Ipkovich György és Nemény András, az MSZP országgyűlési képviselői a múlt héten felvetették 
Megint fenyeget a toronyi lignitbánya réme? 2011. September 16. 12:31 , hogy a készülő energiastratégiában prioritást kap a lignitbányászat. Ennek nyomán ismét előtérbe kerülhet Narda és Torony környékén egy külszíni bánya megnyitásának rémálomszerű ötlete. A parlament hétfőn tárgyalja a stratégiát. Olvasóink közül többen is kérték, járjunk utána, hogy a két település közelében ki rendelkezik bányászati joggal.
Senki sem bányászhat
Nos, Bihari Györgytől, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöki főtanácsadójától kérdésünkre a következő választ kaptuk: Narda és Torony települések környékén szilárd ásványi nyersanyag bányászati joggal rendelkező bányavállalkozó nincs.
Korábban, egész pontosan 2004-ben, a Nógrádszén Kft. nyújtott be a Narda és Torony környékén lévő lignitlelőhelyen kutatási engedély iránti kérelmet. Ezt a bányafelügyelet végül első- és másodfokon is elutasította. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a Nógrádszén Kft. próbálkozása ellen akkoriban helyi politikusok, művészek, sportolók, no meg persze a környéken élők egyaránt tiltakoztak.
Nem árt tudni azt sem, hogy a hazai területeken található ásványi nyersanyag állami tulajdonban van. Ráadásul a fent említett bányászati hivatal 2011. július 11-ei közleményében a lignit vonatkozásában az ország teljes területét zártnak minősítette. Vagyis idehaza a lignit bányászatához való jogot csak koncessziós pályázat alapján lehet megszerezni. Ami nem éppen könnyű feladat.
Még hosszú évekig nem születhet sárkánykölyök
Ipkovich György szerint a születendő sárkánykölyköt a tojás környékén kell megfojtani. Úgy tűnik, a szárnyas tűzokádó fiait még jó ideig nem kell gyilkolászni, hiszen információink szerint a finoman szólva is bonyolult procedúra miatt legalább 5-10 évig ilyen jellegű törekvések ellenére sem lehetne külszíni bánya Narda és Torony közelében.
Igaz, ha elfogadják Ipkovich módosító indítványát, az a tökéletesen biztos. Hiszen akkor még elvi lehetőség sem lesz a külszíni bányászatra. Innentől kezdve a megye kormánypárti képviselőinek térfelén pattog a labda, hogy megszavazzák-e a szűkebb pátriájuk számára akár komoly veszélyeket is tartogató energiastratégiát.
A jelenlegi állás szerint a bányászati jog megszerzése lényegében háromlépcsős folyamat: először az adott területre vonatkozó kutatási engedélyt kell kérni, ezt követheti a nyersanyagkészlet pontos feltérképezése. Mivel a külszíni bánya komoly területi változással, ergo a táj megcsonkításával járna, az összes szükséges környezetvédelmi engedély mellett az érintett települések rendezési tervét is módosítani kellene.
Mikor ez mind megvan, akkor kaphatja meg a vállalkozás a bányatelek feletti jogot, majd ha az összes hatásvizsgálat elvégzése mellett a szakmai háttér is megfelelő, a cég elnyerheti a kitermelés jogát. Na, ezek után akarjon valaki bányát nyitni Narda és Torony közelében!
Ipkovich György nyílt levele Vas megye országgyűlési képviselőinek
Tisztelt Képviselő Urak!
Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a Nemzeti Energiastartégiáról szóló előterjesztést. Az előterjesztés szorgalmazza a szénvagyon - különösen a lignit - nagyobb arányú kitermelését. Módosító indítványt adtam be az előterjesztéshez, az új nyíltszíni lignitbányászat megakadályozására. Képviselőtársaim jól ismerik azt a veszélyt, amit a nyíltszíni lignitfejtés Torony és Szombathely térségére jelent. Kérem képviselőtársaimat, hogy 2011. szeptember 26-án szavazatukkal támogassák módosító indítványomat.Szombathely, 2011. szeptember 21.
Dr. Ipkovich György országgyűlési képviselő
