Merkelnek le kell mondania, mert Európa háborúban áll, és itt nők még nem nyertek háborút.

Földi úr nagyon sok szinten minősíthetetlen jelenség, ráadásul ezek szerint hiányosak a történelmi ismeretei. Margaret Thatcher, Indira Gandhi vagy Golda Meir, vagy épp Rosa Parks, Marie Curie a maguk helyében és idejében mind olyan teljesítményt nyújtottak, ami Földi úrnak nem biztos, hogy menne. A globálisan meghatározó országok mai vezetőinek életében a menekülthelyzet az eddigi legnagyobb kihívás, így Angela Merkel számára is az. Tíz éve vezeti Németországot, példaértékűen, még ha nem is értek egyet az értékrendjével.

Németország nagyon régóta nem volt olyan erős, mint ma, soha nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség – persze, jelentős részben a szociáldemokrata Gerhard Schröder, kancellár Agenda 2010 reformjának köszönhetően. Amikor Merkel európai értékek megőrzéséről beszél, a humánum, a szolidaritás, a demokrácia, a béke, a segítő kéz értékeiről, akkor minden európaihoz beszél, hozzánk is. Mélyen egyetértek vele.

Mennyire érzi női mivoltának hátrányait a politikában? Beszólogatnak Önnek a parlamentben? Vagy határozottabb nőnek tartják annál, hogy ezzel próbálkozzanak?

Egy magyar nő ma szinte minden szervezetben, közösségben kap megjegyzéseket, ez a politikában is így van, minden pártban, és a parlamentben, nyilvános helyeken is. Én talán ritkábban az Országgyűlésben, mint Vadai Ágnes, Szél Bernadett vagy Szelényi Zsuzsa, vagy akár az a néhány fideszes és más képviselőnő. Elsősorban olyan férfiak szoktak bekiabálni, akik szerintem frusztráltak, nem biztosak önmagukban, vagy tudják, hogy hazudtak. Szerintem ez inkább róluk szól, mint rólunk.

Közben a Fidesz az erős kéz politikáját hirdeti, és ez bizony sok támogatójuknak tetszik. Mert van végre valaki, aki nem csak beszél, hanem cselekszik is.

Elveszítettek egymillió szavazót 2014 óta, rosszabb helyzetbe került szinte mindenki, és 1-1,5 millió ember szegényebb lett. Kizárólag riogatással és hazugságokkal szereznek szavazókat, kormányzás szinte nincs is. Közben pedig az MSZP támogatottsága is nőtt. Nem tűnik akkora sikerszériának akkor sem, ha pillanatnyilag a menekülthelyzet megerősítette őket.

Biztos? A statisztikák azt mutatják, hogy az MSZP népszerűsége egyre csökken.

Egyetlen általam is hitelesnek tekintett közvélemény-kutatónál csökkent meglepően nagy mértékben az MSZP, az összes többi kutatási jelentésben erősödött az elmúlt hónapokban. Egyedi kilengések vannak adatszinten, de lassú növekedés volt a trend az elmúlt félévben. Ez annak is köszönhető, hogy kiállunk értékeink mellett nehéz helyzetben is.

Sokan viszont azt mondják, az MSZP lehetne bátrabb, és sokkal erőteljesebben kellene kiállnia bizonyos ügyek mellett. Igazából nincs mit vesztenie, mert még úgy tűnik, fülét-farkát behúzva próbálja kibekkelni ezt az időszakot…

Az MSZP kezdett el nyilvánosan a tarthatatlan fizetésekről beszélni két hónapja, ma a Fidesz kéthetente jelent be valamilyen emelést, és minden nap elmondatja a sajtójában, hogy minden nagyon rendben van. Nyolc hónapja bemutattunk egy, a menekülthelyzet kezelését szolgáló csomagot, ma a kormány ezt hajtja végre. Amikor nyár közepén a Jókai utcai székházat megnyitottuk a magyar civilek adományozásának támogatásához, tele lett az egész épület. Az MSZP beleáll dolgokba.

