Döntött kedden az Országgyűlés arról a népszavazásról, amit a kormány kezdeményezett a gyermekvédelmi törvény elfogadása után. Az erről szóló határozat szavazásán a kormánypárti képviselők mellett csak néhány független képviselő vett részt, az ellenzéki frakciók nem voksoltak.
Az országgyűlési határozat négy kérdést tartalmaz. Ezek a következők:
A parlament a kérdésekről egyenként szavazott. Sorrendben a következő szavazati arányok alakultak ki: első kérdést 123 igen szavazat, egy tartózkodás, a másodikat 124 igen szavazat, egy tartózkodás, a harmadikat 125 igen szavazat, míg a negyedik kérdést 125 igen szavazat, egy tartózkodás mellett fogadták el.
A határozat tartalmazza azt is, hogy ha az országos népszavazást önmagában bonyolítják le, akkor a költsége 12,6 milliárd forint – függetlenül a kérdések számától, ha azokról egy napon szavaznak –, ha azonban az országgyűlési választással egyszerre tartanak népszavazást, akkor a népszavazás kevesebbe kerül és csak 5,5 milliárd a költsége.
A parlament november 9-én változtatott az országos népszavazás eljárásán ellenzéki kezdeményezésre, egyhangúlag. Ez teszi lehetővé, hogy népszavazás akár országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati választással egyszerre is tartható. Eltörölték ugyanis azt a korlátot, miszerint referendum nem tűzhető ki az ezen választásokat megelőző és követő 41 napon belüli időpontra.
A döntés után Varga Judit igazságügyi miniszter arról írt Facebook-oldalán, hogy ezzel „megvédjük a magyar gyermekeket és a szülők jogait, az LMBTQ-lobbit megállítjuk az iskolák kerítésénél”. Majd hozzátette, hogy csak a közös akarat képes megálljt parancsolni az „erőszakos LMBTQ-lobbinak” és a brüsszeli nyomásgyakorlásnak, pontosan ezért kezdeményezett a kormány népszavazást a gyermekvédelem kérdésében.
„Hiszünk abban, hogy a magyar emberek kiállásával képesek vagyunk a legvastagabb falon is átmenni. Gyermekeink jövője a tét, ezért elkötelezetten küzdünk védelmükért” – írta.
