XIV. Leó pápa első enciklikája, a Magnifica humanitas – „A csodálatos emberiség” – a Katolikus Egyház társadalmi tanításának fényében vizsgálja a mesterséges intelligencia korszakának kihívásait - erről ír a Vatican News, a Szentszék hivatalos hírportálja. Hozzáteszik, hogy a dokumentumot a Szentatya XIII. Leó Rerum novarum enciklikájának 135. évfordulóján, május 15-én írta alá, és arra figyelmeztet: az emberiség ma döntő választás előtt áll.
XIII. Leó levelétől az Európai Unióig
1891. május 15-én jelent meg a "Rerum novarum" (Új ügyeink), az első szociális pápai körlevél, amit XIII. Leó adott ki és a munkáskérdéssel foglalkozott. A 19. század végére már jelen voltak Európa szerte az olyan eszmék, mint a marxizmus, a szociáldemokrácia vagy a liberalizmus.
Az ipar fejlődése nem járt együtt a munkásosztály helyzetének javulásával. A marxista és szociáldemokrata mozgalmak a maguk módján kínáltak megoldásokat a dolgozók problémáira, egyesek radikálisabb megoldásokban látták a jövőt, pl. forradalomban és proletárdiktatúrában, míg mások a kialakult kapitalista rendszert szerették volna belülről megreformálni.
A pápa körlevele ugyanúgy a munkások helyzetére próbálta meg felhívni a figyelmet, de a szocialista eszmékkel szemben nem támogatta a tulajdonjog eltörlését.
A baj orvoslására a szocialisták, a szegények irigységét a gazdagok ellen szítva, a magántulajdon eltörlését tartják szükségesnek, és az egyesek javait minden ember közös tulajdonává kívánják tenni, ennek keresztülvitelét pedig vagy a helyi hatóságok vezetésére, vagy a kormányra bízzák
- áll a körlevélben, aminek egy másik alapvető tézise az osztályharc elutasítása volt. A pápa úgy vélte, a munkások kötelessége a munkájuk elvégzése, míg a munkaadóké pedig az, hogy a dolgozóikat ne rabszolgaként kezeljék és tisztességesen megfizessék őket.
A "Rerum novarum"-ot Prohászka Ottokár megyés püspök fordította magyarra. Ez a körlevél szolgált alapul a később megjelenő keresztényszocialista és kereszténydemokrata mozgalmaknak. Ilyen volt idehaza a dualizmus korában működő Katolikus Néppárt és ennek a Horthy-korszakban tevékenykedő eszmei utódai, akik a kisgazdák, a szociáldemokraták és a liberálisok mellett szerves részei voltak a korabeli ellenzéknek, de a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt egy ideig tagja volt Bethlen István és Károlyi Gyula kormányainak is.
A kereszténydemokrata pártok egyik fő eredménye viszont az Európai Unió létrejötte volt. Az EU alapítói atyái közé tartozik többek között Konrad Adenaur nyugatnémet kancellár, Alcide De Gasperi olasz, Joseph Bech luxemburgi és Robert Schuman francia miniszterelnök is. Mind kereszténydemokrata politikusok voltak.
Az egységes Európát támogató egyik mozgalom a Richard von Coudenhove-Kalergi által alapított Nemzetközi Páneurópa Unió, aminek munkásságát Winston Churchill brit miniszterelnök, az EU egyik atyja is méltatta. A Kalergi-féle szervezet még ma is létezik és fő célja az egységes, keresztény Európa megteremtése.
Az Európai Unión belül 1976-ban megalakult az Európai Néppárt (EPP), ami a kereszténydemokrata pártokat tömörítette magába. A Néppárt mára egy jobboldali gyűjtőpártként funkcionál és a tagjai között találunk nem hagyományos kereszténydemokrata pártokat is. Ennek a tömörülésnek a tagja a jelenlegi magyar kormánypárt, a Tisza Párt is, de korábban itt ült az MDF, a Fidesz és a KDNP is.
Egy új Leó pápa, egy új körlevél és megannyi új probléma
XIV. Leó pápa a nevét is XIII. Leó nyomán vette fel és úgy tűnik ő is szeretné irányt mutatni a keresztényeknek a 21. század egy nehézséges időszakában. A "Magnifica humanitas" a háború és béke kérdésével, a nők és a kisebbségek helyzetével és a migrációval is foglalkozik és összességében a társadalmi igazságosságot hirdeti.
A levél egy másik fő témája a mesterséges intelligencia és az azáltal felvetett erkölcsi kérdések. Az egyházfő egy közös etikai kódex létrehozását sürgeti, valamint szót emel az AI-fegyverekkel szemben.
A pápa úgy véli, az ENSZ-t meg kell reformálni, hogy az hatékonyabban tudja szolgálni a közjót. Az egyházfő szerint a háborúk személytelenné válnak és a vezetőknek a békére kellene törekedniük.
Meg kell haladni a ‘jogos háború’ elméletét
- véli XIV. Leó.
A katolikus egyházfő már egy ideje sürgeti a háborúk lezárását, ami miatt betámadta őt Donald Trump amerikai elnök, aki úgy véli, XIV. Leó túl gyenge a bűnözéssel és terrorizmussal szemben. Az elnök egy olyan képet is megosztott, amin ő szerepel, mint egy Jézushoz hasonló figura (ezt azóta törölte is).
A konfliktus fejtörést okozhat az elnök két bizalmasának, JD Vance alelnöknek és Marco Rubio külügyminiszternek, ugyanis mindketten katolikusok és nehezen tudják megmagyarázni a felettesük viaskodását a pápával.
A legutóbbi választás előtt készült felmérés szerint a protestánsok 61 százaléka támogatta a republikánus Trumpot és 37 százalék a demokrata Kamala Harrist. A katolikusoknál az arány viszont már csak 52-47 volt. Az USA-nak eddig csak két katolikus elnöke volt, John F. Kennedy és Joe Biden, előbbinek még magyarázkodnia kellett a választóknak, hogy ő nem a Vatikán jelöltje.
Egyelőre kérdéses, hogy a pápa új körlevele lefektetheti-e egy új keresztény mozgalom alapjait, ami foglalkozhat az olyan problémákkal, mint a háború vagy a mesterséges intelligencia veszélyei. Ha a történelem megismétli önmagát, akkor az új Leó pápa hasonlóan kerülhet bele a történelemkönyvekbe, mint a "Rerum novarum"-ot szerző egyházfő.
Források: vatican.va ( I., II.), Vatican News, Magyar Katolikus Lexikon, Pew Research Center, Telex.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