Kunhalmi Ágnes interjú
Az önbizalmunk még nem a régi
Vágvölgyi Bálint

Azzal egyetértek, hogy az önbizalmunk még nem a régi. A támogatóink, a tagjaink kisebbségi élményekkel, megosztottságot látva, nagyon durva adóforintokból áradó propaganda közepette élnek, nehéz ilyenkor őrizni a hitet, pláne, hogy még messze a választás. E mellett pedig nekünk is van dolgunk, a Fidesz legyőzése utáni időszak útitervét el kell készítenünk. Ez zajlik is, közben pedig akciókon keresztül világosan megmutatjuk értékrendünket.

Akkor miért nem teszik ezt többet? Nagy viták vannak a pártvezetésben az ilyen ügyekben? Kié a döntő szó?

Tesszük, de még nem elég sokszínűen. Sok dolgunk van még. Ahhoz, hogy a kritika és az alternatíva erősen látsszon, átélhető legyen, világos kormányzati jövőkép kell, látható, értékelhető útitervvel, ami megfelel értékrendünknek. Enélkül a kritika futóhomokra épül, ami hosszabb távon nem elég.

Közben látszanak az ügyek: a vasárnapi szabad boltkinyitással szemben ott vagyunk a népszavazási kezdeményezésünkkel, civil kezdeményezések aláírásgyűjtése mellett, és arra koncentrálnunk, hogy minél hamarabb legyen róla népszavazás. Azt aláírom, hogy a teljes önbizalom visszaszerzéséhez sok dolgunk van még, de hiszek abban, hogy meglesz.

Az önbizalom fejleszthető. Vagy azt mondják, hogy az első sorokban lévő embereikbe önbizalmat vernek, vagy azt, hogy lecserélik őket. Ezt teszik? Egyáltalán, mennyire stabil most a párt vezetése? Minden héten jönnek a hírek, hogy Tóbiás József távozik, és találgatják, ki lesz az utódja.

Ilyen hírek mindig is voltak, amióta MSZP az MSZP. A következő egy évben nagyon sok dolga van még az országos vezetésnek, arra kell koncentrálniuk, a napi hírgyártással mások vannak elfoglalva. Én arra biztatnék mindenkit, hogy beszéljen arról, milyen országot képzel el 2020-ra és ’25-re, ahhoz milyen kormányzati döntések kellenek a Fidesz legyőzése után, és ehhez ő mit tud hozzátenni.

Nyilván vannak, akik nem erről, hanem tisztújításról meg elégedetlenségeikről beszélnek, szerintem ez normális is, ettől van demokrácia. Gyurcsány Ferenc is elkezdett nagy problémákat látni az MSZP-ben, amikor már nem volt a tagja.

Nyáron minden szervezetnél új vezetőséget választanak

Lehet, hogy kívülről mindent jobban látni?

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ha benne vagyunk egy pártban, vagy akár vezetjük azt, ismerjük a szervezetét, a működését, a problémáit, akkor máshogy látjuk ugyanazt, mint amikor már nem vagyunk benne.

Milyen arányban vannak, akik már most tisztújítást szeretnének, és azok, akik azt mondják, most jók vagyunk, hiszen 120 ezerrel nőtt a támogatók száma?

Nem lesz tisztújítás, a november 28-i kongresszuson reményeim szerint arról fogunk beszélni, hogy 2020-ra hova érünk el; arról, hogy mit ajánlunk azoknak, akik másfajta országban akarnak élni, mint amilyen most, és ehhez hogyan kérjük 2018-ig a támogatásukat. Emellett módosítjuk az MSZP alapszabályát. Tisztújítás jövőre lesz, akkor majd alulról felfelé, minden szervezetünknél új vezetőséget választunk. Addig az útiterv megalkotásában, vitáinkban és valódi akciókban érdemes jeleskedni.

Akkor van pár hónapjuk arra, hogy rendbe szedjék a dolgaikat, és többségben legyenek azok, akik bátrabban politizálnak. Mert ha marad a mostani helyzet, borítékolni lehet a választási eredményt.

Nem hiszem, hogy ez ilyen egyértelmű. Az, hogy Önök is ilyen sokat kérdeznek a párt életéről, azt jelenti nekem, hogy mindenkit érdekel, mi lesz az MSZP-vel. Ez a közösség képes megszervezni a kormányváltást.

Megszoktuk Önöket.

Ez valahol jó dolog, mert így lehetőségünk van elmondani, hogyan lépünk tovább, hogyan fejlődünk, és mit ajánlunk. Azt is, mit kezdünk a világ változásával, a mindenki által látott, de a magyar politikában alig megjelenő problémákkal, új kihívásokkal a digitalizációtól a globalizációig, az automatizálástól a szolidaritás újrafogalmazásáig, a modern kori szegénység csökkentéséig.

Ahogy arról is beszélünk, hogyan tehetjük ismét demokráciává az országot, és az hogyan lesz legalább annyira inspiráló, lelkesítő, mint a rendszerváltás utáni évek szabadsága. És arról, hogy mi a módja annak, hogy egy szombathelyi gyereknek ne kelljen elmennie Pestre vagy Ausztriába, ha még jobb életet, még több lehetőséget akar .

Ön az ország túlsó széléről származik. Mennyire ismeri Vas megyét, Szombathelyt?

Szombathely a nyugati országrész egyik meghatározó városa, relatíve nagy hányaddal az országos gazdaságban. A kollégáktól tudom, hogy egy főre vetítve ebben a negyedik az országban. Nekem úgy tűnik, a fideszes városvezetés ennek az elherdálásában és felélésében jeleskedik, fideszes csinovnyikokkal, akik azt sem tudják, merre vezessék a várost.

Kunhalmi Ágnes interjú
Pár méterre ül Orbán Viktortól
Vágvölgyi Bálint

A legélőbb példa a városi nyelvi stratégia megszűntetése. Még az MSZP indította el, Ipkovich György polgármestersége idején, hogy az óvodától nyelvet lehessen tanulni, erre egy tollvonással eltörölték. De nemcsak Szombathelyen csinálták meg ezt az őrültséget, hanem országosan is. Hoffmann Rózsa 2010 utáni első intézkedése volt, hogy kidobta a nulladik évfolyamot, amely több tízezer gyereket segített nyelvvizsgához a gimnáziumi érettségi után.

Táncos lány volt

Ezek szerint vannak ismeretei városunkról.

Nagyon sokat tanultam Ipkovich Györgytől a korábbi években, sok beszélgetésünk hozzájárult a gondolkodásomhoz. Egyébként pedig többször jártam Szombathelyen. A testvérem standard és latin-amerikai tánctanár – én voltam az első táncpartnere -, sokszor jöttünk a Savaria táncversenyekre. Sok táncos ismerősünk van a városból. Remélem, ma is nagyon erős a fesztivál.

Orbánt már nem érdekli, mi történik körülötte?

A fórumon elmondta, hogy pár méterre ül Orbán Viktortól a parlamentben. Önt nehéz nem észrevenni, gondolom, azért csak kommunikálnak egymással, és jól látja a reakcióit is.

Nem igazán, nagyon magába fordult ember. A saját társaival szemben is távolságtartónak tűnik. A Parlamentben nincsenek emberi reakciói, nincsenek érzelmek az arcán. Profi és cinikus politikus, aki a 25 évben belekeményedett ebbe a világba. Nekem meggyőződésem, hogy ez a zárkózottság iszonyú bizonytalanságot takar. Nem érdekli már, mi történik körülötte, mert nem érti, túl sok a változás, túl sok minden virtuális, túl messze van a valóság az általa idealizált 40-50 évvel ezelőtti falusi élettől.

Ha pedig a főnök ilyen, nem meglepő, hogy a fideszes képviselők nem mernek vagy akarnak már a nép közé menni. Bezárkóznak a falaik mögé.

Ezt úgy véljük, sok ember gondolja így, csak az összes politikusra vonatkoztatja, s mélységesen csalódott a politikában.

Nem a politikával általában, hanem a politikusokkal van a gond. A politika arról szól, hogy összetartozunk, hogy minden magyar ember saját egyéni céljai és akarata szerint él, de közben, ezzel együtt összeköt minket, hogy magyarok vagyunk, hogy egy helyen élünk, hogy közös a kultúránk, vannak azonos értékeink, hagyományaink, közösen vagyunk büszkék Neumann Jánosra és Rubik Ernőre, Semmelweis Ignácra és a Prezire.

Kunhalmi Ágnes interjú
Nem csak oktatási miniszter adhat át iskolát
Vágvölgyi Bálint

Vannak dolgok, amiket közösen jobban tudunk megoldani, mint egyedül. Közösen csinálhatunk iskolát, kórházat, utakat és új esélyeket nyomorban élőknek, átmeneti segítséget a munkát keresőknek, átképzést, tudást az idősebbeknek, akiket beérhető távolságban hagyott le a világ. Közösen megcsinálhatjuk azt az országot, amit ma Londonban és Berlinben keresnek a magyarok, ez a politika.

Az, hogy morálisan hulla, cinikus politikusok úgy kormányoznak, hogy mást mondanak a városházi vagy a miniszterelnöki dolgozószobában, mint a sajtótájékoztatón vagy a találkozókon, az elvezet ehhez a csalódáshoz. Ezt szerintem Orbánék már végképp elrontották, de mi helyre tesszük.

Mikor volt az, ami utoljára emberi reakciót látott Orbánon?

Amikor egyszer előre engedett két kamerát a parlamenti váróban hozzám, maga helyett, mondván, hölgyeké az elsőbbség.

Ha valaki ennyit szerepel, ennyire előtérben van, mint Ön, biztosak vannak politikai ambíciói. Mi ez?

Az, hogy minden gyerek úgy jöjjön ki az iskolákból, hogy esélyt kapott a tehetsége, a képességei maximális eléréséhez és kibontásához. Az, hogy aki művész akar lenni, az az iskolában irányt, tapasztalatot kapjon hozzá, aki adatbázis-elemző, az már 14 évesen hozzáférjen és használjon ilyen szoftvereket. Az, hogy az iskola a jövőről szóljon, arról a világról, amiről ma nem tudunk mindent, de tudjuk, hogy alkalmazkodnunk kell majd hozzá.

Mindezt a lehetőséget pedig ne csak a tanulmányi korban lévők, hanem a 30-40-50 évesek is megkapják, ha tanulni akarnak, hogy legyenek erre intézmények, hogy mindenki kipróbálhassa magát, hogy mindenki új esélyeket kapjon akkor is, ha hibázott vagy tévedett, mert ettől leszünk egy nemzet, egy közösség. Ha úgy tetszik, az a legnagyobb ambícióm, hogy ezt az új iskolát teremthessük meg és adhassam át az országban.

Vagyis oktatási miniszter szeretne lenni?

Nem csak oktatási miniszter adhat át iskolát.

Kedves Olvasó!
Kérjük, támogasd havonta rendszeresen a Nyugat.hu szerkesztőségének a munkáját! Mert veletek együtt tudjuk kideríteni, megírni, megmutatni, hogy mi történik körülöttünk.
Köszönjük!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Kapcsolódó cikkeink

"Orbán Viktor fél, mert látja, hogy milyen ingatag rendszert épített fel"

Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője mondta ezt egy szombathelyi lakossági fórumon. És azt is, hogy Orbán Houdininél is jobban átverte az országot a menekültügyben.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet

Tovább az oldalra